Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

CCXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 1863.) 73 concreto, vagy egy egész vidékbeli szőlőkre nézve eszközöltetik. Miután az osztályban i& ezen véle­ményben voltam, osztályom megállapodásának is némi jeleit, látom ezen szakaszban, hol a feleket megkülönböztet*, azt mondván, hogy : mindkét fél, azaz egy részről a dézsmakötekzettek és másrész­ről a dézsmajogositottak. Én, ha ugy. mintt. bará­tom látszik kivánni, hogy minden egyes szőlőbir­tokosra nézve külön bíróság állíttassák fel, ezt vala­mi szép és igazságos gondolatnak elfogadhatom ugyan, de azon kis hiánya meglesz, hogy nem foganatosítható. De nem csak nem foganatosítható, hanem képtelenségekre is vezet : mert ezen meg­váltásnak, t. ház, egyik fő czélja az, hogy mielőbb ezen krisisen úgyszólván keresztül eseünk. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy a megváltásnál a szorgalom ne büntettessék és a hanyagság ne jutalmaztassák. Már pedig, t. ház, ha az fogna álla­ni, mit t. barátom Bónis Sámuel mond, ez követ­keznék. Vegyünk p. o. egyn ás mellett fekvő, tö­kéletesen egyforma talajú földbe ültetett két sző­lőt: egyikébe a birtokos véghetlen sok szorgalmat investiált s ennek termő képességét a legmagasabb fokra emeli; a másikba úgyszólván alig ültetett be­le egynehány tőkét. A földtalaj tökéletesen egyen­lő : ebből az következik , hogy itten meg fog büntettetni a szorgalom ; (F'ólkiúltas: Dehogy Hirdet­tetik!) amott pedig meg fog jutalmaztatni a hanyag­ság. Mi következik ebből? Az, hogy a mint egy­helyütt a szőlőket összeirják, nagyon természetes, hogy a jövedelem fog számba vétetni, meglesz ez az első, mááodik s nem tudom hányadik esetnél, s a szerint fogják megállapítani azt az értéket vagy azt a dijt, a mely fizettetik rz 1-ső, 2-ik s a többi­ektől. Ez által le z kiegyenlitve az, hogy túlságo­san az ipar nem fog büntettetni s túlságosan nem fog jutalmaztatni a hanyagság. Én azért ezen tör­vényjavaslatot igy kívánnám elfogadni, a mint szer­kesztve van. Deák FerenCZ: T. ház! Többször hallottam említeni, hogy a szőlőbeli adózásoknál, ha az eddi­gi jövedelem vétetik alapul a megváltásoknál . a szorgalom büntettetik, a hanyagság jutalmaztatik. Én ezt mai napig sem foghatom meg. Kiadta a földtulajdonos a földet szőlő alá, s azt mondta: „Szerződünk, riadjátok a termés kilen­czed vagy tized részét." Az egyik szorgalmas volt, a másik hanyag. Ha valakinek lehetne a hanyag­ság ellen panaszkodni: a föld tulajdonosának lehet. mert kevesebb jövedelmet kap az ő bűne nélkül. Hanem hogy áll a dolog? Az egyiknek, mint Nyáry képviselő úr mondotta, igen jól ndvelt szőleje van, s ad egy bizonyos terrénum termésé­ből átlagosan, mert sokat terem a szőlője, dézs­maulöt akót; a másiknak nagyon rósz a szőlője, s iid csak egy akót: s most meg volna büntetve, a ki KÉPVH. NAPLÓ. 180%. x. 5 akót adott. Engedelmet kérek, annak, a ki 5 akót kiadott, 45 akó maradt, s annak, a ki egy akót ki­adott, maradt 9 akója. Ha ezen elven indulunk, akkor kárhoztat­nom kell mind azon szerződéseket, melyekben vala­ki földjét felében adja ki, mert akkor is bünteti a szorgalmat s megjutalmazza a hanyagot. Mindenik magának tesz hasznot, ha jól nnveli, s e haszonból, a hol 10-det. ad, kilencz tized rész marad. Ez érvet nem tekinthetem elfogadhatónak, s az engem nem tartóztat. A becslések módja s ennek folytán a megálla­pítás, a részletes kivetés különböző tekintet alá esik. A hol szabott hegyvámok vannak, ott mennyiség­ről nincs szó, csak alkalmazni kell a lajstromokat, ott a becslési ár nem fog kpuhatoltatni; a 9-czed és 10-ed résznél ellenben a mennyiség kipuhatolá­sa szükséges; sezalegterhesebb: mert szoros igaz­ság szerint ugy kellene eljárni, hogy minden ember­nél aquantitást kellene kipuhatolni, mivel mindenki annyit tartozik fizetni, a mennyit adózott. Hanem attól félek, hogy ezt átalános szabályként felállítani bajos: mert kivihetetlen : mert ahhoz, hogy a közép mennyiség kipuhato]tassék,individualiterszükséges, hogy a lefolyt 10 esztendőről az individuális 9-ed, 10-ed lajstroma a földes uraságnál meglegyen. Ez jól rendezett nagy uradalmakban megvan, de a kö­zép osztályú uradalmak nagy részében nincs meg. Ott már tehát lehetetlen. Azért sokkal egyszerűbbnek látnám azt a mó­dot, hogy a hegységek vessék ki magok közt, a hcl ez lehet. Ez sem lehet azonban mindenütt, mert a mint miniszter úr megjegyezte, különfélék az adózások. Engem a szerkezet elfogadására csak az visz, a mit miniszter úr mondott: hogy a minisztérium által kiadott utasítás gondoskodni fog ilyen esetek­ről : valószinüleg részletes utasítást ad, hogy a hol lehet, ezt kövessék, a hol ezt nem lehet, egy mási­kat, a hol egyi ket sem lehet a kettő közül, egy har­madik módot. Mert hiszen minutiákra kiterjesz­kedni a törvényhozásnak nem lehet. Hagyjuk ezen kérdést a miniszler úrra, akkor megnyugszom a szerkezetben. Ghyczy Kálmán: T. ház ! A szőlők utáni adózások, a mint tudjuk, és a szőlőtermés viszonyai igen nagyon különbözők, nem csak az ország külön­böző részeiben, hanem egyes vidékeken, sőt sokszor ugj^anazon határban is. Ha minden szükséges ada­tokkal bírnánk is az adózások minőségéről, a sző­lők termési viszonyairól, mégsem lehetne itt a becs­lésre nézve oly utasitást kidolgozni, mely minden önkényt kizárna. Még inkább lehetetlen ez most ezen törvényjavaslat szerint, mely meg fog a ház által állapíttatni. Részemről azonban arr t nézve, hogy ezen önkény méltányos legyen, ésigazságta­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom