Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-308
COCVIIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 9. 1868.) 245 szag jogfogalma fölött mint magasabb jogfogalom az osztrák birodalom jogfogalma áll, melynek Magyarország is egy részét képezi , és a rész érdekei az egészének minden tekintetben alárendelendők. Az én nézetem szerint a közös minisztérium czimének megváltoztatása hasonló politikai sakvonás ahhoz, mely akkor történt, midőn az osztrák császári czim fölvétetett. Mindaddig, mig ezen czim kitalálva nem volt, nem juthatott senkinek eszébe a világon kérdésbe venni, hogy Magyarország önálló független ország, mert az közönségesen elismerve, közönségesen tudva volt, hogy Magyarország semmi más államnak, birodalomnak részét nem képezi. Nem is vétetett ez kérdésbe azon időben senki által, miként ezt az azon időbeli nemzetközi szerződések, békekötések, hadüzenetek váltig bizonyítják; de azon idő óta, mikor ezen czim feltaláltatott, az ausztriai császárság collectiv elnevezése alatt Magyarország is belefoglaltatván, Magyarország állami önállása és függetlensége a világ népei előtt csakhamar feledékenységbe ment. Ezen szempontból kiindulva, a kérdéses czirnváltoztatás ellenkezik nem csak régi törvényeinkkel, nem csak az 1867-ikiXII. törvényeinkkel, hanem mindazon egyéb, a múlt évben megállapított törvényczikkekkel is, melyek a két állam közti kiegyezés föltételeit magokban foglalják: mert mindezekből kétségkívül kitetszik, hogy egy részről Magyarország, más részről ő felsége többi országai nem egy államot, egy birodalmat, hanem két önálló, egymástól független államot képeznek, melyek egymás között a közös fejedelem uralkodása alatt csak a kölcsönös, vagyis most már* közös védelmi kötelezettség által vannak egybekapcsolva 5 és épen ezért történt, hogy ezen emiitett törvényekben nem birodalmi, hanem közös, azaz a két államnak közös minisztériuma rendeltetett felállíttatni, s az ezen jellegnek megfelelőleg nem birodalmi, hanem közös miniszteri czimmel neveztetett. Az, hogy a közös minisztérium birodalmi miniszteri czimmel él, legelőször a legközelebb tartott delegatio alkalmával jött köztudomásra, midőn t. i. észrevétetett, hogy a közös minisztérium a birodalmi tanács delegatiójához intézett előterjesztéseiben a birodalmi miniszteri czimet használja. Történtek ez iránt azonnal interpelíatiók a delegatio ktbelében; a minisztérium azokra válaszolt, s körülbelül azt válaszolta, hogy a magyar delegatio irányában a törvényes közös miniszteri czimmel él, s ha a birodalmi tanács delegatiójának irányában a birodalmi miniszteri czimet használja, ez által nincs szándéka Magyarország alkotmányos önállásával összeférh étlen elnevezést hasz- j nálni, hanem egyértelműnek vette a birodalom szót a monarchia szóval, egyébiránt pedig e czim folytán egyátalában nem szándékozik több jogot, nagyobb hatáskört tulajdonitni magának, mint a mennyit részére a törvény engedett. A közös minisztériumnak ezen nyilatkozatában a delegatio tagjai — tekintve a delegatiónak törvény által körvonaíozott szűk jogkörét — kénytelenek voltak megnyugodni : mert a vitatkozást ott folytatni és befejezni nem lehetett, minthogy szemök előtt kellett tartani, hogy a delegatiónak törvény szerint rendeltetése nem lehet egyéb, mint szám szerint meghatározni azon összegeket, melyek a közös költségvetés fedezésére szükségesek. Közjogi vitatkozásokba bocsátkozni a delegatiónak — és pedig Magyarország legbecsesebb jogainak súlyos sérelme nélkül — egyátalában nem lehet. A közös minisztérium nyilatkozata s a delegatióban arra a delegatio némely tagjai által adott válasz által azonban a kérdés még megoldva, a veszély elhárítva nincs, melylyel épen ezen birodalmi miniszteri elnevezés folytán a delegatio és közös minisztérium intézménye Magyarország önállóságát és függetlenségét fenyegeti : mert habár a közös minisztérium a magyar delegatio irányában közös miniszteri czimmel élt és él is, de a birodalmi miniszteri czimet használja minden egyéb nyilatkozataiban és érintkezéseiben az egész világ előtt. A birodalmi minisztérium fenállása tehát létező tény marad azon esetre is, ha mi ezt netán készakarva ignorálni akarnók, és le fognak vonatni abból mindazon következtetések, melyek a létező tényekből levonhatók, épen ugy, mint tervszerű következetességgel, Magyarország jogainak súlyos sérelmével levonattak és levonatnak most is az osztrák császári czimből. E téren azonban a bajnak orvoslása és az abból eredhető veszélynek elhárítása nézetem szerint magát az országgyűlést illeti: mert a közös minisztérium czimet az országgyűlés törvény által határozta meg ; az országgyűlésnek van csak joga egyedül azon czimnek megváltoztatásához megegyezésével hozzájárulni ; az országgyűlésnek tehát joga és kötelessége fölszólalni azon czimnek egyoldalulag illetéktelenül történt megváltoztatása ellen. {Helyeslés hal felöl.) Midőn a delegatio megválasztatott a múlt év végén, a kérdéses czim ellen az országgyűlés nem szólalhatott fel, mert akkor a czimek létezéséről tudomása nem volt. Hogy az országgyűlés ezen illetéktelen czim ellen felszólaljon, annak most van helye és ideje. Teheti az országgyűlés ezt most; de ha most tenni nem akarja — hallgatása elismerésnek vétetvén — többé talán soha nem teheti. Hogy röviden összefoglaljam nézeteimet: a közös miniszteri czim törvény és a két állam