Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-290
CCXC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 29. 1868.) 59 a képviselőház Deák Ferencz képviselő úr módositványa értelmében elfogadja. Következik a 3-dik szakasz. {Fölkiáltások: Holnap!) Legalább a 3-dik szakaszt tárgyaljuk még ma, miután arra nézve módositványok adattak be. (Halljuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3-dik szakaszát.) Horváth LajOS előadd: Ezen szakasz szövegébe két hiba csúszott be: nevezetesen a 4-dik pontnál e szó helyett: „egyéb" ez tétessék: „egyik"; az 5-dik pontban pedig e kifejezés: „a 18-dik szakaszban emiitett hivatalos közeg" ezzel cserélendő fel: „a 21-dik szakaszban emiitett bíróság." Mihályi Péter jegyző (olvassa Deák Ferencz módositványát.) Elnök: Elfogadja-e a ház a 3-dik szakaszt azon hozzáadással, melyet Deák Ferencz képviselő ár javasolt? (Elfogadjuk!) Nyáry Pál: Deák Ferencz képviselőtársam beszédében maga is emlitette, hogy azon eszme, melyet ő módositványában a 3-ik szakaszra vonatkozólag kifejezett, rokon azon eszmével, melyet én a 2-dik szakaszhoz beadott módositványomban előadtam. A rokonság eszméink közt elvitázhatlan, hanem a különbözés annak fokozatában áll, a menynyiben én módositványomban az eljárásnál eddig létrejött szerződéseket használni kivánom, és a mint azt Deák Ferencz maga részéről alkalmaztatni javasolja. Én határozottan azt mondom, hogy minden oly helyeken, hol ily egyezségek már régebben létrejöttek , azok annyira respeutáltassanak, hogy a még meg nem váltott szőlőkre nézve kiteendö becs, ha meghaladná azon összeget, mely összeg már a magán kiegyezkedésnél szabad egyezkedés utján megállapittatott, leszállittassék; a hol pedig ilyen még nem jött létre, ott minden esetre a legközelebbi vidéken létssitett egyezkedés eredménye vétessék figyelembe. (Ellenmondás.,)Ugy látom, híjába ragaszkodnám hozzá: annálfogva beleegyezem abba, mit Deák Ferencz képviselőtársam, az eszme rokonságánál fogva, előterjesztett, ámbár a fokozat szerint véghetlen nagy a különbség köztünk. Én tehát, mondom, részemről is elfogadom a Deák Ferencz módositványát. (Helyeslés.) Ghyczy IgnáCZ: T. ház! Ezen szakasz 5- ik pontjára volna eseké]y észrevételem, a mely azt mondja, hogy: „ha a tartozás mennyiségét és árát ez alapokon, t. i. a négy első pont alapján, és ezen elvek szerint kiszámítani nem lehetne, parlag és kiirtott szőlőknél, stb., a 21-dik szakaszban emiitett biróság a körülményekhez képest, a czélnak megfelelőleg, más adatok alapján fogja azt kideríteni s megállapítani." Csekély felfogásom szerint a törvénynek szabatosnak kell lennie; ki kell mondania pontosan az elvet, a mely szerint azon közeg, mely a törvényt végrehajtja, eljárni tartozik. Itt ezen pontban ezt kimondva nem látom, és épen azért azt gondolom, hogy a bíróságnak a legnagyobb önkény van adva az által, hogy ő intézze el a szerint, a mint mondatik, t. i. a körülményekhez képest. Erre nézve bátor volnék egy módosítást hozni javaslatba. Nem kivánom hosszas indokolásával a tisztelt ház figyelmét tovább is terhelni , csak egyszerűen megteszem módosításomat, a mely szerint a biróság eljárni tartozik. Ugyanis ezen szakasz 5-dik pontjában ezen szavak: „a 21-dik szakaszban emiitett bírói ág" stb. végig kihagyatván, helyökbe tétetnének a következő szavak: „minemüségök és a helybeli rendes adás-vevési árak szerint váltódik meg." Bátor vagyok ez indítványomat a t. ház figyelmébe ajánlani. (Maradjon!) Mihályi Péter jegyző (olvassa Ghyczy Ignácz módositványát.) Horváth Lajos előadó: Azt hiszem, t. ház, ezen pontnak épen az az érdeme, hogy elvet nem állitván fel, nem köti meg a biróság kezét, mert mihelyt bizonyos elveket állítana fel, már kizárná annak lehetőségét, hogy minden esetben eredménynyel járhasson el a választott biróság. En tehát azt tartom, maradjon a szerkezet ugy, ahogy van, s a biróság — nem a hivatalos közeg — a körülményekhez képest, szabad tetszése szerint. állapítsa meg az árt, valahányszor másképen nem boldogul. Horvát Boldizsár igazságügy ér: Annál inkább egyetértek t. barátommal, Horváth Lajossal, mert az indítványozó úr azt monda, hogy más adatok hiányában az adás-vevési szerződés szolgáljon irányadóul a váltságdíjra nézve. Bocsánat! hiszen soha sem tartozik az illető az egész földet megváltani, hanem csak a rajta levő szolgálmányokat. Ha ezeket nem lehet eruálni, ha bizonyos időn át megtagadtattak, a föld értéke szerint semmi esetben sem fog megállapittatni a váltság, mert akkor az egész földet fognák megfizetni, nem pedig a szolgáinlányokat. Már itt bizonyos latitudet kell a bíróságnak hagyni: elég zsinórmérték van már felállítva, midőn Deák Ferencz módositványa elfogadtatik, t. i. ho^y tekintet legyen a vidéken netalán létrejött váltságdíj-szerződésekre. Itt elég latitude van engedve a bíróságnak; de egyúttal az irány is ki van jelölve, mely szerint el kell járnia. Minden egyes esetben máskép kell a bíróságnak eljárni, és minél inkább bocsátkozunk casuisticába, annál kevésbbé fogjuk ezen kérdéseket megoldani. (Helyeslés.) Vecsey-Oláh Károly: Csak egy szót kérek Deák Ferencz képviselő úr inditványához hozzátétetni: ezen szót t. i. „különös"; és ekkor a módositvány igy hangzanék: „különös tekintettel a vidéken talán létrejött" stb. (Nem kell!) 8*
