Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

CCCXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 7. 1868.) ' 398 dekében, mert a kormánynak van érdekében, nehogy azon látszat legyen, hogy a számos tisztviselő a képviselők közői azért vétetett fel oly gazdag fizetéssel az ország pénztárából, hogy a kormány magának azokból egy engedelmes tábort képezzen ; tettem azt azon meggyőződésből, hogy ez érdeke azon népnek, melynek nevében ezen ellenőrködés gyakorlandó; tettem azt épen most, mert épen ezen napok mutatják a legszembetűnőbben, hogy a képviselő, ha egyszersmind tisztviselőképen hivatásának meg akar felelni, nem lehet egyszersmind jó képviselő és egyszersmind jó tisztviselő, mint a kinek egész ideje kora reggeltől késő estig el van foglalva. T. ház! Én, ki ezen törvényjavaslatot megújítottam, szövegében változtatást nem tettem, mert azt ugy tekintem, mint sajátját azon képviselőtársaimnak, kik azt először a háznak benyújtották ; azonban, midőn a kormány kinevezésétől függő hivatalnokot nem akarom egyszersmind, hogy az képviselővé is választathassák, akkor ezen törvényjavaslat által nem akartam és nem akarom kizárni magát a kormányt, t. i. a minisztereket és a kik a kormánynak legközelebbi helyettesitői ; nem akartam másodszor kizárni az országos képviseletből azon tisztviselőket, kik választások alapján lesznek tisztviselőkké ; harmadszor, t. képviselőház, én ugyan óhajtandónak látom azt , hogy a képviselőtől távol legyen a kecsegtetés kormányhivatalra nézve, a mire e törvényjavaslat 2-ik szakasza czéloz, de egyszersmind figyelembe vévén azt, hogy ex által 3 évre, oly hosszas időre megvonatnának a kormány segélyezésétől épen a legjobb erők: a törvényjavaslatnak ezen szakaszát egész szigorral védelmezni nem akarom. Elismerem ezen szövegnek hiányait, melyeket a központi bizottság felmutatott, elismerem ; de örülök, hogy épen ezen törvényjavaslat megujitása alkalmat adott arra, hogy egy második teljesebb és czélszerübb szövegezés hozassék javaslatba — értem t. barátom Nyáry képviselőtársunk! módosítását — melyet én teljes mérvben elfogadván, a szót barátom Nyáry Pálnak átadom. (Helyeslés a baloldal m). Nyáry Pál : T. ház! Vannak eszmék és fogalmak, melyek a nemzetek keblében és közvéleményében előbb megérnek, mint törvényszövegbe igtatva vannak. Ezek közé tartozik az, hogy a képviselőház magas rendeltetésének csak ugy felelhet meg, hogy ha annak minden tagja független és a felsőbb hatalomnak minden lehető befolyásától szabad. Ez némi féltékenység szinét viseli magán a képviselő-testület és a végrehajtó hatalom közt; de, t. ház, vajon nem jogosult-e ezen féltékenység, ha csak a legközelebbi eseményekre — értem a külföldi eseményeket —tekintünk is. Miután az absolutismus napjai megszámittattak, midőn az absolutismus, úgyszólván, önmagát kiélte, az alkotmányosságnak álczáját vette föl és az alkotmányosság álczája alatt folytatja még most is sok helyen régi mesterségét. Ez nem lenne másképen lehető, mint ugy, ha a nemzet által választott népképviselők csak névleg lennének azok, de valósággal kifolyásai volnának a végrehajtó hatalomnak. T. ház ! Ha az alkotmányosságnak feladata az, hogy nyugalmat, bizalmat és erőt kölcsönözzön a nemzetnek, hogy az erejét nyugodtan, akadálytalanul fejthesse ki: szükséges, hogy a nemzet biztositva legyen arról, hogy a kik őt képviselik, azok tökéletesen függetlenek. És, ugy látjuk, hogy a hol ezen függetlenség biztositva van, ott az emberiség szabad nem csak politikai tekintetben, hanem szabad annyiban is, hogy erejét a legmagasabb fokig szabadon fejlesztheti. Például hozom fel Angliát. Angliában a fejedelemnek neve nem j emlittetik máskép senki által, mint a legnagyobb tisztelettel fFelkiáltások: Nálunk is!); és épen Angliában tiz ok van arra törvényben kijelölve, hogy valaki, ha megválas«tatik. képviselői állásáról lemondani tartozzék, és ezen tiz ok közó'l a íeg nagyobb szám a kormánytól függésre vonatI kozik

% En ez alkalommal nem akarom mind azokat az eseteket előszámlálni, melyekben követelném, hogy a képviselő kötelezve legyen vagy hivatalától, vagy képviselői állásától megválni. Csupán azon eseteket kívánom ezúttal törvénybe igtatni, melyeket módosított törvényjavaslatomban j előszámláltam. Az mondatliaíik, hogy több eset , is lehet, melyekben a képviselői függetlenség kétI ségbe vonathatik. Én megengedem; de, t. ház, én a mi kormányunkat alkotmányosnak és erősnek akarom, azonban meggyőződésem az, hogy csak ugy lehet erős, ha eljárásához gyanú nem férhet az iránt, hogy csak saját emberei pártolják, mert ez a kormányt nem erősiti, hanem gyengíti. En nem hozom kétségbe, hogy vannak, lehetnek a képviselők között, kik mindamellett, hogy a kormány kinevezettjei, mindamellett, hogy a koronától nyugdijat vagy más czim alatt fizetést húznak , megtartják függetlenségöket. De, t, ház, nem kozzájok, de a kormányhoz magához férkezik a gyanú és ez esetben a kormány semmi esetre sem oly erős, bármily nagy többség pártolja, mintha mindenki meg van győződve, hogy a kormányt pártoló többség tökéletesen független, és a kormánynak minden lehető befolyásától, ment. Itt tehát nemcsak a nemzet jogaina biztosításáról, hanem valósággal egy alkotmányos kormánynak saját jól értelmezett érdekéről is van szó. Ennélfogva én bátor vagyok elfogadás vé-