Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-308

CCCVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 9.1868.) 261 többség más véleményben volt ? De legalább inditványozta-e azt a kisebbség? elvettetett-e indítványa a többség által ? {Élénk helyeslés a középen.) Nem. Hanem mind a többség, mind a kisebbség megnyugodott a miniszter válaszában. Mert ha abban meg nem nyugodott volna, ha az ország alkotmányos törvényeit megsértve látta volna, továbbra is épen az 6' köréhez tartozott volna perbe fogást inditványozni. A törvény világosan azt mondja, hogy a közös minisztérium feleletre von ásat, midőn annak helye van, akármelyik delegatió indítványozhatja, de indítványát a másikkal köteles közölni. De nem azt vetem én bárkinek szemére, hogy ezt a delegatióban nem tette; nem azt mondom, hogy Ghyczy Kálmán képviselő úr, mert akkor máskép beszélt és most máskép beszél, helytelenül cselekedett; hanem azt mondom, hogy én annak a Ghyczy Kálmánnak véleményét pártolom, ki ott a delegatióban beszélt. {Elénk tetszés a középen.) Egyes embernek, legyen az bármily bölcseségü, bármily állású, nem szégyen, sőt kötelessége véleményét akkor változtatni, mikor első véleményének helytelenségéről meg van győződve. Sohasem fogom Ghyczy Kálmánnak szemére vetni, hogy más véleményem volt és ezt megváltoztatta; hanem azt teljes joggal mondhatom, hogy az 6' két véleménye közöl neki ezen másudik, nekem az ő első véleménye tetszik jobban. (Elénk tetszés a középen.) ISÍem mondtam én soha, hogy az ö felszólalásukat gáncsolom, mert az törik-szakad politika; hanem azt mondom, hogyha a ház az ő indítványukat jelen helyzetünkben elfogadná, azt én törik-szakad politikának tekinteném. Nem állitostam én azt, s azt hiszem,nem is fogja senki állítani, hogy a czim kérdésében semmi sem fekszik. Igenis, igen sok fekszik a czim kérdésében, mert az ország és az alkotmányos állás kifejezése egyszersmind a czim is. Igen fontosnak tartom azt, hogy ő felsége, mint valamennyi, az ő uralkodása alatt álló országok fejedelme minő czimet használ. Igen nagyfontosságunak tartom azt, hogy ezen, '6 felsége uralkodása alatt álló országok és tartományok összessége egyetemesen diplomatice miként neveztetik. De nem tartom azt nagyfontosságunak, hogy azon minisztérium, mely a közös ügyek minisztériuma, birodalmi minisztériumnak nevezi-e magát vagy nem. Azon állítást, mit Ghyczy Kálmán képviselő ár mondott, hogy mindaddig, mig a törvény erről nem határoz, a „birodalom" annyit tesz, mint „osztrák birodalom", merőben tagadom. (Hel>/eslésjobbról.) Mert ha ez annyit tenne, akkor az 1867. XII. t. ez., mikor e szót „birodalom" ismételve használta, mindig osztrák birodalmat értett volna. .(Tetszés a középen.) Hogy pedig ezt nem értett, világosan megmutatják a törvény szavai, melyeket felolvastam első előadásom alkalmával, t. i. különösen a 8. szakasz igy szól: „Ennélfogva a birodalom diplomatiai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülő intézkedések mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett a közös külügyminiszter teendőihez tartozik." Kérdem/ „a birodalom diplomatiai képviseltetése" annyit tesz-e, mint az osztrák birodalom ? vagy az alatt ö felsége minden országainak s igy Magyarországnak is közös és egyetemes képviseltetéséről szól azon törvény? Egyébiránt, a mi némelyeknek azon állítását illeti, hogy 1848-ban csak a kapcsolat volt említve, és nem a birodalom, mert egy birodalomnak kapcsolat nem szükséges, ezt épen oly logikával meg lehetne fodrítani, s azt mondani: hogy ha birodalom nincs, minek a kapcsolat? (Dérültség.)Nemazt mondja a törvény, hogy azon kapcsolat tartassék fen, melylyel Magyarország a különálló birodalomhoz kapcsoltatik, hanem azon kapcsolat, mely a pragmatica sauctióban az összes birodalmat összefoglalja. Fontosságot tulojdonitok én ezen kérdésnek, és ha a közösügyi miniszter azt mondotta volna hivatalos irataiban, hogy 6' osztrák birodalmi miniszter, komolyan kifogást tennék ellene; de hiszen 5' csak azt mondotta: birodalmi miniszter. Már pedig bocsássanak meg, tisztelek, becsülök minden meggyőződést, hanem azt soha sem fogadhatom el, hogy Magyarország önáííása, alkotmánya és ezzel együtt létele veszélyeztetve legyen &E által, ha a közös miniszter magát birodalmi miniszternek nevezi. A fölött, hogy helyes-e vagy nem a „birodalmi miniszter" nevezete, vitatkozni lehet; hanem engem az egész dologban csak az lep meg, hogy most, az országgyűlésnek utolsó stádiumában, midőn úgyis annyi aggodalommal nézünk az idő rövidsége miatt a teendők elé, hogy, mondom, most a közös minisztereknek ezen czime által, a közös minisztériumnak az első delegatiónáí tett nyilatkozata után is, annyira veszélyeztetve látják némelyek az ország önállóságát és függetlenségét, miszerint inkább készek arra, hogy mig e czimet megváltoztatni nem sikerül, ne működjék a delegatió, habár e miatt lehetetlenné volna is téve a jövő évi költségvetésnek ezen országgyűlésén leendő megállapítása. Azt mondják: hiszen egyezzenek bele, álljanak el azon elnevezéstől, s akkor majd megszűnik minden akadály. Ha most az esztendő közepén volnánk a még néhány hónap előttünk volna, azt mondanám magam is, hogy ezzel nem koczkáztatunk semmit; de az esztendő végén vagyunk s ez a kérdés a legjobb esetben is legalább egynehány