Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-311
28G CCCXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Novembei 12. 1868.) Kemény Gábor b., előadó (olvassa a bizottsági véleményt '). Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 14. és 15-ik pontot, mely szó nélkül elfogadtatik. Olvassa a 16-ik pontot.) Kemény Gábor b. előadó (olvassa a bizottságijelentést 2 ). Elnök : Elfogadja a tiszt, ház? (Elfogadjiűt!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 17-ik pontot.) Kemény Gábor b. előadó (olvassa a véleményt s ). Puskaritt JállOS: T. ház! Bátor vagyok indítványozni, hogy e pontból kimaradjon a bizottság által feltett azon kikötés, hogy aa állam által fizetett tanárokat a kormány nevezze ki. Azért indítványozom ezt, mert a brassói gör. keleti gymnasium tisztán felekezeti és magán-iskola, melyet az egyházközség maga tart fen. Kimaradását indítványozón másodszor azért, mert mikor ö felsége a gör. keleti brassói gymnasiumnak ezen segélyt adományozta, akkor ezen feltétel nem volt legfelsőbb akarata. (•Zaj.) Kérem, ő felsége legfelső határozatában nincs erről semmi intézkedés. Indítványozom továbbá azért, mert a kormány sem vette eddig igénybe ezen kikötést vagy jogot, hogy t. i. maga nevezze ki a tanárokat, csak a bizottság tette belé. Továbbá azért indítványozom, mert akkor nem volna segélyezés, hanem ára annak, hogy az egyházközség ezen jogát adja fel. Továbbá , uraim, azt gondolom, hogy ezen feltétel mellett a község a segélyezést nem is fogja elfogadni. (Felkiáliásí k: Nagyon helyes lesz, ha nem fogadja el!) T. ház ! Az állam ad más iskoláknak is efféle segélyezéseket, és pedig itt az 5-ik pontban az újvidéki gymnasiumnak a nélkül, hogy ott afféle kikötéseket tenne. Kérem a t. házat, miután a gör. kel. románoknak csupán csak ez egyetlen egy, brassói gymnasiumjok van, adja meg a segélyezést, de hagyja meg jogát is, és hagyja ki azon kikötést, hogy az állam által fizetett tanárokat a kormány nevezze ki. Tinku Ábrahám: Ha a t. háznak nincs valami utógondolatja, (Ohó!) akkor, azt gondolom, minden feltétel nélkül megadhatja ezen segélyezést a brassói gymnasiumnak. Mert vegyük péld. a praxist: hogy fogja az állam ezen jogot gyakorolni ? A brassói gymnasiumban meg vannak választva a tanárok, ezen javaslat pedig csak az 1 ) Lásd az Irományok 347. ez. alatt a III. rász 6. pontját. a ) Lásd az Irományok 347. száma alatt a III. rész 7. pontját. 3 ) Lásd az Irományok 34 7. száma alatt a III. rész 8. pontját. 1869-ik évre szól. Ha most az állam 1. január után néhány tanárt nevezne ki a brassói gymnasiumba, mit fognának csinálni azon tanárok, kik már ott működnek? De azonkívül is, tisztelt ház! ezen gymnasium akárhogy fentartotta magát, eddigelé is az állam segélyezésével, s az absolutismus sem tett oly nehéz conditiókat, melyek a gymnasium autonómiáját veszélyeztetnék. Én tehát pártolom Puskariu ur indítványát, és kérem a tisztelt házat, hogy a szóban levő kikötés, mely másutt sem fordul elő, hagyassák kiBorlea Zsigmond : Tiszt, ház ! Szerintem a constitutionalismussal és a szabadság szellemével egyátalában össze nem egyeztethető, hogy azon hitfelekezetek és nemzetiségek, melyek az absolutistikus kormány alatt is jogokat gyakoroltak, ezen jogaikban a constitutionalis kormány által csonkittassanak és igy károsittassanak. Mert, engedelmet kérek, a brassói gör. keleti gymnasium ezen jótéteményt az absolutismus korszakában is élvezte; akkor is 4,000 forintnyi segélyt kapott, a nélkül hogy ezen terhes conditió kiköttetett volna. Szerintem igazságtalan és inconstitutionalis dolog, hogy most, midőn e hazában annyira hangoztatik a szabadság, valamely jog annyira korlátoztassék, mint az az absolut kormány alatt sem történt. Én legalább részemrőFezt nem találom helyesnek és igazságosnak, és azért Puskariu indítványát pártolom. Berzenczey László: Az igazságról levén szó, igaz, hogy én is furcsának találom, hogy míg a közoktatási minisztériumban már annyi tanácsos van, Erdélyország részéről ide egyetlen egy kath. sem neveztetett ki ; de az oláhok részéről mégis ott vau egy, és ez épen igen tisztelt Puskariu képviselőtársunk, ki ámbár maga is az igen t. közoktatásügyi minisztérium által neveztetett ki, mégis tiltakozik az ellen, hogy az állam tanárt nevezzen ki Brassóba; magát az állam által tanácsossá kineveztette, azt azonban már nem helyesli, hogy az állam tanárt is nevezzen ki. Utógondolatokról is hallottam valamit felemlíteni. Ez gyanúsítás. Hogy azonban önöknek itt utógondolatjok van: mind hátra néznek Oláhországra s szeretnének az állam által neveztetni tanárokat s tán erdélyi hivatalnokokat : ezen utógondolatot az egész világ ismeri. Az is mondatott, hogy a donatióban ő felsége, mikor azt adományozta, ily feltételt ki nem kötött. Nem tudom, minő donatióról van szó; de azt gondolom, hogy nem donatió, hanem dotatió, azaz épen oly kormánysegély volt, mint midőn ma ezen nemzeti gyűlés azt a budgetbe felveszi és megadja. Véleményem szerint, ha csakugyan oly intézetről volna itt a szó, minők az erdélyi protestánsok iskolái, melyek bár szegények, azt saját vagyo-