Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-307
240 GCCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 7. 1868.) görög kath. egyház román és orosz részeiben külön megtartandó congressusok iránt törvényjavaslatot terjeszszen a t. ház elé, s hogy addig, míg ezen törvény létre jő, a két oldalú szerződés megszegése lehetetlenné tétessék az által, hogy ideiglenesen eszközölje ily congresusok összehívását ugyanazon alapon, mely már a görög keleti egyház részére törvény által el lőn fogadva. Mihályi Péter jegyző {olvassa az indítványt.) Elnök: A fölolvasott indítvány ki fog nyomatni ; ), szét fog osztatni és napirendre kitüzetni, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter kért szót. (Ilattjuk!) Lónyay Menyhért pézügyér: T. ház! Az ezen év folytán hozott adótörvények, két adónem kivételével, minden egyenes és közvetett adóról intézkednek s azok érvénye egész 1869. évi deczember 31-éig terjesztetett ki a szentesitett törvények által. Azon két adónem, melynek érvénye csak a folyó év utolsó napjáig mondatott ki: a bor- és husfogyasztási adó és a, személyes kereseti adó ; ezekre vonatkozólag tehát kötelességemnek tartom a t. háznak a törvényjavaslatokat benyújtani. A borfogyasztási adónál javaslatba hozom, hogy az évi bortermelés 5°/ D-a a szőlősgazdánál házi szüksége fedezésének tekintetéből adó alá ne vétessék, és hogy ezen adómentes bormennyiség 15 akóig terjedhet. Ez, ugy hiszem, az eddig gyakorlatban volt szabályoknál kedvezőbb és a termelőkre nézve méltányos eljárás. Továbbá javaslati a hozom a bor- és husfogyasztási adó beszedésénél az átutalás elmelló'zését, és azon nagyobb községeknél, melyek a fogyasztási adó beszedése iránt egyezményt létesítenek, a beszedési költségek fedezésére bizonyos összeg elengedését. Ezek azon reformok, melyeket a bor- és husfogyasztási adóra nézve a jelen körülmények közt javaslatba hozni lehet. A mi a személyes kereseti adót illeti: az ezen adónem megállapítása alkalmával hozott határozat értelme szerint javaslatba hozom a Magyarországban létező személyes kereseti adószabályoknak Erdélyre is kiterjesztését és igy megszüntetését mindazon dijaknak, melyek Erdélyben védelmi dij, fejadó, pótadó és polgári dij czime, valamint a szomszéd török tartományokba legeltetés végett_ hajtott marhák legelődija fejében fizettetnek. (Elénk helyeslés.) Mindezen különböző czimek alatti adóztatások helyett be fogna hozatni a Magyarországban divatozó személyes kereseti adó. Hasonlókép javaslatba hozom megszüntetését azon eltéréseknek, melyek a személykereseti adó kiszabása tekintetében Magyarország bizonyos ) Lásd az Irományok 352-dik számát. területén, u. m. Bács, Temes, Torontál és Krassó megyékben léteznek. (Helyeslése) Ez által ismét egy ujabb lépés történnék az adók mérvének egyenlősítése felé a magyar korona területén. Erdélyben ugyan a népnek legszegényebb osztálya, mely a fejadó által aránytalanul terhelve volt, nevezetes könnyebbségben részesülend, azonban az államjövedelem ezen czimen csökkenni fog és igy a méltányosság azt kívánná, hogy Erdélyben ezen előállandó hiány azon adók emelése által pótoltassék,melyeknél Erdély kedvezésben részesült; de miután a jövő törvényhozás feladatainak egyike ugy is az leend. hogy az adónemeknél létező különbségek lehetőleg kiegyenlittessenek: ezen hiánynak pótlását jelenben különösen Erdélyre róni javaslatba nem hozom. Midőn ezen két törvényjavaslatot a t. ház asztalára leteszem, azon kérést intézem a t. házhoz , méltóztassék elrendelni, hogy ezen két törvényjavaslat mielőbbi véleményadás végett az állandó pénzügyi bizottsághoz tétessék át. Elliök: Kívánja a t. ház, hogy a bemutatott két törvén/javaslat fölolvastassék V (Fölohasottaknak tekintjük!) Az előterjesztett két törvényjavaslat ki fog nyomatni ] ), szét fog osztatni és az osztályokhoz utasíttatni. Símay Gergely : T. ház ! A t. pénzügyminiszter űr előterjesztéséből körülbelül azt vettem észre, mint ha az állam bevételei, csak ezen előterjesztett módosítandó kérdések módosításával, a többiekre nézve fentartandók lennének még az 1869 végére is. Nekem közelebb szerencsém volt Erdélyre nézve az utvámok tekintetében, melyek az állam bevételeinek egyik részét teszik, egy interpellatiót intézni a t. miniszter úrhoz azon indokból, mert az ottani vámállomásoknak újból 3 évre leendő haszonbérbe adása volt tervezve. Azon interpellatiómra mai napig sem voltam szerencsés választ kaphatni. Hogy másodszor szólaltam fel ezen tárgyban, bizonyosan fontos aggályaim lehettek, mit ezennel nyilvánítani is kívánok. Ezen igazságtalanság folytán netalán bekövetkezhető azon eshetőségnek akartam elejét venni, hogy miként 1861-ben, a nép maga amaz utvámok fizetését ténylegesen megtagadja. Én, t. ház, épen ezen eshetőségnek kívántam elejét venni; de minden esetre még egy utolsó eszközhöz is kívántam nyúlni, t. i. az 1869-ki államköltségvetés alkalmával nézetrokon képviselőtársaimmal egy határozati javaslatot terjeszteni a t. ház elé, hahogy nem leszek elég szerencsés ezen interpellationalis utón orvoslást nyerni ezen kiáltó igazságtalanság és sérelem ellen. ') Lásd az Irományok 253 és 254-dik számát.
