Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-333

CCCXXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 4. 1868.) 315 mikénti teljesítésében, ugy azt másról sem teszem föl; előre kijelentem, hqgy én stratégiai szempont­ból azon vonalat, a mely itt megjelöltetik, szüksé­gesnek tartom: de magára ezen iratnak szétter­jesztésére nézve megjegyzem, hogy azt rendén nem találom: mert egészen más dolog az, hogy ha a képviselőházban valamely irat fölvilágositás végett osztatik szét, és egészen más az, hogy ha egy hivatalos irat, a mely nem a képviselőket illeti, hanem illeti tisztán és egyenesen valamelyik minisztériumot, a képviselők közt osztatik szét, mert ezen utóbbi szétosztásának itt semmi helye mncsen.(Helyesk's bal, ellenmondás jobb felöl.) Egyéb­iránt ha a közös hadügyminiszter meg akarta az országgyűlést arról győzni, hogy egyik vagy má­sik vonal strategikai szempontból szükséges, nem a képviselőházhoz kell fordulnia, mert a képvi­selő háznak vele semmi dolga, hanem fordulnia kell a delegatióhoz, és a delegatiók által informál­hatja a képviselőházat. (Elhnir,ondós jobbfelöl) Igenis, engedelmet kérek, nem azt értem alatta, hogy a delegatió itt közvetitő lesz, a képviselőház és a közös hadügyminiszter közt, hanem értem alatta azt, hogy a delegatió, mint e háznak válasz­tott testülete van hivatva arra, hogy a közösügyi miniszterrel értekezzék a közös védelmet érdeklő tárgyak fölött. Azonban ha a közösügyi miniszter annak szükségét találja, hogy Magyarország kor­mányát bár mely tárgyban fölvilágosítsa, azt te­heti, hanem az ily irat a képviselőház tagjaihoz nem lévén intézve, azt itt szétosztatni nincs helyén. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán: Részemről is, nem ugyan most, midőn ezen irat kiosztatott, de midőn ezen tárgyat, melynek érdekében kiosxtatott, tárgyalan­dottuk, szándékoztam nézetemet ezen eljárásra néz­ve elmondani; most kerülvén azonban a dolog sző­nyegre, eiigedje meg a t. ház, hogy az eddig el­mondottuk folytán én is nyilvánítsam azt, misze­rint azon eljárás, hogy bár mely vasút érdekében magánosok, legyenek azok bárkik, a közös had­ügyi miniszter tekintélyétakarják érvül használni, helytelen. (Helyeslés balfdöl.) Elhiszem t. ház, a mit az államtitkár úr mondott, hajlandó is vagyok elhinni, hogy ez a közlekedési miniszter tudta nél­kül történt, de igenis ha ez igy áll is, mint mon­dám elhiszem, mentesiti minden vád alól a köz­munkaminisztert, de a vétséget nem teszi nem léte­zővé. (Ugy van l bal felöl) En, t. ház, ismerem a XII. törvény czikk 27-ik szakaszát, mely azt mondja, hogy a közösügyi miniszterek az egyes országok ügyeire semmi befolyást nem gyakorolnak. Meg­engedem só't talán azt monhatnám, hogy tudom, miszerint ezen szakasza a XII. törvényczikknek a miniszteri bureau-okbannemtartatik meg, tudom, mert a vasúti kérdéseknél, igen jól tudom, a kö­| zös hadügyi minisztériumnak mindig igen nagy be­I folyása van. {Helyeslés bal felöl.) Van pedig nem csak a vonalak irányának kitűzésénél, de van el­annyira, hogy még az egyes pontok bejárására nézve is,midőn már a vasút az országgyűlésektől en­gedélyezve van, az ő véleménye kikéretik. (Föíkiál­tások: Védelmi szempontból!) Mondom, ezt saját ta­pasztalatomból tudom; ez azonban azon hely­zetben, melyben vagyunk, mentségét találja; ez illustrálja szomorúan a helyzetet; de menteni azokat, kik e helyzetben ugy járnak el, mert ter­mészetesen a vasutak megszavazásánál és elrende­zésénél a stratégiai szempont egyik fő szempont, és miután fájdalom hazánknak oly alkotmányos orgánuma nincs, mely ebben végérvényesen nyi­latkozhatnék, a közös hadügyminiszter kérdeztetik meg. De ha ez a helyzet szomorúságánál fogva meg­történhetik, azt hiszem, nem volna szabad megtörtén­ni annak, hogy a közös hadügyminiszter nézetei más valaki,mint az illető magyar minisztérium utján jóje­nek ami tudomásainkra: mert ha igy a közös had­ügyminister az országgyűléssel közvetlenül érintke­zik. (EllenmondásjobbJ'elöl.Jlgaz elismerem hibáztam midőn mondottam: hogy közvetlenül érintkezik,mert hiszen most is nem ő mondotta el közöttünk nézeteit, hanem vállalkoztak erre egyesek, bárkik legyenek, ezt nem kutatom, kik a közös hadügyminiszter né­zetét még a magyar minisztérium teljes elkerülé­sével is, mint egy nagy súlyú érvet a ház aszta­laira lökik. Ha ez igy történhetik, akkor jobb lesz egyszerűen kimondani, hogy a vasutak megszava­i zásainál a döntő szót a közös hadügyminiszternek | adjuk. Részemről t. ház, ezen eljárás ellen határo­zattan tiltakozom. (Helyeslés a bal oldalon.) Ivailka Imre: T. ház! Ha valami fényesei) bizonyította, mennyire szükséges t. barátomnak Podmaniczky Frigyes indítványának elfogadása, bizonyítja a mostani eljárás. Ha méltóztattak volna elfogadni azt, hogy nem szavaznak meg oly vasutat, melynek iránya az országgyűlés által ki­jelölve nincs, nem történnék meg ilyesmi — hogy is mondjam — nem igen jó illatú dolog. (Jobb felöl ellenmondá&oh, bal felöl tetszés) A mi Tisza K t. képviselő társunk által felhozott azon körülményt illeti, hogy íme azon szomorú helyzetben vagyunk, miként az 18G7.XII. íörvényczikk daczára aközös hadügyminiszter egyenesen befolyást kivan gyako­rolni törvényhozásunkra : (Zaj) ne méltóztassanak ezt az esetet mint egy elkülönítetett venni, van erre bizonyság egy más irányban, hanem is épen ebben a házban, deigen is egy törvényhozásban, és pedig oly modorban, mely az én meggyőződésem szerint egyenes kijátszása az 1867-iki XII. törvénynek. Mit akar jelenteni az, hogy Reust b. tagja a biro­dalmi tanácsnak és, a birodalmi tanács comitéjá­ban a külügyek felett felvilágosításokat ad, me­40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom