Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-333

CCCXXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 4. 1868.) 311 becsülöm, de országosan megállapított vasutháló- | zatról eddigelé legalább tudomásom nincs. Ezek után, mik engem legalább arra birtak, hogy épen e jelen perczben lépjek fel határozati javaslatommal, csak egyet vagyok bátor még röviden mondani: hogy igen téves azok hiedelme, kik azt vélik, hogy határozati javaslatomat kizárólag csak a sátor-alja-ujhely-premysli vonal ellen irányoztam volna; én egyátalában minden tervezett vonal ellen irányoztam és nem egy ellen, különösen pedig azon egy ellen nem irányozhattam azért, mert például senki inkább nem tudja méltányolni azon fontos okokat, legalább részemről nem azon vonzalmat, melynél fogva kívánom, hogy minél gyorsabban állítsuk helyre az összeköttetést hazánk és Kolozsvár között. És épen ezen oknál fogva e tárgyban nem szeretnék elhamarkodott lépést tenni, mit lelkiismeretem szerint nem tudnék teljesen jóváhagyni. Ezek voltak azon okok, t. ház, melyek határozati javaslatom előterjesztésére birtak. Egyébiránt ajánlom javaslatomat a tisztelt ház figyelmébe. {Helyeslés bal felöl.) Deák FerencZ : T. ház ! Ha előttünk nem feküdnék a vasúti és pénzügyi bizottság jelentése két vasútvonalról vagy talán háromról is, azt mondanám, hogy mig valaki bead egy uj vasúti törvényjavaslatot, mig az keresztülmegy az osztályokon, mig a központi bizottság megvizsgálja, mig az ide kerül, lepereg az idő és más hasznosabbtól veszszük el az időt; én is ennek folytán azt mondanám, a mit Podmaniczky Frigyes képviselő úr is mondott: hogy ne ereszkedjünk bele ennek tárgyalásába; mondjuk ki, hogy nem kívánjuk felvenni; de a dolognak jelen állapotában én időnyereséget nem látok. Ugyanannyi fáradsággal, ugyanannyi szóval vagy elfogadhatjuk, vagy elvethetjük a bizottságnak javaslatát. (Helyeslés.) Én abban gazdálkodást, hogy előbb egy átalános szabályt vitassunk meg, hogy mondjuk ki, hogy nem ereszkedünk bele, és ha azt kimondjuk akkor újra, p. o. ha kisebbségben marad a vélemény, akkor újonnan menjünk annak vitatásába és így három fokozaton menjen az ügy, ily röviden és mindjárt az első pontra következik a második, kimondja a ház : akarja-e vagy nem akarja, ugyanannyi beszédbe, ugyanannyi vitatkozásba vagy szavazásba kerül. Én tehát Podmaniczky indítványában nem időkiméíést, hanem időpazarlást látok; azért azt óhajtanám, vegyük elő a pénzügyi bizottság javaslatának további pontjait; kiki akkor is megmondhatja a maga véleményét akár azért, mert azt hiszi, hogy rövid az idő

; akár azért, hogy az nincs eléggé kifejtve, akár azért, mert az egész irány és feltételek neki nem is tetszenek, kimondhatja, hogy nem szavaz rá. A kit ezen okok nem győznek meg eléggé, azt mondja, hogy rászavazok. így időt nyerünk és ezzel egyszerűbb is lesz a dolog. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: Tökéletes igaza van az előttem szóló képviselő urnák abban, hogy épen annyi idó'be kerül a háznak megszavazni,mint megtagadni egy vasutat; hanem én, mint a múltkor is szerencsém volt a t. ház előtt észrevételeimet megmondani, nem tartom azt, hogy oly állapotban van jelenleg a ház, hogy most lelkiismeretesen és képviselői kötelességünkhöz képest tanácskozhassunk a vasutak tárgyában. (Zaj.) Midőn a napokban az erdélyi vasút tárgyaltatott, azon különös viszonynál fogva, melyben Erdély irányában állunk, én legalább részemről nem akartam hátráltatni ennek keresztülmenetelét, és azért semmiféle inditványnyal, semmiféle módosítással fel nem léptem; de kijelentettem akkor már, hogy alkotmányos utón ily módon, ily minden előmunkálat látása nélkül, mondhatnám bekötött szemekkel, milliókat szavazzunk, meggyőződésem szerint a népképviselői kötelességgel meg nem egyez. (Helyeslés balfelül.) En nem tudom, ugy tűnik fel, mintha utánunk a vízözön jőne, mintha ezen néhány nap alatt nekünk okvetlenül keresztül kellene vinnünk törvényt törvényre a nélkül, hogy kellőleg megvitathattuk volna. (Helyeslés bal felöl. Nagy zaj.) Láttam én példákat alkotmányos országokban is, a hol törvények ily nagy sebességgel vitettek keresztül a parlamentekben; hanem az olyankor volt, midőn veszedelem, vagy elhaIaszthatlan szükség kívánta; de itt, kéreui alássan, hogy egy vasút kiépíttessék — mert nekem tökéletesen mindegy, 3—4 hóval előbb vagy utóbb— én abban nem találok nagy szerencsétlenséget; hanem igen is, szerencsétlenségnek tartanám azt,ha a t. ház,nem levén elegendő előmunkálatoknak és tervezeteknek tudomásában, megszavazna oly vasutakat, melyekről későbben bebizonyodnék, hogy vagy nem jutányos áron építtettük, vagy nem nem ott, a hol arra leginkább szükség lett volna. Azt hallottam a múltkor említtetni, hogy most a delegatió megszavazott 100,000 forintot arra, hogy fedeztessék fel : melyik Magyarország stratégiai pontja? hogy az fog azután kiindulási pontul szolgálni a vasúthálózatnál. Átnéztem azon tervezetet, mely a ház elé terjesztetett, azt hittem, hogy már itt feltalálták azon srategikus pontot, és láttam itt a Tisza partján egy kis helységet, amelyet ugy hívnak, hogy Csap ; soha sem hallottam hirét sem (Derültség), hat vasút megy keresztül rajta. Itt van, kérem alássan, a Tiszán a kikötő hely is, annyi összeköttetés,talán nyolczféle összeköttetés van mellette, részint vasúton, részint vízen, sőt még a tisza-pesti csatorna is közel van hozzá. Lehetetlen, hogy ez legyen azon strategi-