Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-290

CCXC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 29. 1868.) 53 Elnök: A szöveget a czimre nézve megkivánja tartani a t. ház vagy változtatni? (Megváltoztatni.!) Az első módosítás igy szól: „a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról". A második szerint a ezim ez lenne: „a dézsmás szőlők megváltása." Ghyczy IgnáCz: Én ugy hiszem, az eddig fölmerült javaslatok közül a czimre nézve Bezerédj képviselő úr javaslata legjobban megfelel a czélnak: mert az kimondja, hogy egyéb szolgálmányok, melyek a szőlők után járnak, mind megváltatnak. Én tehát a mellett maradok. Elnök: Bezerédj módositványa igy szól: „a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról". A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat első szakaszát.) Horváth Lajos előadó: Az 1 ső szakasz a következő szerkezettel lenne felcserélendő : „Mind azon tartozások, melyeket a szőlőbirtokosok szőleiktől s azok aljától és teljétől, akár szőlős hegyekben, akár szőlőskertekben, a föld tulajdonosának szerződés (feladó levél stb.) vagy gyakorlat szerint adni kötelesek, az alább körülirt megváltás mellett végkép megszüntettetnek. „Mennyiben van kivételnek helye az átalános szabály alól, a 32-dik szakasz határozza meg." Manojlovics Emil: T. képviselőház! A felolvasott szakasz szerint oly szőlők, melyekre nézve az uraság a visszaváltás jogát fentartotta, megváltás alá nem esnek. Az ország több vidékén azonban azon sajátságos viszony áll fen, hogy az efféle szőlőkre nézve a megváltási idő rég lejárt, a földes úr azonban a visszaváltás jogát nem érvényesítette, és minden körülmények után ítélve, érvényesíteni nem is szándékozik, valószinüleg azért, mivel dézsma utján több hasznot huz, mint húzna akkor, ha a szőlőt megváltaná és maga mivelné. Én ugy hiszem, jelenleg, midőn a dézsmát teljesen el akarjuk törölni, ezen körülményre is ki kell terjeszteni figyelmünket. (Felkiáltások: Ben tan a 32-dik szakaszban.') Meglehet, hogy benne van ; én azonban czélszerünek tartanám, ha itt volna, hol én javaslom. (Zaj.) Engedelmet kérek, de jogom van itt szólani! A végett javaslom azt, hogy az általam beadott módositványnyal egészíttessék ki az első szakasz. Kérem módositványomat felolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Manojlovics Emil módositványát:) Az 1. szakaszhoz toldassák: „Végre megváltás alá esnek azon szőlők, szőlőkertek és tartozékaik, melyek szerződés mellett határozott időre visszaválthatási feltétel alatt adattak ki ugyan, de a földtulajdonos a szerződés lejártakor visszaválthatási jogát nem érvényesítette." Horváth Lajos előadó :T. ház! A központi bizottság eltért azon módtól, melyet a minisztérium felállított az első szakasz alkotásánál: t. i. a minisztérium javas latában az első szakasz alatt van meghatározva, mely szőlők megváltandók, melyek nem; a központi bizottság pedig máskép járt el: t. i. kimondja itt az első szakaszban a vezéreszmét , hogy minden tartozás megváltandó, és a kivételeket azután a 32. szakaszban sorolja fel. Ennélfogva a Manojlovics képviselőtársam által tett módositvány tárgyalása a 32-dik szakaszhoz volna utasítandó, azon esetben t. i., ha a t. ház a központi bizottság szövegezését elfogadja. Hanem : akkor itt kell azt tárgyalni. (Elfogadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a központi bizottság szövegezését elfogadni ? Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: A tárgyalás folyamának gyorsítása végett van szerencsém kijelenteni, hogy a központi bizottság szövegezése a minisztérium egyetértésével jött létre, és ennélfogva a minisztérium eredeti javaslatát visszavonta. Ezt csak azért jelentem, nehogy mindenegyes szakasznál ismét fel keljen olvasni az eredeti szöveget. A minisztérium egészen magáévá tette a központi bizottság szövegezését. Elnök: Méltóztatnak az első szakaszt elfogadni ? (Elfogadjunk !) Az első szakasz marad a központi bizottság szövegezése szerint. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2. szakaszt.) Több rendbeli módositvány adatott be hozzám: sorrend szerint fel fogom olvasni. Miután a képviselő urak nem élnek azon jogukkal, hogy módositványaikat ők je'entsék be, ugy hiszem, legczélszerübb, ha a jegyző olvassa fel. (Olvassa Lónyay Gábor és Vecsey-Oláh Károly módositványát:) „Tekintve a Zemplén megyében fekvő s „Tokaj-Hegyalja" nevezet alatt ismeretes szőlőhegyeknek kivételes ^helyzetét), hogy t. i. ezeknek talaja, mely a földesúri tulajdont képezi, legnagyobb részben kopár kősziklákból, nyirok, föveny és kőporból alkotott meredek hegyekből áll, mely terület, a szőlőmivelést kivéve, semmi más használatra nem alkalmas, s hogy ezen szőlőknél 9

Ao értéket a reájok fordított és az ország bármely más bortermelő vidékéhez hasonlítva, rendkívül költséges ipart képvisel; „tekintve továbbá, hogy Tokaj-Hegyalja, bár aránylag kevés, de oly világhírű nemes bort termel, hogy méltán az ország kincsének tekintethetik, mit bizonyít azon körülmény is, hogy törvényhozásunk a régibb időkben is, de különösen közelebbről az 1827 : XXXI-dik és 1836: VII-dik törvényczikkek által kiváló pártolásra méltatta; „tekintve, hogy a tokaj-hegyaljai dézsmás szőlőket nagyobb részben oly elszegényedett és semmi más jövedelmi forrással nem rendelkező