Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-328

178 CCCXXVIII. ORSZÁGOS ÍJLES. (November 20. 1868.) gyors ügykezelés tekintetéből és az állani nyelv érvényesítésére szükséges; más részről pedig ezen intézkedés jó indulattal fog fogadtatni. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék Gál János képviselőtársam módosítását elfogadni. (Elfogadjuk!) Deák Ferencz: Gál János módositványát részen ró'l hajlandó vagyok elfogadni, mert egyátalában nem látom át, hogy például két szász szék, hol a szász nyelv honos, mért ne levelezhessen egymással szász nyelven. A szerkezet ezt nem akarta kizárni, és minthogy a beadott módosítvány a dolgot csak világosabbá teszi, nincs ellene semmi kifogásom. (Helyeslés.) PaiSS AndOl* jegJZÖ (olvassa Gáljános módositvínyát. Elfogadjuk! Maradjon a szerkezet!) Elnök : Mindenekelőtt az a kérdés: kívánja-e a ház a szerkezetet megtartani vagy nem? Méltóztassanak azok, kik a 4-dik szakaszt az eredeti szerkezet szerint elfogadják , felállni. (Megtörténik.) Nem fogadiai ott el. Következik a roódositvány. Kívánja a t. ház, hogy még egyszer f-lol vastassék? (Nem!) Méltóztassanak tehát azok, a kik Gál János módositványát elfogadják, felállani, (Megtörténik.) El fogadtatott. Paiss Andor jegyző (olvas sa az 5-dik szakaszt.) Elnök: E szakaszban is e szó „ország" fel íog cseréltetni ezzel: „állam" (Helyeslés.) Simonyi LajOS b.: T. ház"! Nézetem szerint nem lehet a fölött nézetkülönbség, hogy a törvényeknek határozott, kötelező alakkal kell birniok, mert csak ez esetben érjük el azt, hogy ezeket félremagyarázni ne lehessen, és ne adjunk alkalmat arra, hogy elkerüítessenek vagy mellőztessenek. Elismerem, hogy kivételeket lehet megállapítani • hanem ezen kivételekre nézve is ugyan az áll, mit a törvényekre vonatkozólag mondottam. Nézetem szerint ezen szakasz nem felel meg tökéletesen ezen kelléknek, mert ezen szakasz gyakorlati nehézséget említ meg, mint kivételt. Ki fogja azonban megítélni, vajon az illető tisztviselőre nézve fenforog-e a gyakorlati nehézség vagy nem ? A megyei bizottság ? Akkor az esetleges többség fog a felett határozni, és sok esetben, hol gyakorlati nehézség nem fog létezni, meg fogja engedni a tisztviselőnek, hogy saját nyelvén és nem magyarul vigye az ügyvitelt, mig ellenben ott pedig, hol sokszor legyőzhetlen akadályok fognak előfordulni, minthogy a többség más, nem fogja megengedni a tisztviselőnek azt. Ezen oknál fogva, de különösen azon oknál fogva is, nem óhajtom, hogy ezen szakasz igy megtartassák; mert a törvényhozás egyik főfeladata, és nézetem szerint, bölcsen járt el a törvényhozás midőn e szerint intézkedett, hogy határozott positiv törvények hozatala által kikerülje azon egyenetlenségeket és viszályokat, melyek a törvény különböző magyarázatából a törvényhatóságok kebelében keletkezhetnének. Ha azonban ezen szakaszt meghagyjuk a mint vau, akkor az illető törvényhatóságokban ez vita tárgya bsz, és ismét az egyenetlenség üszkét dobjuk azon törvényhatóságokba, melyeket megnyugtatni óhajtunk. Továbbá lehetnek talán olyanok, kik a főispánra vagy megyefőnökre akarnák az ebbeni határozást bizni. Ezt alig hiszem kivihetőnek, mert ez merőben ellenkeznék a megye önállóságával. Vagy pedig a kormányra, a belügyminiszterre akarják ezt bizni, hogy az határozza meg, hogy csakugyan forog e fen legyőzhetlen akadály, vagy gyakorlati nehézség? Ez ismét el enkeznék a megye önkormányzati jogával. Még egyre bátorkodom figyelmeztetni a t. házat. Én azt hiszem, érdekünkben áll, és óhajtásunk is, hogy e hazának minden fiarninél inkább tanulja meg a magyar nyelvet és gyakorolja magát abban. Ha ezen szakasz igy megmarad, lesz igen sok nem-magyar ajkú honpolgára e hazának. ki tökéletesen értvén a magyav nyelvet: ezt megtagadja csak azért, hogy gyakorlati nehézséget mutasson fel. Ezen okoknál fogva én ezen permissiv törvény helyett positivot óhajtanék kimondatni, mert ez által minden nehézség, félremagyarázás és egyenetlenség kikerülteinek, melyeket ezen törvényczikk — ha azt meghagyjuk — okvetlenül elő fog idézni. Kérem módositványomat fölolvastatni, és ajánlom azt a t. ház kegyes pártfogásába. PaiSS Aíldor jegyző (olvassa Simonyi Lajos b. riióclositványát.) „A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tisztviselők Magyarország hivatalos nyelvét, vagy ezen törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikét használhatják,; valahányszor azonban az állami felügyelés" stb. Somogyi László: T. ház! Azon józan polilitika, melyet a t, ház a negyedik szakasznál tanusitani méltóztatott, bátorít engem egy permissiv módositvány benyújtására. Módositványom épen ellenkezőt tartalmaz, mint az, melyet Simonyi Lajos báró úr most felolvastatni méltóztatott. Indokolásul fehozom azt, hogy ha a 2-dik szakasz szerint a törvényhatósági jegyzőkönyv az állam és más törvényhatósági nyelven is vitethetik, nem méltányos-e, hogy a tisztviselők belső ügykezelési nyelvül a törvényhatóság jegyzőkönyveinek bármelyikét is használhassák, annál is inkább, mert a 10-dik szakasz 3-dik bekezdése szerint tekintetbe véve a városi és járási bíróságokat, a sommás ügyekbeni eljárásnál az javasoltatik a törvényjavaslatban, hogy a bíróságok ügykezelési nyelve lehet a törvényhatóságok bármely jegyzőkönyvi nyelve; ha tehát minden tekintetben