Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-320

CCCXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 21. 1868.) 367 ványt már ez alkalommal felolvasni. (Felolvassa. Maradjon !) r Elnök : A t. ház elfogadja a 81. szakaszt. Bujanovics Sándor jegyző (dvassaa82. és 83. szakaszt, melyre nem történik észrevétel. Ol­vassa a 84-diket.) Zichy Antal előadó • A 84-dik szakasz 2-dik sorában „egy" helyett, ez jönne „legalább két." E szerint a szerkezet következőleg fogna hangzani : „A tanári személyzet egy igazgató ta­nárból, két rendes, és legalább két segéd-tanárból és a gyakorló iskolában működő egy tanító­ból áll." Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (E/fo­gadjuk !) Vadnay Lajos : Visszamenve a 83-ik sza­kaszra méltóztassanak azt kiigazítani így : „szőlő­termesztés," mert a szőlőt termesztik, és nem te­nyésztik. (Helyeslés.) Elnök: Tehát a 83. szakasz e szerint fog kiigazittatni. A 84. szakaszt pedig a központi bi­zottság módosításával fogadja el a t. ház. Bujanóyies Sándor jegyző (olvassa a 85. szakaszt.) Zichy Álltai előadó : A központi bizottság a 2-dik sorban előforduló ezen szó helyébe „minta iskola" ezt kívánja tétetni „gyakorló iskola." Schvartz Gyula : T. ház ! Bármily eltérők legyenek is a nézetek a közoktatási reform szük­ségleteire nézve, azt hiszem, abban mégis mind­nyájan egyetértünk, hogy első teendőnk a tanitó személyzetet anyagi nyomorából fölsegíteni. A 85. szakasz 1000 forint fizetést szab a ren­des tanároknak 100 forint szállásbérrel. Áz igaz­gató tanárnak ezenfelül 200 foiint tiszteletdijt szab az igazgatói teendőkért. E szerint a képezdei rendes tanítók összes fizetésekiut 1100 forint­nyi értéket kapnának évenkint, az igazgató pedig összesen 1300 forintot. A segédtanító fizetése 450 forint, az iskola-épületbeli lakás és fűtéssel együtt, és a háztartási asztalnál közös étkezéssel. A minta­tanoda tanítójának fizetése lakáson kívül 700 fo­rint. Én részemről megvallom, r;em nyughatom meg ezen számokban, Ujabb időben egy nemzet irodalma sem irt oly melegen a közoktatási nyomorról, illetőleg a tanszemélyzetnek nyomoráról, mint a magyar. Most, azt hiszem, elérkezett a cselekvés ideje ; most lehet kimutatni, hogy nem gyengítette meg ügybuzgalmunkat sem az élet drágulása, sem a régi előítéletek. Az élet napról napra drágul. Én nem hiszem, hogy oly műveltségű igényekkel, minőket egy ké­pezdei igazgatótól és rendes tanítóktól várunk, ezek a napról napra dráguló élet küzdelmeivel meg bújá­nak ily fizetés mellett kivált nagyobb városokban. hol tanitóképezdék fognak felállíttatni, egész ké­nyelemmel küzdeni. Megengedem, de elismerést is érdemel az, ki e törvényjavaslatban az eddigi csekély fizetést jelentékeny összegre emelte. De egyátalában nem vagyok megnyugtatva az iránt, hogy mikép magam kifejeztem, oly műveltségű igényekkel, minőket a tanitó-képezde igazgatója és rendes tanáraitól várunk, az élet drágulásával szemközt egész kényelemmel megküzdhessenek az igazgató és tanárok. Súlyt fektettem ezen kife­jezésre : egész kényelemmel, mert meg vagyok győ­ződve, hogy csak akkor felelhet meg hivatásának a tanár, ha nem kell saját személye fölött vénsége napjaiban, s egyúttal családja, özvegye és árvái jövője fölött is aggódnia. Megengedem, 1300 írt­ból megélhet az igazgató, kivált ha magános em­ber; megengedem, hogy 1100 frtból megélhet a rendes tanitó, kivált ha magános ember ; de azt egyátalában nem látom át, hogy mind élelme­zésre, mind ruházkodásra, mind műveltségi igé­nyei kielégítésére, taneszközök szerzésére, az iro­dalom gyarapítására, főleg majdan özvegyei és árvái gyámolitására évehkint maradjon is az ösz­szegből valami. Kétféle ellenvetést fognak, gondolom, ellenem felhozni. (Zaj. Fölkiáltások: Elég !) Nagyon rö­vid leszek. Az első az, hogy a tanitóképezdei tanító-sze­mélyzet fizetése ekként emeltetvén, nem álland kellő részarányban egyéb tisztviselőkéivel; — nem csak a tanítói tisztviselőkéivel — hanem meg egyéb, megyei, városi és állami hasonrangu — miként magukat némelyek kifejezik — tisztvise­lőkéivel sem. Azt fogjak mondani: hiszen a legje­lentékenyebb megyei vagy városi tisztviselői állo­más fizetése alig emelkedik magasabbra, mint itt a javaslatban indítványba hozatott. Nekem erre rövid ellenérvem csak az, hogy legnagyobb része a megyei és egyéb tisztviselő uraknak ma­gán-vagyonnal is bír; ha pedig ezek egy része nem bir is magán-vagyonnal, abból, hogy Ők nél­külöznek, semmikép nem vélem magamat jogosítva arra, hogy azt következtessem, miszerint hagyjuk a tanítói személyzetet is nélkülözni. Nem hivatko­zom külföldi példákra, csak arra emlékeztetem a tisztelt házat, miszerint a napokban olvastuk, hogy a bécsi paedagogium igazgatójának 3000 forint évi dijt rendeltek. A másik ellenvetést, melyet — gondolom — hogy fölliozni fognak, sokkal nyomatékosabbnak tartom ; azt hiszem, a másik ellenvetést a takaré­kosság szempontjából fogják felhozni. Én részem­ről nem kívánok semmi lehetetlent; tudom, fhi van megállapítva az 1869-iki költségvetésben a tanítói személyzet fizetésére nézve, de azt hiszem, hogy a törvény hosszabb időre hozatik, mint egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom