Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-291
CCXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. törvényhozás a magánosok között már megkötve levő szerződésekbe, bármi irányban is, beleszóljon. Annálfogva, szerintem, e 16-dik szakasz egészen kihagyandó volna a törvény szövegéből; mi, ha nem történhetnék, akkor kijelentem, miszerint az igazsággal s jogfogalmakkal ellenkezni találom azt, hogy egyik vagy másik fél kértére országos közvetítésnek adassék hely. Hisz, kik s minő körülmények között kötötték azon váltságszerződéseket? Kötötték szabad polgárok, szabad akaratból, a kötés idejekor fenállott törvények szerint és ól alma alatt a törvényekhez biztokban. Azon szerződések — valamint minden szerződések — két oldaluak ; azokon tehát változtatni csak mindkét szerződött fél nyilt beegyezése mellett lehetne bármit is: mert a kötés törvény a kötő feleknek. Kiszámíthatatlan károkra vezetne az következéseiben, ha a honpolgárok abban sem lehetnének teljes megnyugvással biztosak, hogy a törvények ótalma alatt kötött szerződéseik törhetlenek, s csak is mindkét szerződött fél beleegyezésével változtathatók meg. Ellenvethetné valaki, hogy a váltságszerződések nem azon egy természetűek más szerződésekkel , s itt csak országos közvetítésről van szó, mit. az állam az egyik szerződött fél kérelmére is jogosultan teljesithet, s azzal a másik szerződött fél semmi rövidséget sem szenved. Tagadom : minden két oldalú szerződés azon egy természetű, azon természetű tudniillik, hogy csak mindkét fél megegyezésével bontható meg; azt pedig, hogy a megbontás a másik szerződött félnek van-e rövidségére vagy nincs ? csak is az a másik szerződött fél határozhatja meg, s ezért kivan 1 atik a két oldalú szerződéseken való változtatáshoz mindkét félnek beegyezése. De hogy jelen esetnél világos károsodást hozhat a másik félnek, ha az egyik fél kérelmére országos közvetítés vehető alkalmazásba, könnyű dolog kimutatni. íme például: van egy váitságszerződés, mely szerint nyolcz év alatt kötelesek a tartozók a váltságot mind lefizetni, hat év már lejárt, két év van hátra még, két év alatt a dézsmajogosult a szerződésnél fogva kész pénzben elégítendő ki; most a dézsmakötelezettek kérelmére országos közvetítés történik, tehát a dézsmajogosult készpénz helyett fog kapni „váltsági kötvényekéit, melyeket, ha a 22 év alatti kisorsolásra várakozni nem akar, készpénzért majdnem fele árán, vagy ha nem is, de okvetlenül veszteséggel kénytelen oda adni, ez tehát nyilvános károsítása adézsmajogosultnak. Tekintsünk egy másik példát: együttleges szerződés áll fen, de még 12 év múlva fog kielégítve lenni a dézsmajogosult; tehát ez igénybe veszi az állam közvetítését s így elég zálogjel mellett s az egyetemleges kötelezettség alapján — mert ha a váltságtartozást a jelzálog értéke nem fedi, a kormány az átváltoztatást, a közveti(Szeptember 30. 1868.) 7^ test megtagadhatja — megnyeri az állam közvetítést ; igen. de ezen eljárás a dézsmakötelezetteket, kivált a szorgalmas és serény gazdákat sujtolóan érinti; mert ők a kötelezett, hátralevő 12 év alatt tartozásaikat letörlesztenék , s szerződés levén, többi kötelezett társaikat felvállalt kötelezettségeik teljesítésére, ha szükség, törvény utján is, szorítani lehet vala, s eltelvén a 12 év, mind az együttes kötelezés, mind a betáblázás megszüntethető vala ; de állami közvetítés mellett az együttes kötelezés s betáblázás időtartama azon tul még tíz évre terjed ki, s igy a szabad, s igazi áron való elárusithatását a már különben szabad szőlőnek még tiz évre nyűgözi le, mi elvitázhatlan károsodás. Minden esetre oda esik vissza a dolog, hogy szerződést csak mindkét szerződött fél beleegyezése mtllett lehetséges megváltoztatni; következőleg azt vélem, hogy országos közvetítés csak mindkét fél beleegyezése folytán, illetőleg kérelmére adathatík: tehát a 16-dik szakasz tartalmához nem járulhatok, mert igazságosan azt tartom elfogadhatónak, hogy a kérdésbeli átváltoztatást csak akkor engedje meg a törvény, midőn azt mindkét szerződött fél kívánja. {Szavazzunk!) Pulszky FerenCZ: Igen röviden pár szót szólok a 16-dik szakaszhoz. {Zaj. Szavazzunk! Eláll!) KaCSkOViCS IgnáCZ {szólni kivan. Zaj. Eláll!) Pulszky FerenCZ : Ha Kacskovics képviselő úr eláll, én is elállók. HaláSZ Boldizsár: T. ház! {Zaj) Én következném ; de ha mások elállnak, én is elállók. {Folkiáltások: Eláll!) Ha Pulszky eláll, én is elállók. Somogyi László: T. ház! {Fölkiáltások: Eláll! Halljuk a kérdést!) Elnök: A 16-dik szakaszt, ugr mint azt a központi bizottság szerkesztette, elfogadja-e a t. ház vagy nem? {Nem fogadjuk el! Szavizzunk!) Minden esetre szavazni kell. A kik tehát elfogadják, méltóztassanak fölállni. {Megtörténik. Fölkíáltások: Nem az a kérdés!) A 16-dik szakaszt, ugy a mint azt a központi bizottság szerkesztette, a ház nem fogadja el. {Fülkiáltások: Ugy van!) Miután a. t. ház a 16-dik szakaszt, ugy a mint a közpoti bizottság javasolta, el nem fogadta, következik az eredeti miniszteri javaslat, gondolom a 15-dik szakasz. Mihályi Péter jegyző {olvassa az eredeti törvényjavaslat 15-dik szakaszának 1-sö bekezdését '). Elnök: A kik az eredeti miniszteri törvényjavaslat 15-dik szakasza első bekezdését elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség az eredeti miniszteri törvényjavaslat 15-dik szaka! szának első bekezdését elfogadta. A 16 dikszakasi ) Lásd as Irományok 317-dik számát.
