Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-290

CCXC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 29. 1868.) 5? sajátítást. Nézzünk végig a gyakorlatban, minden ilyen kisajátításoknál, kétszeres, háromszoros árát adják meg a földnek, mint a mit az más embernek érne. A vasúti kisajátításoknál pl. megköszönnék a földbirtokosok, ha íöldjökért annyit kapnának, mennyi ugyanazon határbeli vagy épen oly qualitásu föld holdjáért adásvevés szerint adatnék másoknak. Alapja ezen törvény eszméjének a kárpótlás, ez pedig nem uj eszme, nem most állítottuk föl. {Helyeslés jobbról.) Hivatkozott egyik képviselőtársunk az 1848-ki korszakra, és azt mondta, hogy akkor a kisajátítás volt alapja a határozatnak. Én kivontam azon határozatot az 1848-diki országgyűlési irományokból, és imea 86-dik szám alatt ez áll. (Közbeszólás: Miféle irományból?) A képviselőháznak 1848. évi szept. 15. tartott ülése jegyzökönyvéből. (Olvassa:) „Közegyetértéssel határozatilag kimondatni rendeltetett, hogy addig is, mig a hűbériség hátralevő maradványairól szóló törvényjavaslatok tüzetes tárgyalása befejeztetnék, a képviselőház határozatilag kinyilatkoztatja, hogy a szőlők után járó dézsma, vám és másnemű adózások a törvény által határozandó méltányos kárpótlás mellett teljesen megszüntetteíni rendeltetnek, és e határozatnak kinyomatása is elrendeltetett." Tehát e törvénynek már akkor alapeszméje a méltányos kárpótlás volt; a méltányos kárpótlásnak pedig nincs más alapja, mint a valóságos, tiszta, kétségtelen, biztos jövedelem kiszámítása és az a szerint megállapítandó tőkemennyiség. Hanem Nyáry képviselő urnák nézetem szerint is igazsága van abban, hogy miután a szőlőváltságokra nézve az országnak majdnem minden vidékén történtek barátságos egyezségek, ugyanazért azon barátságos egyezség utján történt megváltásokat figyelmen kívül hagyni nem lehet: mert utoljára is ily egyezségek nagy útmutatásul szolgálnak arra nézve, hogy a két fél körülbelül mennyire becsül ily jövedelmet és mekkora tehernek tekinti az adózást. Száraz, szoros kiszámítás szerint eljárni igen sok helyütt nagy igaztalanság volna. Én magam is voltam hegy-vámos és kilenczedes szőlőbirtokos. Bizony, kérem, el merem mondani, hogy a hegy-vámos szőlőknél, ha a kezelési költség fejében Vio levonatik, én akkor, mint birtokos, szívesen elengedtem volna az egy tizedet a viz fejében, a mi a must közé van keverve. (Atalános derültség.) Az a bor, melyet a hegyvámban behoztak, ax ugyan m ssze volt attól, mit a szőlőmivelő magának megtartott. Lehetetlen az ár kiszámításánál azon árt fölvenni a hegy vám-borra nézve, melyen a határbeli szőlőbirtokosok a magok borát eladják. Valószínűleg olcsóbban történtek az eddigi KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. X. megváltások, mint a szoros kiszámítás hozná magával: mert tudták a földtulajdonosok, hogy a hegyvám , kilenczed és tized fejében nagyon silány bort kapnak, nem olyat, a milyet a szőlőbirtokosok a magok részére megtartottak; tehát ez* minden esetre figyelembe veendő oly zsinórmértékül, hogy mindenütt e szerint történjék a számitás. Vajon azon határban vagy vidéken ilyen egyezség történt-e, azt nem szeretném megállapítani ; különösen nem szeretném pedig a szőlőmivelők érdekében : mert minden vidéken van egy kiemelkedő, különösen jó minőségű szőlőhegy, annak a megváltása sokkal drágább, mint a szomszéd hegyek kevés értékű boraira nézve lehet a megváltás. Ontapasztalásból tudom, hogy a badacsonyi hegyeknél az egyik hegysor szőlőinél a megváltási összeg sokkal nagyobb, mint a közel eső másik hegysor szőlőinél. így a Badacsony egyik részén oly árakat adtak, melyek a másik részre nézve nagy igazságtalanságot foglalnának magokban, p. o. a korkoványi részen, melyet azért neveznek így, mert midőn a német megkóstolta, azt mondotta: ..Grar ka Wein." (Derültség.) A kivitelt illetőleg tehát a következő módositványt teszem. (Olvassa:) Az első sorban e szavak után: „Az évi tartozás" e szavak igtattassanak be: „tekintettel a vidéken netalán létrejött egyezségben megállapított váltságdijakra is." A bíróság majd alkalmat talál ezt figyelembe venni és a számítást a szerint eszközölni; a hol pedig ez oda nem illik, mint a badacsonyi és a szomszéd vidékeken, ezt figyelembe rem veheti. A többit a bíróság eljárására bíznám. (Helyeslés.) Molnár József: Elállók a szótól. Besze János: Elállók a szótól. Halász Boldizsár: Némi félreértést kívánok helyreigazítani ; nem indokolok semmit, (Halljuk 0 A miniszter úr, alkalmasint gyönge hangon vagy a szokott zúgás miatt, félreértett: mert azt méltóztatott mondani, hogy én állítottam, hogy nem tartom igazságosnak a dézsmaköteles kényszerítését a megváltásra. Én nem azt mondtam, mert a képviselőház jogát nagyon tisztelem, és nem korlátolni, hanem kiterjeszteni óhajtom. Azt mondtam: ha oly magas lesz a megváltás ára, hogy azt magára nézve károsnak tartja az illető és ebbeli bujában kivágja a szőlejét, nem volna jogos őt kártérítésre kényszeríteni. A központi előadó úr is mondott olyat, a mit szó nélkül nem hagyhatok. Nevezetesen Lónyay Gábor képviselő urat akarván czáfolni, azt mondotta, hogy nem igaz, mintha az 1848: IX-dik törvényben a szőlődézsma volna értve, mert értve voltak azon szőlők, melyek úrbéri földhöz tartoz8