Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-290
48 CCXC. ORSZÁGOS ÜLÉ(S.Szeptember 29. 1838.) den osztálynak érdeke a lehető legnagyobb figyelmet érdemli, és merném mondani, hogy épen ezen osztály érdekeihez van indicálva, hogy a lehetőleg sima kézzel nyúljunk. Végre vannak oly esetek — ismét mondom, csak a példák körében kívánok maradni, bebizonyítandó, mi nehéz feladat a jövedelem kipuhatolásával a becsárt megállapítani — vannak oly esetek, mert a dézsmának különféle szokásai vannak, hogy pl. dézsmáltatik borul vagy mustul bizonyos vidéken a termés, más vidéken, mint sokan fogják tudni, nevezetesen Esztergom megyében, nem a must vagy a bor dézsmáltatik meg, hanem megdézsmáltatik a szőlő maga a következő módon. Hat sor kiszakíttatik a dézsmaköteles számára a 7-ik sort megszedi a dézsmás úr, vagy pedig megdézsmálja természetben a szőlőt, tudván azt, hogy a mit mustban elvesz, már megrontott termés, melynek nem veheti nagy hasznát, mert nem akarja a maga terményének hitelét a piaezon megrontani. Hogyan fogják az ily tulajdonosok igazolni kellőleg, hogy az önkény kizárassék, hogy mi jövedelműk volt 10 évi átlag szerint ? Ezt egyáltalán nem fogják igazolhatni. Én tehát, t. ház, mindamellett, hogy ezen törvényjavaslatot azon három fontos oknál fogva melegen üdvözlöm, a megváltás módját, egyedül igazságosan, az önkénynek legkisebb tért engedőleg csak a föld megbecslése által vélem eszközölhet őriek. Szükségesnek tartom azonban itt megjegyezni, hogy midőn azt mondom, hogy a földet kell megbecsülni, nem akarok kaczérkodni azon eszmével, mintha például a hegyaljai szirtes szőlőhegyeket aequiparálni akarnám a Bánság földével. Hisz mi a becslés ? Az nem egyéb, mint két tárgynak értékre nézve egymáshoz viszonyitása. Ha tehát ez elv igaz, a mint igaz, senki sem akadályozza meg azon kiküldendő biztosokat, hogy a Magyarországban elszórva levő szőlőtalajt mint szőlőtalajt aequiparálják egymás irányában, és igy eruáltassék a becsérték igazságosan és méltányosan. Ekkor a dézsmatulajdonoson is legkevésbbé követtethetik el önkény, mert absolut becse a földnek nézetem szerint nincs, minden föld becse csak relativ, szőlőt nem lehet összehasonlitani más talajhoz, és csak igy lehet tökéletesen kisütni, mit ér bizonyos szőlőtalaj az ország egyik részében, és mit másik részében. A legkövetkezetesebb egyformaság a fogna ez utón előmozdittatni, és az eljáró biztosoknak, "vagy más, a létesítéskor alkalmazandó közegeknek a legegyszerűbb eljárási ut tűzetnék ki a törvényhozás által. E tárgyhoz átalánosságban azért szólalok fel, mert az elvi különbség köztem és a szőnyegen levő törvényjavaslat közt a megváltási módra nézve létezik. Azt vagyok tehát csupán bátor a t. háznak ajánlani, méltóztassék figyelembe venni az önkényes eljárás lehetőségét az egyik mód szerint, és méltóztassék figyelembe venni az önkény kizárásának módozatát a másik mód szerint. Igen egyszerű volna a törvény átalános vitatásában az elfogadásra feltételül kitűzni azt, hogy a megváltási összeg ne a 10 évi átlag szerint süttessék ki, hanem süttessék ki a föld becslése alapján. Mellőzni akarom még azon okokat is, hogy, mint mondám, a magyar társadalomban létező minden osztályok érdekei lehető sima kézzel érintessenek. Erintettem , ét tán épen mint azok szószólója léptem most fel,kin. Magyarország összes társadalmának igazán m tg kövét képezik, a közép birtokú dézsmatulajdoii jsok nevében; de nem mellőzhetem a dézsmakö\tdeseket is megemlíteni: mert. bocsánatot kérek, azt elhitetni a dézsmakötelessel, hogy épen azért. mert ő a legnagyobb fáradsággal, teszem p. o. olyan vidékeken, mint akár Hegyalján, akár Nógrád megyének több bortermelő vidékén, termelővé, virágzóvá tette a szőlőt, ez most 80 —100 forinton lenne megváltandó holdankint, holott a szomszéd, hasonló talajú szőlőn, pl. a herczeg Eszterházy-féle Kozard hegységen, ha jól tudom, 40 forinton történt holdankint a megváltás, mondom, azt megfoghatóvá tenni, hogy ez igazságos és méltányos : valóban lehetetlen. Azt ajánlom tehát, hogy elfogadtatván a törvényjavaslat átalánosságban, a megváltás módozatára nézve fogadtassák el majdan beadandó oly módositvány, mely az árra való vonatkozással a föld becsét kívánja alapul fölvétetni. (Maradjon !) Zsedényi Ede : Meg fogja a t. ház engedni, hogy saját birtokom után ismervén a Hegyalja viszonyait, (Zaj. Felkiáltások: Eláll!) egyszersmind eljárván a pozsonyi, sopronyi, somlyói, ménesi és érmelléki szőlőhegyeket, mindenekelőtt arra figyelmeztessem, hogy hazánkban nincsenek szőlőkertek, melyek legnagyobb részben szirtes és kőporos meredek hegyeken fekvén, oly költséges mivelést követelnek , nincsenek szőlőhegyek, melyeknek termésére az időjárás változásának oly roppant befolyása volna, mint a hegyaljai szőlőkertekre, melyeknek termését annyiféle ragya, öböl és oly nyavalyák pusztítják, hogy azoknak nevezeteit csak a hegyaljai ember ismerheti voltaképen. (Zaj. Felkiáltások : Nem idevaló!) Hozzájárul, hogy miután a hegyaljai hegyeket csak a Bodrog és Tisza vizei választják el az alföldi síkságtól, a sok vészszel terhes felhők rendszerint ezen hegyek felé tartanak, melyek mintegy mennykőháritók gyanánt szolgálnak Szabolcs és Zemplén rónaföldeinek, ugy hogy nem tudok esztendőt, hol négy vagy öt hegyaljai