Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-301
CCCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21.1868.) 205 nyemszerint meg nem állhat: mert közönségesen tudva van, hogy a törvényszéki birák nagyobb része nem áll ügyvédekből; méltányosan tehát nem lehet több qualitást kívánni a peres felektől, mint a bíráktól, és nem lehet a védelemre képes feleket önvédelmektől megfosztani, csupán azért, mert nem ügyvédek. Olgyay LajOS: A személyes joggyakorlatot jövőben megszorítani nem lehet, mint azt a szükség kívánja; itt a személyes jog gyakorlata az olyanokra nézve, kik tökéletesen értik a törvényt, tökéletesen képeseknek hiszik magokat arra, hogy magok ügyeit védelmezhessék, ezekre itt a személyesjog gyakorlata megszorittatik. Én ennek szükséget nem látom ; és miután szükségét nem látom, a háznak türelmével visszaélni nem akarván, csupán egyetlen egy érvet, melyet az osztályülésben hallottam, akarok fölemliteni. E szakasznak más czélja nem lehet, mint talán az, hogy a zug-ügyvédség kerültessék el. A zug-ügyvédség elkerülése nézetem szerint is igen fontos. Itt az mondatik, hogy a ki az ügyvédséget le nem tette, az más helyett nem dolgozhatik és mást nem is képviselhet. Ezt értem; de hogy a zug-ügyvédségtől el lehetne tiltani valakit olyképen, hogy személyes jogát se gyakorolhassa a maga ügyében, azt nem foghatom íöl. Kérem ennélfogva a t. házat, ne méltóztassék megakadályozni az illetők személyes jogának gyakorlatát. (Helyeslés) SomOSSy IgnáCZ: Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhivni arra, hogy a munkálkodásban igen nagy zavart fog okozni az, ha így a 85-dik szakaszt veszszük tárgyalás alá az első szakasz tárgyalása közben. Ezen egész előterjesztés olyan, melyről sem azt nem lehet mondani, hogy helyes, sem azt, hogy nem helyes, csak azt mondhatjuk, hogy ezen kérdés tárgyaltatni fog a 85-dik szakasz felvétele alkalmával. (Helyeslés) Elnök: A kérdés véleményem szerint az, vajon a Medán képviselő úr álta! előadottak az eldöntendő elvi kérdések közé tartoznak-e vagy nem? Vadnay LajOS: Somossy Ignácz t. barátomnak eló'adásábau nem nyughatom meg egészen, mert ez oda vezetne, hogy miután a fő irányelvek ezen törvényjavaslatra nézve el lesznek döntve, akkor a törvényjavaslatot szakaszonkint fel lehetne venni. Ha mi ezt felveszszük, akkor a jelenlegi munka hasztalan, és akkor hasztalanul utasíttatott a bizottság oda, hogy a munkálat fő irányelveit jelölje ki. De itt kimondatott, hogy miután ezen munkálatnak szakaszonkinti tárgyalása nem czélszerü, szükséges azt más mód szerint tárgyalni, és pedig ugy, a mint másutt is szokás: az irányelvek kitűzése után azt en bloc elfogadni. Miután tehát az irányelveket elfogadtuk, csak az lesz hátra, hogy a munkálatnak sajtóhibáit kijavítsuk és azt egészben elfogadjuk. De mihelyt szakaszonkinti tárgyalásába bele megyünk, egész eddigi munkánk haszontalan volt. (Helyeslés.) Dobrzánszky Adolf: T. ház! Ugy hiszem, ez mindenesetre elvi kérdés, a mennyiben a személyes jog gyakorlatának megszorításáról van szó, és pedig megszorításáról azon jognak, mely eddigi országos törvényeink szerint nem volt megszorítva. Eddigi magyar törvényeink értelmében szabad volt a félnek magát képviselni, ha képességet érzett magában, és nem volt szüksége ügyvédre. Most pedig az terveztetik, hogy jövőre el* vétessék a jog mindenkitől, a ki nem ügyvéd, és mindenki kénytelen legyen ügyvédet alkalmazni akkor is, ba magát védhetné. Ez tehát nem fölösleges, és minden esetre meg kell vitatni. Én pedig kérem a t. házat, ne méltóztassanak abba beleegyezni, hogy ezen jog megszorittassék, hanem hagyjuk fen a jogot ugy, a mint eddigi törvényeink szerint fenállott. (Helyeslés.) Elnök: Ezen kérdés felett tehát szavazni kell. Méltóztassanak azok, kik Medán Endre képviselő úr indítványát elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Az elvi kérdések tárgyalása be levén fejezve, következik az egész munkálatnak fölolvasása. Horváth Lajos előadó : T. ház! Mielőtt a polgári törvénykezési rendtartás szakaszonkint felolvastatnék s elfogadtatnék, van szerencsém a központi bizottság részéről előadni, hogy a bizottsági munkálat azon szakaszain felül, melyekre nézve maga a jogügyi bizottság kiigazításokat hozott javaslatba folyó év és hó 4-kén kelt jelentésében, még némely szakaszok kiigazítást igényelnek, t. i.: Az 1-ső szakasz 3-dik pontjából e szavak: „és nagy-kíkindai" kitörlendó'k; a 3-dik pont után pedig következő uj pont jő: „4. A kikindai kerületben : M a) a kerületi főbiró vagy helyettese; ,,b) a kerületi törvényszék;" Ezen igazítás folytán a 4. pont lesz 5-dik pont. A 3-dik szakasz b) pontja végére beigtataudók e szavak: „ az ottani viszonyoknak megfelelő szervezettel." Az 5-dik szakasz harmadik bekezdése kitörlendő. A 18-dik szakasz harmadik bekezdésének második sorában e szó után: „hajdukerületi", e szavak igtatandók be : „s a szepesi XVI". Ugyanazon sorban ezen szó után: „városi", e szavak igtattassanak be: „a kikindai kerületre nézve a kerületi törvényszék." A 25-dik szakasz végére e szavak jőnek: „a
