Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-333

CCCXXXIH, ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 4. 1868.) 317 neméből tekintve, kiállja a birálatok legnagyobb szigorát. Nem fogom önök kifáradt kedélyét a vaspá­lyák építésének nagy szerepet játszó aprócska mű­szaki és tértani részletezéseivel untatni, megtették e tekintetbeni számításaikat az illető szakférfiak, kiknek e részben megállapodott vélemények e pálya kiépítése tekintetében kedvezően nyilatko­zott, egy vasúti vonal mellett, mely többnyire siktéren, szelíden emelkedő tág völgyön vezetvén, csak egyetlen vízválasztó nehézségeivel találkozik, emelkedése pedig a határszéli átjárásnál rövid térre szorítkozik: — és íme, uraim! ez oka annak, hogy a garantia mértföldenkint csak 44 ezer forintban kéretik akkor, midőn maga a kormány azt 45 ezer és 500 forint meunyiségben megálla­pithatni tervezé; e pályavonal az, mely felső Magyarország legtermékenyebb vidékén vonulván keresztül, a helyi szükséglet feletti gazdag élet­termelés értékesítését, s az e vidéken dívó első rendű marhatenyésztés gyarapodását fokozandja, utat nyit az eddig, fájdalom, vonaglásban sinló'dő, a haza közös kincsét levő hegyaljai borkereskedés­nek, s már ezen üzletág felvirágzásával is nem csak a helyi, de közvetve országos anyagi viszo­nyaink javulására bebatólag müködend. De, elte­kintve mind ezekről, ezen vaspálya leend az, mely Fiúmétól Pesten, az ország szivén keresztül, leg­egyenesebb és legrövidebb vonalon közvetítendő az országos forgalmat Gáesország felé, legközelebb érinti a haza alföldi rónáit, melyek a Tiszaszabá­lyozás folytán nagy dimensióban folytatott élet­termelésük sokszor bámulatos mennyiségének el­árusitását ez utón megkönnyítve és biztosítva lá­tandják. De másrészről, uraim, ezen vonal kiépítése a szomszéd népek alkotmányos kormánya nézeté­vel is találkozik, melyet pedig e pálya nemzetközi természeténél fogva eléggé méltánylanunk nem le­het, sőt elkerülhetlenül szükséges, ha csak zsák­pályákat teremteni nem akarunk. Egy tekintet, tisztelt ház ! Gáesország topographikus fekvésére, és mindenki meggyőződhetik ajfeló'L miszerint aS.­A.-Ujhely, Nagy-Mihály, Homonim és Przemysl vonala leend az, mely a szomszéd lengyel haza szivébe, kellő közepébe vezet, s ez által a gács­országi kapcsolatot legelőnyösebb módon létesiti. Végtére, tisztelt ház! mind ezeken fölül áll egy a magyar-osztrák birodalmat vitális érdeké­ben érintő szempont, és ez. a hadászati tekintet, mely e részben döntőleg hat. E nézetet vette figye­lembe közös hadügyi kormányunk, midőn e vo­nalra mint nélkülözhetlenre és halaszthatlanra mu­tatott, és e szempont az, uraim, mely — jogot ad kimondanom — engemet és a magyar töryénj ho­zás ismert hazafiságát oda utalja, miként elhagyva a halogatás szerepét, ragadja meg a pénzügyi tekintetben is legkedvezőbb alkalmat a szomszéd testvér-népek kormányával egyetértöleg mielőbb létrehozni egy vasút vonal t, mely megkönnyíti mindenkoron e hős nemzetnek útját állani némely kalandos autocraticus vágyaknak, melyek nagy­számú nyers erőre támaszkodva, Magyarország határait, s ez által magát a szabadságot megtá­madni merészelnék. Kérésem tehát oda járul: mondja ki a ház, hogy a pénzügyi és vasúti bizosttság körülmé­nyes véleménye a grácz-fehérvári vaspályát illető­leg, a s.-a.-ujhely-nagy-mihály-homonna-prsemys­lei vasuti-vonal kiépitésére nézve is kiterjesztetik. Tisza Kálmán: T. ház! Miután én a vasúti és pénzügyi bizottságok előterjesztett véleményét pártolom, óhajtom azt pár szóval indokolni, annál­inkább, mert én nem azért pártolom a vasúti és pénzügyi bizottságok nézetét, mintha akár a most kijelölt vonalnak, akár bármely más vonalnak el­sőbbséget adnék, hanem azért mert, csak azon ja­vaslat folytán lesz majd a magyar törvényhozás oly helyzetben, hogy valósággal Ítélhessen a felett, hogy Gralieziával való összeköttetésünkre nézve melyik vonal lesz az, mely minden tekintetben leg­előnyösebb lesz az országra nézve. (Helyeslés.) Én részemről nem ismerem el azt, a mi a t. előttem szólottak által mondatott, hogy itt kereskedelmi vonalakat szavazunk meg, vagyis hogy a bizott­ság ilyenek megszavazását ajánlja, a legfontosabb, cl- Z £L Z éx hadászati szempontokról azonban annyira megfeledkezik, hogy az olyan vonalakat nem ak >rja megszavazás végett ajánlani. A bizottságot nem a kereskedelmi és hadászati szempontok közti különbség, még annál kevésbbé a hadászati szem­pontok csekélybe vétele vezette; hanem vezette igenis a különböző vasútaknái azokat is, kik, mint én ei'edetileg azon nézetben voltak, hogy az idő rövidsége folytán legczélszerübb volna egy vasutat se szavazni meg, vezette az, hogy: a mennyire le­het, legalább megközelítőleg meggyőződést sze­rezzünk magunknak egyik vagy másik vonalnál az iránt, hogy ezen vonal esnem a másik az, mely­nek építése az ország érdekében kívánatos. Épen azért tettünk különbséget ezen vonal és a t. ház által most elfogadott gráczi vonal közt. hol pár­huzamos és verseny-vonalokról szó sem volt, a hol annyi adat feküdt előttünk, hogy meggyőződtünk, hogy összehasonlítva más vasút vonalakkal, nem mondhatjuk az építést drágának, miután kétségbe vonhatlannak találtuk, hogyGráczczal való egyenes összeköttetésünk az egész országra nézve előnyös, feltételül tűzvén ki egyszermind azt, hogy csak akkor, ha ezen összeköttetés biztosítva lesz, kíván­juk, hogy a vasút kiépíttessék. De egéazen máskép áll a dolog a galieziai vasútra nézv e. Ezen vasút-

Next

/
Oldalképek
Tartalom