Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-285

CCLXXXV. ORSZÁGOS C előterjesztetni fog, hosszas vitatkozásra fog alkalmat adni: erre nézve azon észrevételem van, hogy nincs olyan tárgy, melyet, ha hosszasan akarjuk vitatni, elhúzni képesek ne volnánk. Meg vagyok győződve arról, hogy ha létezik ezen szándék , a felhatalmazás tárgyalását épen ugy lehet bosszúra nyújtani, és ez alkalommal mind azon okokat fel lehet hozni, melyek a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával felhozhatók. Elismerem, hogy rendkívüli körülmények között vagyunk, s sem az egyik, sem a másik mód nem egészen szabályos ; épen rendkívüli körülmények indokolhatják azt is, hogy az 1868-diki költségvetést fő tételekben szavazzuk meg; de azon állítást, melyet Debreczen város érdemes képviselője mondott, bogy ezen költségvetést részletes ismerete nélkül szavazzuk meg, valóban nem értem. Nem értem azért, mert felteszem mindazon képviselő urakról, kik ezen tárgyhoz szavazatukkal járulni fognak, hogy az áprilisban kinyomatott és kiosztott előterjesztést ismerik ; felteszem, hogy a pénzügyi bizottság pontos és rendszeres munkálatát tanulmányozták, és midőn egyik vagy másik tétel megszavazásáhozjárulnak, azon elveket, melyek a pénzügyi bizottság munkálatában és a minisztérium előterjesztésében foglaltatnak, ismerik. (Ignz !Epén ez az! balról.) De azt tartom, ha az alkotmányos formákat meg akarjuk tartani a költségvetés megszavazására nézve, nem marad más mód, mint amelyet Deák Ferencz t. képviselőtársunk ajánlott. Igen. kérem a tisztelt házat, hogy már azon okból is méltóztassanak Deák Ferencz képviselő úr indítványát elfogadni, hogy valahára ne csak a költségvetés megállapítására nézve, de a számadások előterjesztésére és ellenőrzésére nézve is — a mi pedig a tételek megszavazása nélkül lehetetlen — hogy azon szóval éljek, melyet az inditványoző úr használt, rendes kerekvágásba jójünk. Nagy fontosságú körülmény minden alkotmányos államra nézve az, hogy a költségvetés megszavazásánál az alkotmányos ut követtessék, s miután én Deák Ferencz képviselő úr indítványát alkotmányosabbnak tartom, bátor vagyok ezt ajánlani. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : Senki sincs szólásra feljegyezve. Deák FerencZ : T. ház ! Sem a felhatalmazás megújítása s az esztendő végére kiterjeszt/se, sem az én indítványom szorosan véve nem normális, mert a normális állapot a költségvetésnek részletes tárgyalása és elhatározása volna. Nem normális : mert a helyzet sem normális. Remélem, Magyarország nem fog jövendőben azon eshetőségbe jutni, hogy egyszerre, ugy szólván, vagy legalább közel egy pár hó különbséggel, két évi költségvetés álljon előtte : az egyik KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. X. LÉS. (Szeptember 21. 1868.) : 1 7 az, mely a már majdnem lefolyt, a másik, mely a jövő évre szól. A helyzet, a körülmények okozták ezen, nem normális állapotot. 1867-ben s 1868-nak eddig lefolyt idejében, ha akartuk volna sem tárgyalhattuk volna a költségvetést sem részletesen, sem átalánosságban, mert az esztendő elején még nem volt kész a költségvetés. Áprilisban azt a minisztérium beadván, a ház egy, a maga kebeléből választott bizottságra bízta megvizsgálását ; s épen azért, mivel uj a tárgy; épen azért, mert átmeneti korszakra vonatkozik; épen azért, mert a különféle nehézségekkel megismerkedni és azokon áthatolni volt kénytelen a bizottság: elhaladt annak bevégzése mostanig. E nem normális helvzetbői lehetőleg kimenekülni ismét nem normális módon leszünk kénytelenek, mert ha normális utón akarnánk és tudnánk abból kimenekülni, akkor Bobory Károly képviselő úr állítása helyes volna, s kétségtelenül részletesen kellene azt tárgyalni, és ennek nincs is más akadálya, mint az idő rövidsége miatti lehetetlenség. A nem normális két mód közöl tehát, az a kérdés, melyik czélszertíbb, és melyik — hogy ugy szóljak — alkotmányosabb ? A költségvetés megállapítása nem csak joga a t. háznak, hanem kötelessége is, és a mely pillanatban a megállapitás lehetővé válik, azon pillanatban minden más mód, mint a megállapitás, alkotmányellenes. A minisztériumnak meghatalmazása semmi szín alatt, semmi tekintetben nem megállapítása a költségvetésnek, hanem egyszerűen az, a minek nevezzük : meghatalmazás arra, hogy míg a költségvetés elkészülhet, a közigazgatást folytassa bizonyos korlátok közt. Most azonban előttünk van a költségvetés, megvizsgálva a ház azon tagjai által, kiket a ház maga választott. Mondhatjuk-e most. hogy az esztendő végéig meghatalmazást adunk, azaz nem állapítunk meg semmi költségvetést, hanem megbízzuk a minisztériumot, hogy a közigazgatást vezesse az eddigi módon, és utólag feleljen róla ? Ezt, hiszem, mondani jogunk nincsen. A háznak, mondom, joga és kötelessége megállapítani a költségvetést ; de azt mondania, hogy nem állapítja meg egész az esztendő végéig és a jövő országgyűlésig, és azon intercallaris időre is, mely a jelen országgyűlés berekesztése és a jövő országgyűlés kezdete közt le fog folyni, a mi hónapokat tesz, azt mondania, hogy mi erre nézve nem hozunk határozatot, járjanak el a minisztériumok felelősség mellett : arra, azt hiszem, szorosan véve alkotmányosan nincs joga a háznak ; (Elénk helyeslés a jobboldalon), hanem arra igen is van joga a háznak, hogy a költségvetés tárgyalásának módját meghatározza ; van joga, hogy azt mondja: meghatározom a költségvetést 3