Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-318

350 CCCXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 19. 1868.) ban négy évi tanfolyamot," stb.; s ehhez képest ismét: „gymnasiumi, polg. iskolai vagy reáliskolai," stb. ; alább: „a 88. szakaszban megirt" helyett: „megszabott;" végre alulról a 3. sorban: „e törvény" után „102. és 103. szakaszai szerint az állami" st. Tisza Kálmán: Ez azon szakasz, melyre nézve előre is szerencsém volt kimondani, hogy módositványt óhajtok beadni; beadni pedig óhajtottam azért, mert én ugy látom, hogy e szakasznak némely intézkedései magának ezen törvénynek más intézkedéseivel nincsenek teljesen öszhangzásban. A bizottság ugyanis e tövénynél azon nézetből indult ki, hogy az államnak joga van megkövetelni minden tanintézettől, hogy abban ugyanannyi tanittassék, mint a mennyit az állam szükségesnek vél arra, hogy valaki bizonyos állomást elfoglalhasson. Épen azért kimondja azt is, hogy tanító lehet nem csak az, ki képezdében tanult, de lehet az is, ki nem tanult bár képezdében, de az illető vizsgálatot letette. A magánosok által állítandó képzedéknél hasonlólag nem kivan egyebet, csakhogy ugyanannyi tanittassék ott, mint az állam-képzedékben és hogy arról vizsga tétessék le. E fejezet elején a hitfelekezeti iskolákra nézve átalában kimondatik, hogy a tanítási rendszer és módszer iránt magok intézkednek az illetők. En részemről azt tartom, hogy ellentétben áll meghatározni a tanfolyam éveinek és a tanitók számát, tehát részemről e szakaszt így óhajtanám szerkesztetni: (Olvassa:) „Ezen szakasz a 4-ik sor végén levő ezen szó után „összekötve „igy szerkesztessék : „hogy azokban legalább azon tudományok és legalább azon terjedelemben taníttassanak, a melyeknek és a minő terjedelemben tanítása az állami képzedékre nézve ezen törvényben elrendelve van (88. szakasz), hogy bennök évenkint nyilvános vizsgák tartassanak, mely a közoktatási miniszter tudomására hozassák, hogy végre az azokban végzett növendékek számára a 102. és 103. szakaszban körülirt szigorlatoknak megfelelő vizsgák rendeztessenek." Eötvös József báró közokt. miniszter: Teljesen igazsága van Debreczen városa t. képviselőjének, hogy ez mind megvan a törvényben, de ezen fogalmazásban még több van; abban az is benne van, hogy a tanfolyam legalább 3 évig fog tartani és hogy legalább 3 tanítóra lesz szükség. Mert ugyanazon tárgyakat ugyanazon terjedelemben tanítani kevesebb, mint 3 tanárral és rövidebb idő, mint 3 év alatt, nem lehet. (Helyeslés.) Zichy Antal előadó: Én csak annyit mondhatok, hogy a közp. bizottság megvitatta ugyanazon módosítást, és azt hitte, hogy a felekezeti iskoláknak szabadsága csakugyan korlátolva volna némileg e törvény által, de csak is azok javára. Mert ha a felekezeti iskoláknak, kevesebb tanfolyamot vagy kevesebb tanárokat engedünk: akkor tagadhatlanul azt érjük el, hogy például az államintézetben nem oly örömest fogják alkalmazni a felekezeti tanintézetből kikerült tanárokat és viszont a hitfelekezeti iskolák elsőbbséget fognak adni az államintézetből kikerülteknek. Ez tehát a hitfelekezeti iskoláknak javára lenne. (Maradjon!) BÓnis Sámuel: Én az előttem tett indítványt legalább a tanitók számára részemről elfogadom, különben a törvény ezen jótékony kivételének hasznát nem lehetne venni, és nem is látom át okát, hogy ha gyakorlatilag ámbár bebizonyult, hogy ugyanazon tudományt kevesebb tanitó is képes volt elvégezni egy tanodában, mért tétessék azon intézetnek kötelességévé, hogy ezután nagyobb költséggel taníttasson. A végezel az eredmény. Kikötni azt, hogy micsoda tudományok taníttassanak, igen természetesen, joga van az államnak ; kikötni azt, hogy szigorlatokat tegyenek azok, kik tanítók akarnak lenni, megint szükséges dolog; megállapíthatja azt is — tovább megyek egygyel — az állam, hogy ezekre nézve szükséges körülbelül ennyi idő; ámbár ez megint felesleges, mert ha ő kevesebb idő alatt megtanul valamit, minek több időt szabni. Hanem ha azt mondjuk ki. hogy egyes felekezeti intézetekben is lehet tanitó-képezdéket állítani, s ott ama kötelezettséget teszszük oda, hogy abban 3 tanítónak kell lenni, holott eddig kettő is sikerrel tanitotta ugyanazon tanulmányokat: ezt már fölöslegesnek tartom, s ennélfogva az indítványt elfogadom. Ivánka Imre: Pártolom Tisza Kálmán indítványát, pártolom pedig épen azért, mit előadó ur felhozott: hogy, úgymond, ily esetben tehát elkerülnék az illetők az államiskolákat. De szerintem nem az a feladat, hogy mindenesetre az államiskola használtassák, hanem az, hogy legyen mentül több jó néptanító, és ha ezt el lehetett érni épen azon egyházaknál, melyek e jogokhoz eddig lehető legjobban ragaszkodtak, szegénységük mellett; annál inkább el fogják érni,hagyámolíttatni fognak az állam által. A tapasztalás szól mellettem. Pártolom Tisza Kálmán indítványát. (Maradjon!) Csanádi Sándor: Én megvagyok győződve arról, hogy ha a hitfelezetek iskolái anyagi ereje megengedné azt, hogy nagyobb számmal tartassanak tanitók, bizonyosan nem kívánná azt, hogy a tanitók száma ieszállittassék. De miután tudjuk azt, hogy igen sok hitfelekezetek kevés anyagi jó'létnek örvendnek, oly szűk rendelkezési körük : óhajtom ázt, hogy Tisza Kálmán úr által tett indi;vány elfogadtassák, annál inkább, mert akkor, ha ez el nem fogadtatik, nem élhetnének az egyes hitfelekezetek azon jótékonyságával a törvénynek,