Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-308

CCCVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 9. 1868) 263 ta azt, hogy személyes kérdésben szól, hanem csak azt mondotta, hogy magyarázatát adja egy mondatának, jogot talált a felszólalásra, {Helyeslés jobbról , zaj balról) akkor legalább is méltatlannak tartom, hogy a minisztériumtól akarja megtagadni e jogot, a mely minisztérium nem egy magyarázatban, hanem a dolog lényegében van megtámadva az inditvány által. De másodszor kétszeres jogom van, a mint mondom, és igénybe veszem azt: mert Komárom városa t. képviselője felszólított arra nézve, hogy én az ő interpellatiójára válaszoljak. (Helyeslés jobbról.) Tehát ez okból is szólhatok. Miután tehát, azt hiszem, meg fog nyugodni képviselő úr, nem azért keltem fel, hogy itt ismét válaszoljak egyre vagy másra, a mi itt elmondatott, hanem, hogy az interpellatióra válaszoljak: mondom, én azt gondolom, hogy jogom e tekintetben kétségtelen. Az igen tisztelt képviselő úr azt monda: hogyan történik az, hogy a német éjszaki szövetséggel kötött szerződés, mely itt a ház által elfogadtatott, nem tudom, melyik okmánytárban a „Reichsgesetz-Blatt

K-ban, a Lajtán túl, egy szóval, nem azon szövegben jelent meg, mely itt elfogadtatott ? Erre nézve van szerencsém válaszolni, ha a tisztelt képviselő úr emlékezett volna az akkor történetekre, ez interpellatióra részemről a válasz fölöslegessé válhatott volna: t. i. a szerződés és kötés alkalmával a porosz kormány részéről jegyzőkönyvi felhatalmazás adatott az illető meghatalmazottaknak a tekintetben, hogy azon szerződés oly szövegben terjesztessék a magyar országgyűlés elé, mint a mely a közös külügyi minisztérium részéről e czélból velők közöltetett; egyszersmind kimondatott akkor az is, és ő felsége kézirata által megerősíttetett, hogy ezen szerződés azon szövegezésben , melyben itt a magyar törvényhozás által elfogadtatott, jőjön a magyar törvénykönyvbe. Ezen egyik aggodalma tehát a t. képviselő urnák már régen mellőzve volt, s e tekintetben nem lehet többé semmi aggodalma, mert a szerződés azon szövegben van beczikkelyezve, melyben a törvényhozás által elfogadtatott. Tisza Kálmán (szólni akar. Nagy zaj.) Elnök (csenget): A házszabályokra hivatkozva akar a képviselő úr szólni. Tisza Kálmán: Bocsánatot kérek, t. ház, a 'miniszterelnök úr . . . (Nagy zaj.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Mihez méltóztatik szólni? Tisza Kálmán : A házszabályokhoz. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Hát tessék azt kijelenteni. TíSZa Kálmán : Ha a házszabályokra hivatkozom is, (Felkiáltások jobbról: 7'essék felolvasni!) azért nem kell azon kezdenem, hogy a házszabályok .... Majd fel fogom olvasni. Ha az elnök rendre utasít, engedelmeskedni fogok, de másnak nem. Elnök: Joga van a képviselő urnák a ház szabályai szerint szólni. Tisza Kálmán: Miniszterelnök úr a házszabályokra hivatkozott. Nem is az ellen szólalok fel, hogy ő most szólhatott-e vagy nem? miután interpellatióra felelt. Tökéletesen igaza van ; de nincs igaza, mikor a házszabályokra hivatkozott, hogy a miniszternek mindig joga van szólani. A 45. szakasz ezt mondja. (Olvassa): „A miniszterek •vagy az illető tárgyra általok a háznak eleve bejelentett megbizotfcak tárgyalás közben bármikor kérhetnek szót." De nem befejezése után. (Fölkiáltások : Nincs még befejezve! Nagy zaj.) Mind a szabályok 41-dik szakasza, mind eddigi praxisunk, mely ellen — az igaz — történt ugyan egy pár kivétel, nem tudnám most megmondani, melyik ülésben, egy szóval a praxis által is megállapított szabály az, hogy az indítványozóé az utósó szó, és mikor az beszélt, be van rekesztve a tárgyalás. (Nagy zaj. Ellenmondás jobbról.) Elnök : A házszabályok két szakaszában, t. i. a 45-dík és 46-dik szakaszban azon esetek adatnak elő, melyekben bármikor lehet szólani. Egyik eset az. hogy a miniszter urak bármikor szólhatnak. Én ezen kifejezésnek „bármikor" azon értelmet adtam és igy volt a gyakorlat, hogy a miniszter urak mindig szólhattak, ha szólni kívántak ; valamint szintén bármikor szólhatnak azok, kik személyes kérdésben kívánnak szólni. A mi a vég beszédet illeti: a vég beszéd megtörtént már akkor is, midőn Tisza Kálmán képviselő úr felszólalt. (Helyeslés.) Ennélfogva én, valamint miniszterelnök urnák adtam szót, ugy azt hiszem, a házszabályok értelmében adtam szót Tisza Kálmán képviselő urnák is. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyminisz¬ ter : T. ház! (Nagy zaj. Halljuk!) A minisztériumnak egy jogáról van szó, melyet Tisza Kálmán képviselő úr kétségbe von. Állásomnál fogva kötelességem a törvényes jognak ezen megszorítása ellen tiltakozni. (Helyeslés.) Hivatkozom a ház szabályaira. Igen, egyszer törvényes jogomtól fosztottak meg önök, (Bal felé fordulva) és én, csupán discretióból, lovagiasságból, elállottam a szótól. (Helyeslés.) Most hivatkozom a házszabályokra, és másodszor hivatkozni fogok a törvényre, és ezekből fogom kimutatni, hogy önöknek nincs igázok. A házszabályok 45-dik szakasza igy szól. (Olvassa): „A miniszterek, vagy az illető tárgyra általok a háznak eleve bejelentett megbízottak^ tárgyalás közben bármikor kelhetnek szót." (Bal-