Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-331

272 CCCXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 2. 18G8.) indokolása a Vll-dik osztálynak, hogy midőn e törvény által a közös pénzügyér teendői szaporodnának, ha elfogadtatnék e javaslat, oly valamit tennénk, mi a közös ügyekről alkotott törvény nyel magával is ellenkezésbe jönne. De továbbá azt hiszem, hogy igaza van a VII. osztálynak abban is, midőn azt tartja, hogy a közös kormány teendőinek ily módon való szaporítása először egy mindenesetre aggályokat szülhető praecedens lehet, másodszor mindenesetre egy oly valami, a mi az ország alkotmányos önállásának bizonynyal nem kedvező. Mert meg vagyok róla győződve, hogy magok azok is, a kik helyesnek tartják azon XII. törvényczikkben kijelölt ügyeket közös minisztériumra bizni, nem fogják azt állithatni, hogy az kedvező az ország önállására nézve, ha minél több ügy bizatik a közös miniszterekre. De különben e nagy fontosságú ügy kezelésénél valóban igen szükséges a felelősség; de ugyan kérem, micsoda garantiát nyújthat a magyar országgyűlésnek azon felelősség, mely e törvény által lehetővé tétetik? midőn feleletre a közös pénzügyért kellene vonni, ki az országgyűléssel semmi viszonyban nem áll. hanem ki egyenesen csak a delegatiokkal áll viszonyban, s midőn a feleletre vonás leketó'sitésére szükséges mindannyiszor, hogy ő felsége többi tartományai és országainak gyűlése is beleegyezzék a miniszter felelősségre vonatásába? Ily módon, azt hiszem, hogy Magyarország országgyűlésének, mint önálló országgyűlésnek, minden joga a felelősség irányában körülbelül egyforma a semmivel; mert egy másik országgyűlés beleegyezését kell előbb kérni, s azután még majd a delegatióknak kell tovább intézkedni. (Ügy vara!) Az mondathatik ez ellen, hogy ha a kezelést más közegekre bízzuk, ujabb költségeket okoznánk a magyar államnak. Maga a külön-vélemény már előadja, hogy e költség nagyobbrészt fedezhető ez által, hogy ha a közös pénzügyminiszterre kevesebb teendőt bízunk, ha tőlee teendőt elveszszük, mindazon közegek is feleslegessé válnak, kik azért vannak, hogy ez ügyet kezeljék. A különbség csak abban lehet, hogy ha a törvényjavaslatban ajánlott módon íörténik az intézkedés, a hozzájárulás a költségekhez a quota arányában fog követeltetni Magyarországtól, mig ellenkező esetben Magyarország nem a quota arányában, hanem az egész, így őt illető költséggel fog terheltetni. De utoljára is ily igazgatóság szervezte!ése valóban nem valami költséges dolog; ugy, hogy az egész különbség alig fogna néhány ezer forintra menni, melyre nézve fillérkedni akkor, midőn másfelől milliókat adunk, valóban szemben azon közjogi szempontokkal, melyekből czélszerü volna ezen intézkedés, azt hiszem, hogy nem szabad. A felelősségre nézve pedig mindenkor a miniszter ellenjegyzésével neveztetvén ki az igazgató, a miniszter saját hivatalnoka által gyakorolván az ellenőrködést a magyar országgyűlés az 6' saját pénzügyminiszterét mindenkor, midőn szükségét látja, felelősségre vonhatná, és igy a kezelés jósága felől, sokkal nagyobb garantiával bírnánk. Ezek voltak azon szempontok, melyek a Vll-dik oszíályt vezették,és én részemről e szempontok helyességéről levén meggyőződve, ajánlom a t. háznak, méltóztassék a külön-véleményt elfogadni. (Szavazzunk!) Nyáry Pál: T. ház! Ez véleményem szerint sokkal fontosabb tárgy, sem hogy egyszerűn „szavazzunk \

u felkiáltással a fenforgó kérdés amúgy könnyedén megoldható lenne. Az állampapirpénz az államnak nem activuma; de valóságos tartozás, és az állampapirpénz szaporítása semmi egyéb, mint egy könnyű módja az adósságcsinálásnak. Terhes minden államadósság, de annak ezen neme a legterhesebb az államra nézve: mert mig egyéb államadósságokat haszonhajtólag és produetiv czélokra fordíthat, s ha évenkint nem gondoskodik is arról, hogy az adósság mennyiségét kevesbítse, de ha valamit az évenkinti államháztartásban megtakarít, azt ujabb produetiv czélokra ruházza be , ez által az államtőke értékét még szaporítja azon esetben, ha az állampapirok, t. i. a fedezetlen állampapírok számát folyvást növeli, ez által saját hitelét, és igy jólétének első feltételét önmaga rombolja le. Ennélfogva, miután az, hogy egy államnak fedezetlen állampapírjai vannak, már magában nagy szerencsétlenség : a feladat az, hogy e szerencsétlenségtől minden áron és a lehetőségig legrövidebb idő alatt meneküljön az állam. Azt hiszem, ebbeli állításomat alig vonhatja valaki kétségbe. De a fedezetlen állampapirok kevesbitésének csak egy módja lehetséges, és ez az, hogy az államháztartásba arányosság hozassék be mindenekelőtt, s az évenkinti megtakarításból alakulandó, többlet fordíttassák oda, hogy az állampapírok száma azok egy részének megsemmisítésével időnkint szállíttassák alá. Ezen szempontból tekintve azon kérdést : mi módon lehessen, ha már e tárgyra nézve is oly Szoros összeköttetésben kell maradnunk, ama velünk personal-unió alapján közös viszonyban álló másik állammal ez ügyet kellően rendezni ? kérdem, ha — a mint reménylem — Magyarország pénzügye javul: ha Magyarország kormánya jobban fogván gazdálkodni, évenkint nem dificitet, hanem többletet mutathatand fel; és ha ez esetben az állampapirpénz terhét akarná kevesbíteni, de tovább is oly szoros összeköttetésben lesz. mint eddig, oly állammal, melynek közgazdasági hibás rendszere nem engedi, hogy az évenkinti eredmény többlet legyen: kérdem, szavazha-