Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-308
CCCVIII. OKSZÁGOS ÜLÉS. (November 9. 1868.) 243 ványt); „A kérvényezési jog valamennyi honpolgárok, egyletek és testületeknek elidegenitethetlen s naponkint gyakorlott joguk levén, ebből a képviselőházra azon viszonos kötelesség hárul, miként eddig íenálló szabályainak 80-dik szakasza értelmében is azokat hetenkint tárgyalni s határozatával ellátni hivatott. Minthogy azonban érintett tárgyalás ezúttal több hetek óta elmaradott, nehogy ezen jog gyakorlata a kérvények iránt hozandó határozatoknak késedelmes és káros elhalasztása által becsében és értékében megcsökkenjen , ezután pedig a hon polgárainak a képviselőházba helyzeti bizalma, is megingattassék; miután köztudomásra van, miként szó alatti kérvények között számosabban találtainak olyanok, melyek a magán érdek mellett egyszersmind közérdekűek is. például a már hazánkban több helyeken és ezek között magában az ország fővárosában is kiütött marhavésznek gyökeres orvoslása és előzetes megakadályozása végett Morzsányi Sándor által pártolás tekintetéből még a folyó évi július havában benyújtott javaslati kérvény : határozza ezen okoknál fogva a képviselőház el, miként érintett s a kérvényezési bizottság által tárgyalás j végett már az elnökségnél be is jelentetett kérvények ügyében tett javaslatok felvételére a legközelebb reánk jövő hétnek egyik napját kitűzni, és ekkor érintett Morzsányi Sándor által benyújtott kérvénynek, mint javaslatának közhasznúsága felismerése esetén azonnal alkalmazásba veendőnek előzetes tárgyalás alá vételét el is rendeli." Elnök : A házszabályok értelménél fogva a kérvények lajstroma a ház asztalára le van téve : mihelyt az idő és körülmények engedni fogják, főképen azon kérvények, melyekre nézve az előtezességet a t. ház kimondotta, azok okvetlen tárgyalás alá fognak jönni; mihelyt tehát a körülmények engedik, tárgyaltatni fognak. Csiky Sándor : A körülmények mindjárt engedni fogják, mihelyt a tisztelt ház napot határoz ; azért bátor vagyok kérni a tisztelt házat, méltóztassék minél előbb napirendre tűzni. Elnök : Most az a kérdés, kivánja-e a ház az indítványt tárgyalni '? (Felkiáltások : Nem !) SoillSSiCh Pál : Szót kérek ! Miután arról van szó, hogy a közelebbi napokban mivel foglalkozzék a tisztelt ház ? kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy a pénzügyi bizottság, kivéve a pénzügyminisztérium tárczájára vonatkozót, a költségvetéseket átdolgozta, s némelyek iránt a jelentést már be is adta. Még kettő van hátra s azt is be fogja végezni holnap vagy holnapután. E szerint bátor vagyok múltkori határozatához képest arra figyelmeztetni a t. házat, hogy múltkori határozatához képest ezen beadott jelentéseket méltóztassék tanácskozás tárgyává tenni, mikor a háznak ideje lesz és nézete szerint időszerűnek fogja találni. Legfőbb teendőnk egyike, hogy a pénzügyi dolgozatokon átmenjünk. [{Helyeslés.) Elnök : Előbb a pénzügyi bizottság jelentése fog tárgyalás alá vétetni, s azután, ha a körülmények engedik, a kérvények. Berzenczey László: Bátor voltam minap interpellálni a minisztériumot, nem tudván, hogy melyik miniszter urat, minthogy katonai dologról volt szó. Sajnálom, hogy most ismét azon kellemetlen helyzetben vagyok, hogy nem tudom, melyik minisztert interpelláljam, minthogy közös ügyről van szó. Ha nem a pesti, hanem a bécsi országgyűlésen volnék, könnyebb volna a dolog s a mennyiben Beust bárót, lti a bécsi reichsrath tagja, interpellálhatnám. {Élénk nyugtalanság a jobb oldalon.) Nem dicsekhetem azzal, hogy az 1867-dik évi XII. törvényczikk alkotásában részt vettem ; de különben e tekintetben nem irigylem senki dicsőségét; annyit azonban bátor vagyok megjegyezni, hogy ha a közös külügyi miniszter, ki ama testületben mint képviselő ül, ama testület valamelyik bizottságában oly fölfedezéseket tehet és tesz, miket csak delegatiónkban tehetne, én ezt az eljárást az egyenjogúsággal összeférhetőnek nem tartom ; azért vagyok bátor az összes minisztériumhoz a következő rövid interpellatiot intézni. Mihályi Péter jegyző {chassa az interpellatiot): „Az 1867-dik évi közös ügyekrőli XH-dik törvény értelmével megegyeztethetőnek tartja-e a tisztelt minisztérium a jelenlegi osztrák-magyar államok részérőli közös külügyminiszter urnák az osztrák képviselőházban képviselőségét ?" (Derültség a jobb oldalon.) Lóiiyay Menyhért pénzügyéi': Midőn a közös költségvetés a delegatio elé terjesztetett, azon alkalommal a delegatio a létezett központi közigazgatási nyugdijak iránt, melyekre nézve ez összeg azon költségvetésbe volt beigtatva, azon határozatot hozta, hogy ,,e tárgy, mint a múlt idők még elintézetlen kérdése,az illetékestörvényhozások elé utasittassék. A két törvényhozás intézkedése kétség kivül és pedig remélhetőleg a legnagyobb méltányosság alapján e tekintetben is be fog következni, mihelyt a két minisztérium e részben a költségvetés alapján indokolt előterjesztést teend a két törvényhozás elé." Az 1868-diki költségvetésbe felvétettek erre nézve bizonyos öszszegek, azonban a pénzügyi bizottság nézete szerint e kérdést mindaddig függőben tartotta, mig a delegatio által a kivánt egyezmény a két minisztérium között oem sikeresittetik. Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy a legközelebbi napokban a létezett központi közigazgatási nyugdijak iránt az egyezmény a két minisztérium között megköttetett. Egyértelmű és hasonló törvényja31*
