Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

CCGXXXIY. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5.18G8.) 341 sokkal igazságosabb. Annálfogva e részben ha szabályt akarunk hozni, különösen mikor a jövő számára akarunk határozatot hozni, egyik párt sem követelheti, hogy az jövőre érvénynyel birjon. Ezt meg fogja határozni a választásoknak többsége; hanem mindenesetre oly szabályt alkossunk^ a mely szabály egy pártnak sem ad kezébe absolut hatalmat,hanem amely az igazságszolgáltatást a lehető legpártatlanabban és legigazságosabban biztositja. Az előadottakból, a miket elmondtam, az következik, hogy pártolom Grhyczy képviselő űr véleményét. En azt hiszem, minden képviselőnek van. annyi felfogása, hogy megtudja itélni, hogy valamely választás törvény szerint történt-e vagy nem ? hanem azt sorsra bízni nem tartom czélszerünek. És én részemről azt hiszem, hogy ha nem fogadjuk el azt, hogy ez törvény által szabályoztassék, elfogadhatunk egy oly rendszert, mely meglehetősen biztositja a pártatlan igazságszolgáltatást. Ha pl. a központi bizottság, mint jelenleg, véleményt terjesztett a ház elé az egyesválasztásokra nézve és azt mondja, hogy mi ezen választást érvénytelennek tekintjük: akkor, kérem, a megtámadott képviselő, már t. i. a kinek megválasztása megtámadtatott, választ magának két bírót, a bizottság is nevez ki két bírót. Ezek határozzák el, hogy érvény es-c a választás, vagy nem? Ezt én részemről a legpártatlanabb és legigazságosabb módnak tartom. [Helyeslés balfelöl.) Királyi Pál előadó: Az előttem szólott t, képviselő urnák meg kell jegyeznem, hogy azon észrevétele, miszerint az 1848: IV. törvényezikk 15. szakasza, mely a házszabályok módosítására a képviselőházat felhatalmazza, most nem tárgyaltathatván, olyan, melyet az átalános vitában kellett volna előhozni; most már ezen túlestünk,most már tovább mentünk a tanácskozásban. De van egy javaslata a t. képviselő urnák, mely a részletesre megy át. 0 t. i. azon tervvel lép fel e dolgozat ellenében, hogy ha a bizottság a választást megsemmisíti, akkor nevezzen ki az igazoló bizottság két bírót, az illető képviselő is kettőt, és e négy bíró nevezzen ki egy ötödiket, az elnököt; de a tapasztalás azt már bebizonyította, hogy — ez esetben — mindig az az ötödik fogna határozni, és így természetes, hogy ezen indítványt részemről nem fogadhatom el. Azonban azon módosítás, melyet a másik bizottság javaslóit, mindenesetre annyi figyelemmel volt ezen bíráskodási eljárásra, hogy ha a t. ház ezen elvet megváltoztatná, a tárgyalás további folyama, alap hiányában, meg nem történhetnék. (Helyeslés.) Bezerédj László: T. ház! Én nem vagyok azon véleményben, hogy a 14. szakasz elfogadása által e kérdés el lenne halasztva: mert, méltóztassék a szöveget megtekinteni, abban ez áll: „Kebelükből. . . egy tagot az állandó igazolási bizottságba titkos szavazással választanak." Ezen pont, azt mondom, némileg ellentétben áll a 22-ik szakaszszal, mert itt teendője nem az igazolás, hanem a 9 tagnak megválasztása. Azt gondolom, ezzel nincs elvonva a további discussió által ezen igazolási tagok eljárásának meghatározása. Azon véleményben vagyok, t. ház, hogy, ha a discussió folyama alatt olyan valami merülne fel, a mit a ház ellentétben lát az azelőtt már megállapított szöveggel, hogy azt a később kifejtett eszméhez és nézethez ne alkalmazhassuk, nem hiszem. A mi pedig a szóban levő tárgyat illeti, megvallom, semmiképen sem látom indokolva, hogy ily fokozatos módon alakittassék az igazoló bizottság, mert nem látom semmiképen igazolva, hogy miért bizná meg a ház a 9 tagot a bíróság kinevezésével, inert azok nem lesznek többé választott bírák, hanem kinevezett bírák, s ez némileg ellenkeznék a szabad választás eszméjével. En tehát a központi bizottságelőterjesztéséhez semmikép sem járulhatok. Tisza Kálmán : T. ház ! Legelsőbben is arra nézve mondom el véleményemet, a mit Simonyi képviselő úr arra vonatkozólag mondott, hogy nem tartja jogosnak azt, hogy mi a házszabályok felett határozunk. Ha ezen elv elfogadtatnék. akkor az alakulásra és igazolásra nézve soha többé más szabály nem lehetne, mint a mely most van g így soha sem lehetne uj igazolási szabályokat alkotni! (Mindenországgyűlés elején!) Engedelmet kérek. Az alakulás előtt a ház nem határozatképes, sikkor szabályokat nem alkothat. Egészen más volt 1848-ban, mikor semmi szabály nem létezett. De miután már szabály van, és ezen szabály szerint alakulás előtt a ház határozatképességgel nem bír, Simonyi Ernő képviselő társam felfogása szerint — ismétlem — semmiféle igazolási vagy az alakulásra vonatkozó szabályt hozni nem lehetne. (Igazi) A mi a kérdést illeti, én részemről a központi bizottság javaslatát pártolom, s nem látom azt ellentétben a 14-ik szakasz kifejezéseivel, mint azt t. előttem szóló felhozta. Lenne ott igenis ellentét, ha ugy, mint ő mondta, igazolási tagok választásáról volna szó. De itt az igazolási tagok választásáról egy betű sincs, hanem van az állandó igazolási bizottság megválasztásáról, a mely hogy igazoló bizottság, miután ő alakítja az egyes igazoló testületeket, kétségbe vonni nem lehet. Arra méltóztattak hivatkozni, hogy a ház souverainitásával mi egyezik meg, mi nem. Ha a ház snoverainitását tetszik kizárólagos szempontul