Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-300

CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20.1868 ) 185 megelégedés és jó egyetértés száz eset sorában alig száműzetik tizben. (Folytonos zaj.) Már pedig ki ne tudná, hogy a hal a házas felek egymás között folytonos háborgásban és czivakodásban élnek, ott a családi béke és jó egyet­értés száműzetvén, mily erkölcstelen és botrá­nyos jelenetek szoktak kifejlődni, e közben pedig azon tudat, hogy a házassági kötések szentségek­nek s feloldhatatlanoknak lenni kanonizáltattak az együtt élésre élethossziglan kényszeritett felek, mily kétségbeesetteké s mily iszonyú bűnök elkövetésére vetemültekkékényszeritettekmár szám­talanokat, kik különben, szivök s leikök vonzal­mát minden erőszakoltatás nélkül szabadon követ­hetve, és igy megint, megutált életök párjától elvál­hatva, békés , erényes és munkás tagjai marad­hattak volna a társadalomnak. Mit mondjak az együtt folytonos czivako­dásban élő házas felek gyermekeinek, kik szülőik botrányos háborgását folytonosan szemlélik és undorodva kesergik, neveltetésökről és ily esetek­ben az erény utjáni vezettésök hiányáról ? Bizo­nyára csak azt, hogy a mit gyermekkorukban szülőiktől eltanulnak, azt felnőtt korukban magok is követvén, ez utón a közerkölcsiség és családi béke nálok is legtöbb esetben száműzve leend. És mivel ezen nagy bajon a polgári házas­ság behozatala által, ha szintén egészen elhárít­ható nem lenne is, de mégis igen sokat segiteni lehet, ez okból annak életbe léptetését pártolom. (Éljen!) Geduly Lajos: T. képviselőház ! (Hulljuk!) Részemről módositványomat azok ellenvetései ellen, kik azt figyelműkre méltaták, hosszan védelmezni nem akarom. Ügyekeztem azt első felszólalásom alkalmával tehetségemhez képest indokolni. Mind­amellett Nyáry Pál t. tagtársamnak két állítását nem hagyhatom egészen észrevétel nélkül. Először nem fogadhatom el azt, mintha én valami jogtalanul szerzett vagyon felett akarnék a testvérekkel osztozkodni. Ellenkezőleg én csak azon vagyon visszaadását követelem, melynek tulajdonosává engem a törvény tett, s mely a tör­vény ellenére tartatott eddig vissza. Másodszor azt méltóztatott mondani, hogy a protestánsok többsége azon módositványom ellen van. Nem tudom, mily bizonyitékai vannak erre nézve t. képviselőtártamnak. (Halljuk!)Részemről annyit tudok, hogy az egyik honi protestáns egy­ház, t. i. az ágostai hitvallású evangélikus egyház minden fokon keresztül, kezdve a legalsóbbtól egész a legfelsőbbig, az én módositványom mellett van. (Ellenmondás. A papok!) Ezek után azon alázatos kérésem volna, hogy a kérdés ugy tétessék fel, miszerint a szavazás az KÉPV. ii. NAPLÓ. 186 5 / 9 ' x. én mődositványomra is lehetséges legyen. (Hall­juk a kérdést!) Elnök: Különbség van a jogügyi bizottság és a központi bizottság javaslata közt, mely utóbbi megegyez az eredeti törvényjavaslattal is. Azt hi­szem, mindenekelőtt azon kérdés lesz szavazásra kitűzendő, elfogadja-e a t. ház a központi bizott­ság javaslatát ? Bónis Sámuel: T. képviselőház! A szabá­lyok értelmében, a mennyiben az osztályok s igy a központ is a jogügyi bizottság munkája felett mondott véleményt, az első kérdésnek annak kell lenni, elfogadja-e a ház a jogügyi bizott-ág jelen­tését ? s csak akkor következik a második kérdés, elfogadja-e a ház a központi bizottság vélemé­nyét ? (Zajos ellenmondás.) Elnök: Igy kívánja a t. ház a kérdést felté­tetni? (Nem!) Deáky Lajos: T. ház! A jogügyi bizott­ság munkája van tárgyalás alatt. Tegnap, midőn a kir. tábla feloszlatásáról vagy fel nem oszlatásá­ról volt szó, azt tetszett elnök urnák mondani, hogy nem a felett szavazzunk legelőbb, vajon a miniszteri törvényjavaslat elfogadtatik-e ? hanem arra, hogy a kir. tábla egyelőre feloszlassék-e vagy ne ? Ennélfogva most is a jogügyi bizottság javaslata felett kell szavazni. Horvát Boldizsár ígazságügyér: T. képvi­selőház ! A mi a kérdések sorrendjét illeti, ha Bónis képviselőtársamnak különben igen helyes logiká­ját akarjuk követni, akkor legelőször a miniszteri javaslat felett kellene szavazni, mert ez az első. I (Ellenmondás.) Ettől eltér a jogügyi bizottság véle­ménye. Ha a miniszteri javaslat kisebbségben ma­rad, akkor kellene a jogügyi bizottság véleménye felett szavazni. (Zaj.) A mi a miniszteri javaslatot illeti, van szerencsém kijelenteni a t. ház előtt, hogy a központi bizottság véleményét a kormány magáévá tette, a miniszteri javaslat felett tehát a szavazás felesleges; és igy a központi bizottság vé­leménye tekintendő olyannak, mely a minisztérium előterjesztése. Epén ezen logikánál fogva tehát legelőször a központi bizottság javaslata felett kell szavazni. Csanády Sándor: T. képviselőház! A teg­napi ülésben épen én kértem volt azt, hogy elő­ször is a szavazás a miniszteri törvényjavaslatra történjék. Azonban ezen kérelemtől elüttettem s a t. elnökség kimondani méltóztatott, hogy a jog­ügyi bizottság véleményének el vagy el nem foga­dására kell szavazni. Ne tegyünk mai nap mást, mint tettünk tegnap, legyünk következetesek el­járásunkban. Felkérem tehát a t. házat, méltóz­tassék először is a jogügyi bizottság által kimon­dott véleményt szavazás alá bocsátani. Bobory Károly.- T. ház! Bátor vagyok 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom