Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-310

272 CC CX. ORSZÁGOS ÜLÉS és már a delegatióban részt is vehetnek. Most alig lesz más teendő, minthogy határozatban is kimon­dassák, hogy a minisztérium most már az egyez­ményt sanctio alá terjeszsze fel ő felségéhez. Elnök: Ez ellen nem levén semmi észrevé­tel .. . Ivánka Imre: T. ház! Épen azt vitatom, mit t. barátom Tisza Kálmán mondott: elébb nem ért rá az ember átolvasni; s azért én, meg­vallom, hogy csak tapogatózom e kérdésben. Itten az van, hogy mind a magyar, mind a horvát or­szággyűlés küldöttséget válaszszon. E tárgyban tehát a küldöttséget nem akkor kell választani, mikor a horvátok már itt vannak, hanem a ma­gyar országgyűlésnek kell a küldöttséget válasz­tani. BÓniS Sámuel : Nekem az az észrevételem, hogy a küldöttség választásának akkor lesz helye, ha ezt a kir. leiratot Horvátország is elfogadja. Deák Ferencz : A mint az egyezmény szen­tesítve, törvény mellett, a ház eié terjesztetik, a mi előbb ugy sem történhetik, csak ha a horvátok is elfogadják : akkor megválasztjuk a küldöttséget. VukoviCS Sebő: Én azt gondolom, ezen javaslat, mely a kir. leiratban foglaltatik, mely szerint ezen kérdés a három rész által kiküldendó' választmány által volna elintézendő . azaz ál­tala oly javaslat terjesztendő a törvényhozás elé, melynek nyomán a kérdés végkép eldönthető len­ne, valósággal azon jó hiszemmel történt, hogy ennek sikere is lesz. En tehát ennél fogva nem csak azt tartom lényegesnek, a mit előttem szóló barátom Ivánka már megemlitett, hogy ezen lei­rat közöltetvén a horvát tartomány-gyűléssel is, annak nyomán azután mind a két részről küldes­sék ki a választmány — vagy bizottság, mint most nevezik — hanem azt is tartom, és pedig főleg lényeges kérdésnek, hogy mondjuk ki, mikorra tartozik ezen hármas választmány beadni a maga jelentését. Vajon ugy van-e értve ez, hogy még ezen országgyűlésen döntessék el ezen kérdés ? vagy hogy az ügy elhalasztassék ad graecas ca­lendas? A mint ez ügy lépésről lépésre tárgyalta­tott a jelen országgyűlésen, mindinkább magára vette azon jelleget, hogy kimondva volt néhány szép szavakban törvényes jogainkhoz való ragasz­kodásunk, mégis a tárgyat mindig elhalasztot­tuk időről időre. Én tehát szükségesnek tartanám, hogy mondassák ki, hogy ezen választmány ne csak kiküldessék a jelen országgyűlésből, hanem a jelen országgyűlésnek tegye is meg a maga je­lentését. Nyáry Pál: Én is azok közt vagyok, kik csak most kapták kezökbe ezen iratot, ennélfogva csak most olvashatták meg. De a mennyire futó­lag elolvashattam, azt látom, hogy két különböző (November 11. 1868.) dolgot foglal magában. Az első mindenesetre az, hogy mi«l a magyar, mind a horvát országgyű­lés egyezzék bele abba, hogy ezen két tárgy, t. i. foganatosítása a közbejött egyezménynek és a fiu­mei kérdésnek, különittessék el. Én ennélfogva azt tartom, tévedésben vannak azok, kik azt hi­szik, hogy nekünk magunk részéről, ha azt, a mi­re felhivatunk ezen iratban, elfogadjuk, hogy ne­künk csak azután kell küldöttséget választanunk, ha majd azon egyezmény be lesz czikkelyezve. Tévedésben vannak véleményem szerint. Egyéb­iránt bővebb felvilágosítás után megengedem, hogy tán én vagyok tévedésben, azért, mert itt az mon­datik : „Minthogy pedig ezen tárgyak állandóan legbiztosabban az illető felek között, barátságos egyezkedés által, állapithatók meg, ennélfogva fel­szorítjuk ezennel mind Magyarország, mind Hor­vátország országgyűléseit, válaszszon e végből mindegyik saját kebeléből egy országos küldött­séget, és föl fogjuk szólítani Fiume városát is, hogy saját küldöttségével ezen barátságos egyezség iránti tárgyalásokban részt vegyen, hogy ekként kölcsönös egyetértéssel oly módozat találtassák, mely által a teljes kiegyenlítésnek ezen utósó aka­dálya is elhárítható leend. Addig is pedig, mig ez sikeresen bevégeztetnék, a Magyar-, Horvát- és Szlavonországok közt létrejött egyezmény életbe léptethetik," Én azt hiszem, az által, ha mi, ugy magyarázva ezt szintén, a küldöttséget is, a mely majdan egyezkedni fog Horvátországgal és ma­gával Fiúméval is, mindjárt most megválasztjuk, nagyon fogjuk siettetni a dolgot, és nem mond­hatják rólunk, hogy mi ezt ad graecas calendes el akarjuk halasztani. Véleményem tehát az, hogy a küldöttség megválasztása iránt is intézkedjünk ; de természetes, mielőtt ezen határozatunk foga­natba vétetik, szükséges, hogy ezen határozatunk a főrendi táblával közöltessék. {Helyeslés.) Deák Ferencz : Felvilágosítást kért a tisz­telt képviselő úr. Én, a ki többekkel együtt azt mondtam, hogy ezen küldöttség megválasztása az egyezmény szentesítése után is megtörténhetik, szívesen elfogadom, hogy most határozzuk meg a küldöttség választását, nunc pro tunc. Mert ab­ban semmi baj, semmi veszély nincs. S akkor bá­tor vagyok mindjárt a számra nézve is megjegy­zést tenni. A nagy szám mindig nagyon terhes. nehezen végez, lassan mozog. Ha pl. 12 tagú kül­döttséget küldenénk mi, Horvátország szintén, és Fiume is: ez igen bajos, Fiúméra nézve pedig tán terhes is volna. Azt gondolom, ha Magyarország 4, Horvátország 4 és Fiume szintén 4 tagot vá­laszt, ez untig elég lesz, (Helyeslés) s akkor most mindjárt javasolhatnék a főrendeknek, hogy mi intézkedtünk, hogy a mi házunkból három tag vá­lasztassák, és hogy a felső házból választandó egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom