Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-322
CCCXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 23. 1868.) 401 társulatuak, mely tökéletesiteni fogja a csatornát: legalább egy feltételt ki kellett kötnie, azt t. i.: hogy a tarifa megfeleljen a közönség és a kereskedelem igényeinek. A tarifa--kérdése az, mely a minisztérium és a vállalkozók közt még eldöntve nincs ; maga a szerződés már előkészíttetett az illető osztályban, de a miniszter úr még nem fogadhatta el, mert a tarifát nem tartotta olyannak, mely a közforgalomra nézve elfogadható lenne s azért utasította az illető osztályt, hogy folytassa a tárgyalásokat, és ha a tarifa-kérdése rendezve leend, akkor tegye meg jelentését. NicolliCS Sándor: Köszönettel fogadom a felvilágosítást; csak azon megjegyzésem van rá, hogy azon esetre, ha a társulat átveszi a csatornát, az előirányzott összeg fölösleges lesz. {Felkiáltások : Az természetes !) Pulszky FerenCZ előadó: Miután a pénzügyi bizottság ezen minisztériumnak nyugdijait is a többi nyugdijakkal együtt akarja tárgyalni, erre nézve függőben marad ezen czim tárgyalása. A mi pedig a rendkívüli előirányzatot illeti, erre nézve csak akkor adhatja be a jelentést, mikor a fedezet irányában bővebb felvilágosítást nyerhet, a mi e napokban fog megtörténhetni. Végre ismétlem a bizottság azon megjegyzését, hogy a feltüntetett összegeknek megszavazását csak azon kiszemben ajánlhatja, ha a pénzügyminiszter a szükséges fedezetet rendes forrásokból előteremteni képes, különben a létező hiányhoz mért levonásoknak kellene bekövetkezniük, hogy az államháztartásban megkívántató egyensúly a bevételek és kiadások közt meg ne zavartassák. (Helyeslés.) Elnök: Következik a kisajátítási törvényjavaslat tárgyalása. (Az elnökséget Gajzágó Salamon veszi át.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! O felsége az uzsoratörvénynek eltörléséről szóló törvényt, úgyszintén az ország némely vidékén a rablók által megzavart közcsend kelyreállitására megszavazott póthitelről szóló törvényt szentesitni méltóztatván, van szerencsém átnyújtani : méltóztassanak mindkettőnek kihirdetését elrendelni. PaiSS Andor jegyző (olvassa az uzsora törvények eltörléséről, aztán a rablók által megzavart kozcsend helyreállítására utólag megszavazott póthitelről szóló szentesített törvényeket 1 .) Elnök: A két törvényczikk ő felsége által szentesittetvén a jelen ülésben kihirdettetett, s hasonló kihirdetés végett a mélt. főrendi házhoz Paiss Andor jegyző úr fogja átvinni. Mielőtt ez megtörténnék, a jegyzőkönyv illető pontja hitelesittetni fog; s míg ez elkészül, talán felolvashatnék a kiJ ) Lásd az Irományok 383. és 384-dik siámát. KÉPV. H. NAPLÓ 186 5 L X. I sajátitásról szóló törvényjavaslatot. (Felolvasottnak \ tekintjük!) Miután a minisztérium által eredetileg beadott kisajátítási törvényjavaslat az osztályok tárgyalásán átment és igen sok módosítás van benne, talán bele fog egyezni a t. ház abba, hogy a központi bizottság munkálata tekintessék szerkezetnek ? (Elfogadjuk!) Jegyző úr fel fogja olvasni a mélt. főrendekhez átviendő jeg3 T zőkönyvi pontot. Mihályi Péter jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontját.) Bujanovics Sándor jegyző (kezdi olvasni a. kisajáíitásról át ólában szóló törvényjavaslatot 2 ). Nem kell felolvasni!) Elnök: Átalánosságban nem méltóztatnak a törvényjavaslathoz szólni ? (Elfogadjuk !) Következik a részletes tárgyalás. BujanOVÍCS Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. és 2-dik szakaszát, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a c 6-dikat.)\ Tisza Kálmán: Én ezen 3-dik szakasz két utolsó bekezdését kihagyatni ajánlom. Nevezetesen ki akarom hagyatni 3-dik bekezdését, mert azt találom, hogy mihelyt oly nagy mérvű vállalatról van szó, mely több törvényhatóságon megy keresztül, sokkal helyesebb, hogy annak engedélyezése már a törvényhozás utján történjék, mint sem, mint itt ajánlva van, a minisztérium utján. A 4-dik bekozdést pedig kihagyatni kívánom azért, mert abban először országutak említtetnek, melyek alatt, hogy mi legyen értendő, más positivitással meghatározva nincs ; továbbá említtetnek a lóvonatu vasutak, melyekre nézve azt tartom, hogyha azok oly nagy mérvűek, hogy országos érdekeket érintenek, akkor hasonlókép a törvényhozásnak engedélye kívánatos. Ha pedig csak egyes város területére vonatkoznak, akkor nem látom át, hogy miért legyen szükséges a minisztérium beavatkozása és miért ne lehetne egy városnak vagy törvényhatóságnak saját határában eziránt intézkedni, miután az államra semmi terhet nem ró az ily lóvonatu vasút építése. Azért ajánlom, hagyassák ki ezen két utolsó bekezdés. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Tisza Kálmán módositványát): „A 3-dik és 4-dik bekezdés hagyassák ki." Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter: T. képviselőház! Ha a 3. és 4-dik bekezdés kimarad, akkor oly esetben, midőn több törvényhatóság területén létesitendő vállalatról van szó, mindig be kellene várni a törvényhozás intézkedését. Ez pedig sok idő vesztességgel jár, és ezért a minisztériumnak tartatott fön az intézkedés azon esetben, ha nem volnának egyértelműek az 2 ) Lásd az Irományok 37 5-ik számát. 51
