Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-335

CCCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS, (December 6. 1868.) 395 ségesnek tartja, hogy ezen kérdést a maga kebe­lében még egyszer tüzetesen tárgyalás alá vegye: másrészről nem árt, ha a képviselőháznak tagjai is komoly megfontolás alá veszik ; ép azért, anél­kül, hogy távolról is akarnám valakinek meggyő­ződését erőszakolni: méltóztassanak megengedni, hogy csak néhány itt felmerült ellenvetésre adhas­sam elő megjegyzéseimet, (Halljuk!) Méltóztatott a védtörvények 54-dik szakaszát felhozni, mint mely etörvényjavaslat 2-dik szaka­szával ellentétben állana. Bocsánatot kérek, el nem ismerhetem ez ellenvetés alaposságát, mert a véd­törvény 54-ik szakasza a közönséges bűntényekről szól, mint például a lopás, rablás, gyilkosság a éhez hasonlókról, de a speciális katonai bűntények­ről a védtörvény 54. szakasza nem szól. Méltóz­tassanak figyelembe venni, hogy a hadseregnél a fegyelem fentartására mindenesetre szigorúbb ren­delkezések szükségeltetnek, mint a polgári társa­ság egyéb tagjainál; hogy továbbá vannak bizo­nyos katonai bűntények, melyeket a fegyelem meg­lazitásának veszélye nélkül büntetlenül hagyni nem lehet, és melyekre nézve most fenálló büntető törvénykönyvünk, vagy a praxis criminalis semmi rendelkezést nem foglal magában: ilyen a szökés, ilyen a gyávaság vagy az öncsonkítás. Ha azon indítvány, mely szerint a hadi bíró­ságok külön bíráskodása fen nem tartandó, akkor keletkeznék, midőn rendezett büntető törvény­könyvünk van. szó nélkül megadnám magamat; de abban ma a legnagyobb aggodalom nélkül nem nyughatom meg. Kérem tehát a i. házat, méltóztassék ezen okokat figyelembe venni, és ezen kérdés felett a tanácskozást a holnapi ülésig elhalasztani. Deák Ferencz: T. ház! A második sza­kasz fogalmazását én sem tartom olyannak, amely kielégítő volna. A hadsereg áll zászló alatti rendes katonák­ból, a kik folyton zászló alatt vannak ; ezekről, ugy hiszem, itt nincs szó. Ali ezenkívül szabadsá­gosakból, a kik ideiglen szabadságra hazabocsát­tatnak, áll harmadszor a tartalékseregbőJ. Ha szabadságos behivatik. ismét zászló alá kerül s : zon kategóriába esik, melyet a zászló alatt áUó katonák képeznek. A tartaléksereg behivatik időnkint gyakorlatra: s azt hiszem, mindaddig, a mig a gyakorlat tart, a szoros katonai fegye­lem alatt áll. A kérdés valóságos lényege tehát az, hogy a szabadságos és a tartalékos seregbeli katonák micsoda bíróság alá tartoznak akkor, mikor nin­csenek fegyverben, mikor otthon vannak ? Az elősorolt hadi büntettek — a mint nevez­tetnek — igen tágasak, s én olyan tág értelemben soha sem vettem volna a hadi bíróság alá tarto­zást. Én a szabadságosakra, midőn otthon vannak, s a tartalékseregre, kivévén a gyakorlatok idejét, alig látok más esetet, midőn az hadi bíróság alá tartozhatnék, mint: először ha megtagadj* az en­gedelmességet, midőn berendeltetik, másodszor ha elszökik vagy összeesküszik a szökésre, harmad­szor ha magát a katonáskodás alól elvonni akar­ván, szándékosan megcsonkítja valamely tagját. Ezek pedig, ugy tudom, már a véderőről szóló törvényben mint büntettek, ki vannak jelölve. A többi esetet nem tartom olyannak, melyre nézve hadi bíróság alá kész volnék minden sza­badságost, annál kevésbé minden tartalékost állí­tani (Helyeslés.) Ha például valaki megrészegszik, midőn zászló alatt van, bizonyosan megbüntet­tetik ; nem szép tulajdon ugyan a részegeskedés, hanem már mégis midőn nincsen szolgálatban, mi­kor otthon van, midőn kenyerét keresi, mint bé­res, mint cseléd, ha ez a szerencsétlenség megtör­ténik rajta, nem tartom méltónak arra, hogy ka­tonai biróság elé állittassék, (Helyeslés.) Ha két szabadságos vagy két, a tartaléksereghez tartozó katona a kocsmában , a bucsun vagy akármi alkalommal összevesz, s ha véletlenül az egyik káplár, s a közlegény erősebb talál lenni s megveri a káplárt: ezt sem tartom hadi törvényszék alá tartozónak (Derültség); ámbár, igen természetesen, a tényt magát nem helyeslem, még akkor sem, ha a káplár verné meg a közlegényt. (Derültség.) Én tehát nem gondolom, hogy a hadi bíró­ságokról szóló törvény valami nagy hiányt szen­vedne, ha a második szakasz kimaradna. Azonban a miniszter tudja legjobban, mik lé­nyeges részei a törvényjavaslatnak, a melyiknek elbukása mellett a törvényjavaslatot talán nem is óhajtja még ezen országgyűlésen keresztül vinni: azért a minisztériumnak kell, hogy ideje Jegyen értekeznie. Nekem az ellen legkisebb kifogásom sincs, hogy fügeszszük fel a határozatot (Élénk fel­kiáltások a szélsőbal oldalon: Csak végezzük be ma!), míg vagy a minisztérium megjelenik oly módosí­tással, a melyet elfogadhatunk, vagy beleegyezik a mi véleményünkbe, vagy visszavonja a törvény­javaslatot, a mit tőle megtagadni nem lehet. (He­lyeslés.) Elnök: T. ház! Azt hiszem, a t. ház bele egyezik abba, hogy ezen törvényjavaslatnak rész­letes tárgyalása halasztassék el a holnapi napra. (Helyeslés a jobb- és a bal oldalon. Felkiáltások a szélső hal oldalon: Végezzük be ma!) E szerint a tör­vényjavaslat részletes tárgyalása a 2. szakasztól áttétetik a holnapi napra. A mai napirenden vannak még, t. ház. a fő­rendektől áttett módosítások, az átalános kisajátL 50*

Next

/
Oldalképek
Tartalom