Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-326

CCCXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 27. 1868.) 121 tiség lakik, nem csak egy megyében, nem csak egy járásban, de egy községben is. Itt szeretném látni az ethnograpbot vagy topographut, ki nem­zetiségi területeket volna képes csinálni — csak térképen is, és a kinek eszébe jutna megkísér­lem Bácskát nemzetiségi, vagy, mint Moesonyi képviselő kivánja, n\ elvi kerületekre felszeldelni: az alighanem elfeledné, legalább egy időre azt,hogy ő maga is tulajdonképen melyik nemzetiséghez tartozik. De nem fárasztom tovább a tisztelt ház figyel­mét, s röviden kijelentem, hogy én tisztelt képvi­selőtársunk Deák Ferencz törvényjavaslatát pár­tolom. {Helyeslés) Varga Flórián: T. ház! (Zaj. Eláll! Sza­vazzunk!) Én magam átlátom, hogy 3 — 4 nap múlt el, hogy a napii enden levő kérdés a törvényhozás termében tárgyaltatik, tárgyaltatik pedig azon kétrendbeli törvényjavaslat alapján , melyet a központi bizottság és a kisebbség vagyis Moeso­nyi Sándor t. képviselő társam adott be. Figyelemmel kisérvén ugy az egyik, mint a másik részről ezen törvényjavaslatok mellett fel­hozott érveket, különösen tekintetbe vévén azon érveket, melyeket azon képviselők hoztak fel, kik a központi bizottság törvényjavaslatát jónak tart­ják: őszintén bevallom, hogy azon érvek engemet a legkissebb mértékben sem győztek meg azon törvényjavaslat jóságáról; (Közbeszólás; Azt tud­juk!) ellenkezőleg a Moesonyi és Dobrzanszky kép­viselő társaim által felhozott érvek igenis a leg­nagyobb mértékben meggyőztek arról, hogy ha a kisebbségi törvényjavaslat fogadtatik el a részletes vita alapjául, az országban lakó nem-magyar aj­kú nemzetek tökéletesen meg lesznek elégedve. Sokan a túloldali képviselők közül nagyon csodálkoznak a felett, hogy aromán és szerb kép­viselők miért pártolják oly nagy mértékben az általok készített és beadott törvényjavaslatot?Én, uraim, nagyon természetesnek tartom azt, hogy ha egy nemzet már létezik, ezen nemzetnek van sa­ját nemzetiségi jelleme. Ha tehát egy létező nem­zet azon öntudatban van, hogy bir saját termé­szetes nemzetiségi jellemmel, én hiszem, hogy a nem-magyar ajkú nemzethez tartozó képviselők akkor, midőn megtámadva látják azt, mi nemze­tiségök jellemét koezkáztatia, a mi nemzetiségük jellemét megsemmisíti, ami nemzetiségük jellemét, mint ha az nem is volna a világon, el akarja töröl­ni , csupán kötelességeket teljesitik, midőn vé­dik azt, mi által a nemzetiségi jellem nyilvánul, és ugy hiszem, hogy ha a magyar nemzet védi azt, miáltal nemzetiségének jelleme jelöltetik, nyelve létezik, ugy nem tévedek, sőt kötelességemet telje­sitem én is, midőn nyelvemet védem. KÉPV. H. NAPLÓ. 186 6 / 8 . XI. Ezek előre bocsátása után áttérek magára a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatra. Én a központi bizottság javaslatát, valamint a Deák Ferencz képviselő társunk által beadott tör­vényjavaslati módositványt egyáltalában nem fo­gadhatom el. Van igen sok és számtalan ok, me­lyek miatt én azt mint károst, mint nem kielégitőt nem fogadhatom el. Ezek közül bátor leszek csak kettőt felemlí­teni : az első a czim, a második pedig a végső szakasz. Ha ezen törvényjavaslatnak czime : a nemze­tiségek egyenjogúsága tárgyabeli törvényjavas­lat: akkor én minden esetre óhajtom, sőt kivánom a törvényhozástól, hogy azon nemzetiségekéi , melyek az országban laknak, a törvényjavas­latban nevezze meg; miután ]3edig azok megue­vezve nincsenek, már a czim is a legnagyobb inge­rültséget okozza az országban lakó nemzetisé­gekben. Az utolsó szakasz pedig azt mondja, hogy a korábbi törvények fenlevő határozataival ellen­kező rendeletek ezennel eltörültetnek. Kérdem, t. ház, ha a magyar törvényhozás akkor, midőn az országgyűlésen csak kiváltságos osztály által hozta még a törvényeket, nem feledkezett meg azon igazságról, hogy megnevezte az országban lakó nemzeteket, a mint az a Hármas törvénykönyv III. részének 25-dik szakaszában említtetik, való­ban nem csodálatos-e, hogy most,midőn a civilisatio terén vagyunk, a mostani törvényhozás nem hogy előre menne, hanem hátra lép ? Bevallom a t. ház előtt, hogy én tiszta sziv­ből pártolom a kisebbségi törvényjavaslatot, és azt a részletes tárgyalás alapjául kivánom vétetni; ha pedig ez nem fogna megtörténni, hanem a köz­ponti bizottság törvényjavaslata fogadtatnék el, kijelentem eleve, hogy én a részletes tárgyalásban részt nem veendek, és pedig két okból: első ok az, mert látom, hogy azon törvényjavaslat által a nem-magyar ajkú népeknek halála czéloztatik; (Felkiáltások: Nem igaz!) másodszor pedig azért, mert nagyon tártuk tőle, hogy ama magyar köz­mondás, mely mindnyájunk előtt ismeretes, betel­jesedik : a ki másnak vermet ás, maga esik bele. Elnök: Kötelességemnek tartom a t. képvi­selő urat felkérni, legyen szives megmagyarázni, mikép érti azt, hogy a magyar nemzet a más ajkú nemzetek halálát kivánja? Varga Flórián: Ugy hiszem, elnök urnák nincs joga kérdőre vonni. Én ugy értem, hogy a törvényjavaslat szellemileg akarja nemzetemet aláásni akkor, midőn a magyar nyelvet kötelezővé akarja tenni, de nem a magyar nemzet. Elnök : Azt vélem, a képviselő úr e magya­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom