Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

264 CCCXXX. OESZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) nyitott jogérzetének alázatosan ajánlom. (Ma­radjon !) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Kapp Gusztáv indítványát) '. A 9-dik szakasz első sorából hagyassanak ki ezen szavak: „és szász ispány ­u és a 9. és 10-ik szakasz közé tétessék egy uj sza­kasz: „A szász Comes, a száss-; nemzet által a leg­felső' megerősítés föntartása mellett szabadon vá­lasztatik." (Maradjon!) Berzenczey László : Tisztelt ház! (Eláll!) Elállók. Binder Mihály: T. ház! a részletes vitánál nem szólok minden szakaszhoz, a melyet nem pártolok, mivel ezen elhirtelenkedett és hiányos törvényjavaslatot az amendirozás utján kügazitani nem lehet, a hogy ezt az átalános vita alatt mái­mondottam ; hanem az épen most részletes tár­gyalás alatt levő szakasz egy oly nevezetes, gyö­keres jogát tartalmazza a szász nemzetnek, hogy hallgatni semmiképen sem tudok. Magyarország a múlt években nemcsak tör­téneti jogával daczolt, hanem daczolt az úgyne­vezett centralisatió ellen is, és én azt hiszem, hogy az utolsó érv legalább is annyit ér, mint ha a jog­történetből merittetett volna. És ime ! most aka­runk elvenni jogokat, csupán csak azért, hogy az üres egyformaságot helyre állitsuk! Kérdem, uraim, mit nyer az állam az által, hogy ha az országlár ellenjegyzésével neveztetik ki a Comes ? Én legalább nem látok semmi nye­reséget. Azt szokták mondani, hogy felelős miniszteri rendszer mellett választott hivatalnok nem lehet. Én ezen ellenvetésből csak azt látom, hogy a t. ház nagy többsége a szász nemzet organismusát nem ismeri, és így megsemmisitendi. Bocsánatot kérek ezen kitételemért, hanem nem hiszem, hogy valami sérelem legyen benne. (Nincs benne sé­relem !) A belügyminiszter úr ő nagyméltósága tanú­bizonyságot tehet állitásom mellett, mikor azt mondom, hogy az administratió a szász comes, kezén nem megy keresztül. A szász székek és vidé­kek az igazgatást magok kezelik, és mostan a guberniummai, és annak feloszlatása után közvet­len a minisztériummal érintkezésben állanak. A szász comesnek a legtöbb administrativ ügyekben, tulajdonképen semmi dolga sincs; a hivatalok vá­lasztás által történő betöltésénél a fejedelem nevé­ben közbenjár, candidál, és az egész közigazgatásra főfelügyelői jogai vannak, a mennyiben kőrútjai­ban a hivatalokat visitálja, sérelmekre jelentést ki­van és határoz, és a mennyiben az ő kezében van a fegyelmi hatalom ; hanem ő különben nem egyéb, mint municipalis feje a szász nemzetnek, azaz: hatósága alá tartozik mindazon ügy, melyek a szász nemzet municipalis körébe tartoz­nak, és igy ő a feje a szász egyetemnek. A mennyiben a szász municipium nagyobb hatáskörrel van ellátva, mint a többi municipium az országban, minek oka a történeti fejlődés: any­nyiban a szász comesnek nagyobb fontossága is van ; azonban ez összefér a miniszteri felelős­séggel. Különben őszintén legyen mondva, ha a miniszteri felelősséget ily messze akarják kiter­jeszteni, emlékeztetem a t. házat, hogy az épen ez által illusorius lesz, mert a minisztérium még sem lehet felelős soha egy oly hivatalnok vagy admi­nistrator tetteért, ki nem is létezik ott, hol a mi­niszter, a ki fölött tehát a miniszter tulajdonképen nem is tarthatja fön e fölügyeletet. Különben kérem igen szépen, az átalános vi­tánál kifejtett elvemnél fogva nem hiszem, hogy itt jogunk volna idegen jogot elvenni, (Ellenmon­dás >k), sőt azt hiszem, hogy ezen t. ház mint a magyar közös országgyűlés része, az erdélyi or­szággyűlés helyébe lépett; az erdélyi országgyű­lésnek pedig sokszor teljesitett kötelessége volt,— épen ezen ügyben sokszor teljesitett, mondom — e nemzeti jogért föllépni, a mint az erdélyi or­szággyűlés fel is lépett. Ha pedig a képviselőház, a közös országgyűlésnek egy része, nem deriválja az erdélyi országgyűléstől a jogait, akkor nem tudom, hogy honnan deriválja egyátalában Er­délyre kiterjedő jogait. Kár, hogy ezen kérdés tárgyalására nem készültem speeialiter; de nem tehettem volt föl, hogy ezen világos jog fölött ily vita lesz; különben bemutatnám, hogy az erdélyi országgyűlés mikor és miképen szólalt félj az ellen, hogy a szász nemzetnek comes-választási joga megsértetett. Es mit árthat az a választási jog'? mi kárára lehetne az egésznek és a közjónak ? A szászoknál mind a közigazgatás, mind a törvénykezés — bát­ran hivatkozhatom az országlár urakra — lega­lább is oly jól megy, mint akár hol a magyar birodalomban : renitentia nem történt ott so­ha sem. Valaki: Schmidt! Binder Mihály: Felelek erre is. Egyátalá­ban nem csak a szász földön, hanem egész Er­délyben nem volt szükség 100,000 frt megaján­lására rablók kiirtására. (Mozgás.) Nem mondtam volna ezt, hogyha szemrehányásul oly név nem említtetik itt minden ok nélkül, legalább én nem szolgáltattam reá. s mely név tisztelet nélkül em­litése azt, ki ismeri, felhevültségbe hozza. Azon név a szász nemzet keblébe be van vésve, és mindig tisz­teletben fog maradni. Schmidt Konrádnak a szász nemzet körül oly érdemei vannak, hogy azokat semmi gúny és senki nem fogja kitörölni; sőt én

Next

/
Oldalképek
Tartalom