Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

CCCXXX. OESZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) 267 arról szól, hogy a kormány nevezze Ki a szász comest, meghagyassák, azt a szászok akarata szerint módosítani nem akarom, mert ez esetben, ha t. i. a szászok módosítása elfogadtatnék, mindig csak szász ember lenne a comes; én pedig azt akarom, hogy ha a kormány akarja, az úgynevezett Királyföld számára románt is nevezhessen ki eomesnek, akarom ezt annál is inkább, mert a 11 szász municipiumba a többséget a románok képezik, és méltányosnak találom, hogy román is lehessen szász comes, mint volt századok óta a románok részére mindig szász azon földön , hol az erdélyi törvények szerint a szásznak nincs, és jogilag nem volt több joga, mint a románoknak. {Helyeslés.) Elnök: T. ház ! Miután már egyszer fel volt olvasva a módositvány, nem tudom, kívánja-e a ház újra felolvastatni? (Nem kívánjuk!) Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik a 9-dik szakaszt a szerkezet szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház elfogadta a 9. szakaszt. Paiss Andor jegyző (olvassa a 10. szakaszt) Eitel Frigyes: T. ház! kötelességemnek tartom e szakasznál felszólalni, mert e szakasznak 2-dik részét, mely így szól: ,,s addig is felhatalraaztatik a minisztérium , hogy a királyföldi székek, vidékek és városok szervezését és hatáskörét illetőleg , az itt kifejezett vezérelvek szellemében, ideiglen intézkedjék." Én a szakasznak e részét sem szükségesnek, sem alkotmányosnak nem tartom. (Halljuk!) Rendkívüli intézkedések tétetnek e szakaszban, mintha, a szász székekben és vidékekben a legnagyobb zavar s rendetlenség volna. Pedig ez nem ugy van, uraim. Itt a közigazgatás és igazságszolgáltatás legalább is olyan jó rendben van, mint akárhol Magyarországon és Erdélyben. Tudjuk azt is uraim , hogy azon rendszer, mely a szász, vagy Királyföldön — ha ugy tetszik nevezni — hogy ezen rendszer nem rendelkezéseken, nem pátenseken vagy más szabályon alapul, hanem alapul a municipalis törvényeken. A hatóságok. a törvényszékek visszaállíttattak még 1861-ben. Azon törvények alapján a gyűlések a községekben, az úgynevezett communitások , s ismét a székgyülések visszaállíttattak azon hatáskörbe, meljlyel bírtak 1848. előtt. Nem tudom tehát, mi oka annak, hogy ebben a szakaszban olyan rendkívüli intézkedések tétetnek. 8 épen azért, mert nem tudom, hogy miért, bátor vagyok a t. előadó urat felszólitani és kérni, hogy mondja meg, adjon felvilágosítást a felől, qogy miért találta a központi bizottság ezt szükségesuek, s miféle változtatásokat szándékoznak tenni: mert,mint mondom, ez is homályos előttem. Elismerem, hogy a szászföldön a municipalis tér hiányos, s ezen hiány tulajdonképen a municipalis rendszerben van, és a székgyüléseken, hogy nem a népképviselet alapján van alakítva. De uraim, az is tudva van, hogy vannak hiányok még a törvényekben is, a melyek mégis fenmaradtak. Tekintsünk vissza. 1848. előtt még a magyarországi, s hasonlókép az erdélyi országgyűlés nem volt népképviseleti alapra fektetve s mégis azon országgyűléseken a régibb karok és rendek szavazták meg a 48-ki törvényeket, ezek szavazták meg az uniót is , s én nem hallottam, hogy valaki — még a románok közöl is — megtámadta volna ezen törvényeket azon okból, hogy nem népképviseleti alapon keletkeztek. Mi is alkotmányos eljárást kivánunk, uraim! Kívánjuk , hogy törvényeink , a melyek még fenmaradtak, mindaddig fen maradjanak, míg ismét törvény által fognak megváltoztatni; de nem kívánunk rendeletekkel s pátensekkel kormányoztatni. Tudjuk mindnyájan azt is, uraim, hogy a vármegye kérdése, mely összeköttetésben van épen ezzel a kérdéssel, és ugy véljük, hogy e kérdés fél-, vagy legfeljebb egy év alatt meg fog oldatni, de törvényesuton: mert nem hallottam, hogy valaki itt a képviselő urak közöl azt indítványozta vagy csak állította volna, hogy hagyjuk a kormányra a vármegyék rendezését, pedig itt épen e kérdés a kormán}'ra akar bízatni. Ne vessünk a magyarországi töivénj'hozásra ilyen foltot, mert ennek —azt hiszem — üdvös eredménye nem lesz. A szász communitások még egy félévig igy maradhatnak; majd a törvényhozás ezen hiányokat is pótolni fogja. Röviden még csak azt említem , hogy a szászok igyekeztek e hiányt kipótolni. 1850-ben tanácskoztak is e felett, s a felséges kormányhoz egy javaslatot terjesztettek; két rendben hasonló javaslatot terjesztettek 1863-ban ismét a kormányhoz, de ezen javaslatoknak eddigelé még semmi eredménye nem volt. Nem lehet tehát a szászoknak tulajdonítani, hogy ezen hiányon is nem változtattak még eddig. A felhozott okokból bátor vagyok egy módositványt beadni a t. háznak, s kérem vegye figyelembe. HOSSZu József: T. ház! Ha a 10-dik szakasz ugy, a mint a tervezetben van, elfogadtatik, akkor egy szót sem szólok. (Elfogadjuk a mtnt van !) PaiSS AndOr jegyző (olvassa Eitel Frigyes módosüványát): „A 10-dik szakasznak második része, mely ugy kezdődik : „S addig is felhatalmaztatik a minisztérium sfb." végig maradjon ki. BömcheS Frigyes : Én is szerettem volna, ha a szóban forgó szakasz a szász viszonyokra nézve határozottabban és körülményesen rendelkeznék ; de tekintve, hogy az 1848-beli országgyűlés örökül hagyta a legközelebbi országgyü34*