Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-326
CCCXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 27. 1868.) 121 tiség lakik, nem csak egy megyében, nem csak egy járásban, de egy községben is. Itt szeretném látni az ethnograpbot vagy topographut, ki nemzetiségi területeket volna képes csinálni — csak térképen is, és a kinek eszébe jutna megkísérlem Bácskát nemzetiségi, vagy, mint Moesonyi képviselő kivánja, n\ elvi kerületekre felszeldelni: az alighanem elfeledné, legalább egy időre azt,hogy ő maga is tulajdonképen melyik nemzetiséghez tartozik. De nem fárasztom tovább a tisztelt ház figyelmét, s röviden kijelentem, hogy én tisztelt képviselőtársunk Deák Ferencz törvényjavaslatát pártolom. {Helyeslés) Varga Flórián: T. ház! (Zaj. Eláll! Szavazzunk!) Én magam átlátom, hogy 3 — 4 nap múlt el, hogy a napii enden levő kérdés a törvényhozás termében tárgyaltatik, tárgyaltatik pedig azon kétrendbeli törvényjavaslat alapján , melyet a központi bizottság és a kisebbség vagyis Moesonyi Sándor t. képviselő társam adott be. Figyelemmel kisérvén ugy az egyik, mint a másik részről ezen törvényjavaslatok mellett felhozott érveket, különösen tekintetbe vévén azon érveket, melyeket azon képviselők hoztak fel, kik a központi bizottság törvényjavaslatát jónak tartják: őszintén bevallom, hogy azon érvek engemet a legkissebb mértékben sem győztek meg azon törvényjavaslat jóságáról; (Közbeszólás; Azt tudjuk!) ellenkezőleg a Moesonyi és Dobrzanszky képviselő társaim által felhozott érvek igenis a legnagyobb mértékben meggyőztek arról, hogy ha a kisebbségi törvényjavaslat fogadtatik el a részletes vita alapjául, az országban lakó nem-magyar ajkú nemzetek tökéletesen meg lesznek elégedve. Sokan a túloldali képviselők közül nagyon csodálkoznak a felett, hogy aromán és szerb képviselők miért pártolják oly nagy mértékben az általok készített és beadott törvényjavaslatot?Én, uraim, nagyon természetesnek tartom azt, hogy ha egy nemzet már létezik, ezen nemzetnek van saját nemzetiségi jelleme. Ha tehát egy létező nemzet azon öntudatban van, hogy bir saját természetes nemzetiségi jellemmel, én hiszem, hogy a nem-magyar ajkú nemzethez tartozó képviselők akkor, midőn megtámadva látják azt, mi nemzetiségök jellemét koezkáztatia, a mi nemzetiségük jellemét megsemmisíti, ami nemzetiségük jellemét, mint ha az nem is volna a világon, el akarja törölni , csupán kötelességeket teljesitik, midőn védik azt, mi által a nemzetiségi jellem nyilvánul, és ugy hiszem, hogy ha a magyar nemzet védi azt, miáltal nemzetiségének jelleme jelöltetik, nyelve létezik, ugy nem tévedek, sőt kötelességemet teljesitem én is, midőn nyelvemet védem. KÉPV. H. NAPLÓ. 186 6 / 8 . XI. Ezek előre bocsátása után áttérek magára a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatra. Én a központi bizottság javaslatát, valamint a Deák Ferencz képviselő társunk által beadott törvényjavaslati módositványt egyáltalában nem fogadhatom el. Van igen sok és számtalan ok, melyek miatt én azt mint károst, mint nem kielégitőt nem fogadhatom el. Ezek közül bátor leszek csak kettőt felemlíteni : az első a czim, a második pedig a végső szakasz. Ha ezen törvényjavaslatnak czime : a nemzetiségek egyenjogúsága tárgyabeli törvényjavaslat: akkor én minden esetre óhajtom, sőt kivánom a törvényhozástól, hogy azon nemzetiségekéi , melyek az országban laknak, a törvényjavaslatban nevezze meg; miután ]3edig azok meguevezve nincsenek, már a czim is a legnagyobb ingerültséget okozza az országban lakó nemzetiségekben. Az utolsó szakasz pedig azt mondja, hogy a korábbi törvények fenlevő határozataival ellenkező rendeletek ezennel eltörültetnek. Kérdem, t. ház, ha a magyar törvényhozás akkor, midőn az országgyűlésen csak kiváltságos osztály által hozta még a törvényeket, nem feledkezett meg azon igazságról, hogy megnevezte az országban lakó nemzeteket, a mint az a Hármas törvénykönyv III. részének 25-dik szakaszában említtetik, valóban nem csodálatos-e, hogy most,midőn a civilisatio terén vagyunk, a mostani törvényhozás nem hogy előre menne, hanem hátra lép ? Bevallom a t. ház előtt, hogy én tiszta szivből pártolom a kisebbségi törvényjavaslatot, és azt a részletes tárgyalás alapjául kivánom vétetni; ha pedig ez nem fogna megtörténni, hanem a központi bizottság törvényjavaslata fogadtatnék el, kijelentem eleve, hogy én a részletes tárgyalásban részt nem veendek, és pedig két okból: első ok az, mert látom, hogy azon törvényjavaslat által a nem-magyar ajkú népeknek halála czéloztatik; (Felkiáltások: Nem igaz!) másodszor pedig azért, mert nagyon tártuk tőle, hogy ama magyar közmondás, mely mindnyájunk előtt ismeretes, beteljesedik : a ki másnak vermet ás, maga esik bele. Elnök: Kötelességemnek tartom a t. képviselő urat felkérni, legyen szives megmagyarázni, mikép érti azt, hogy a magyar nemzet a más ajkú nemzetek halálát kivánja? Varga Flórián: Ugy hiszem, elnök urnák nincs joga kérdőre vonni. Én ugy értem, hogy a törvényjavaslat szellemileg akarja nemzetemet aláásni akkor, midőn a magyar nyelvet kötelezővé akarja tenni, de nem a magyar nemzet. Elnök : Azt vélem, a képviselő úr e magya16
