Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-320

CCCXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 21. 1868.) 181 alóli fölszabadulás vágya hozta azokat létre. Igen tisztelt Nyáry Pál úr ezt kétségkivül igen jól tudja, jobban mint én, miután Smith Ádám munkáját nálamnál tüzetesebben tanulmányozta, ennek müveiben pedig világosan ki van fejtre, mi okból jöttek létre a sz. kir. városok. A miniszter úr azt kérdezte tőlem : mi értelme van jelenleg a városoknak ? Erre csak azt felelem: az az értelme van a városoknak, a mi a megyéknek; ha van joga a megyéknek fenállani, van a városoknak is, s az utóbbiaknak annyival inkább, mert az államnak semmibe sem kerülnek. (Felkiáltás: Nem tartozik ide ! Halljuk! Szavazzunk!) Látván, hogy a ház türelme ki van merülve ... (Halljuk! Szavazzunk! Zaj.) Ha nem engedik, hogy tovább beszéljek, nem fogom bevégezhetni beszédemet. Látván ezt, nem fogok bebocsátkozni e kérdésnek bővebb fejtegetésébe, azonban nem mellőzhetem el annak kijelentését, hogy Horváth Károly képviselő úr azon állítása, mintha a törvényjavaslat a városok autonóm jogát nem sértené, nem áll. Báior vagyok idézni erre vonatkozólag a 136. szakaszt, melynek 2-ik bekezdésében az is áll, hogy a városok tanszékeire eszközlött választások a megyei iskolai tanács jóvá hagyásaiul függnek. Ez eddig nem volt igy; a városok tanítóikat sznbadon választották és semmi megyei iskolai tanács helvben hagyásától nem voltak függővé téve. Ezen jog megszorításában minden esetre nagy sérelem van, ezen sérelem elkerülése végett adtam be módosít ványomat, melyet tovább is fentartok. (Szavazzunk!) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, szavazás következik. Akérdés az: a 123. szakaszt, ugy a mint szerkesztve van, a központi bizottság módosításával elfogadja-e a t. ház vagy nem ? Ha nem fogadja el, akkor következnek sorban a módositványok. Első kérdés tehát a pont elfogadása, A kik a 123. szakaszt a központi bizottság módositásával együtt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik!) A t. ház a törvényjavaslat szerkezetét el nem fogadja. Következik most Manojlovics Emil úr módositványa. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Manojlovics Emil módositványát.) Elnök: A kik Manojlovics képviselő úr módositványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A t. ház Manojlovics képviselő úr indítványát nem fogadta el. Következik Tisza László képviselő úr rnódositványa. Tisza László: Én a magam módositványát visszaveszem. Elnök: így tehát Luzsénszky Pál báró képviselő úr módositványa kerül szavazás alá. BujailOViCS Sándor jegyző (olvassa Luzsénszky Pál b. módositványát.) Elnök: A kik a most felolvasott módositványt pártolják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A t. képviselőház Luzsénszky képviselő úr módositványát elfogadta. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 124. szakaszt.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság e szakaszra nézve más szerkezetet javasol. Bátor vagyok megjegyezni, hogy a jelentésben egy leirási hiba van. Ezt most kiigazítva, leszek bátor felolvasni: „A tankerületnek összes községi népoktatási tanintézetei ügyeit a közoktatási miniszter által kinevezett tanfelügyelő és az elnöklete alatt álló iskolai tanács kezeli; a hitfelekezeti, stb." a többi marad a szerkezet szerint. Borlea Zsigmond : T. ház ! Én ugy vagyok meggyőződve, miszerint nem csak az igazság és méltányosság, de a dolog praktikuma az iskolai és tanügyek czélszerübb s üdvösebb adminisztratiőja is megkívánja, hogy azon tankerület, melyben valamely hitfelekezet és nemzetiség túlnyomó többségben van, azon íankerületben a fölügyelő is ugyanazon hitbeli t\nemzetiségbe!! let yen. (Zaj.) Mert, ugy hiszem, senki sem fogja kétségbe vonhatni, hogy minden nemzetiség és vallásbeli legjobban tudja saját nemzetiségének és iskolai ügyének szükségleteit, és legjobban s legczélszerííbben tudja azokat orvosolni is. Nem tekintve azt. hogy szerintem az igazsággal és méltányossággá! egyátalában össze nem egyezhető, hogy a nem magyar nemzetek saját iskoláik igazgatásából is kizárassanak, habár szeretem hinni, hogy a kormány ily fölügyelők kinevezésénél az általam mondottakat kellő figyelembe veendi, annyival inkább, mert mindnyájan tudjuk, hogy oly igazgatók, habár másezimük volt48. előtt, 48-banugy azután is, sőt Erdélyben még mai napig is vannak, s minden kormány az ily igazgatókat minden valnevezte ki. Megvallom, lás s nemzetiségre külön nagyon szerettem volna, ha a jelen törvényjavaslatban is ezen eljárás fogadtatott volna el; azonban tekintve a jelen törvényjavaslatban felállított elveket, melyeket a ház elfogadott, csakis azért nem teszem ily értelemben mődositványomat, mert meg vagyok győződve, hogy a ház ugy sem fogadná el; habár tehát, mint fölebb mondám, akarom hinni, hogy a kormány az ily kinevezéseknél kellő figyelembe fog venni minden vallás s nemzetiséget, a mint azt eddigi más kormány is. sőt maga az absolutisticus kormány is vette : mindamellett az országban levő hitfelekezetek s nem magyar nemzetek kellő megnyugtatására, azt törvény által szeretném biztositva látni. Annálfogva bátor vagyok a következő módositványt ajánlani.