Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-300

!76 CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 1868.) egyetlen egy baltimori püspökség, most máiannyira el van terjedve, hogy hivei számát tekintve, nincs egyetlen egy felekezet, mely vele mérkőzhetnék. De a legfőbb fenakadás abban van, (Halljuk!) hogy a házasság a katholikusoknál szentség; továbbá, hogy a házasság a katholikusoknál feloldhatlan viszony. Erre nézve mi szükséges , röviden előadom. Semmi olyast sem fogok előadni, mi eddig már előadatott volna. (Halljuk!) A házasság szentség a katholikusoknál; de ha ezen szentség minősége akadályozná p. o. a polgári itélet folytán annak feloldatását : kérdem, hiszen a confirmatio a katholikusoknál szintén szentség, és pedig olyan szentség, mely egyenesen arra nyújt malasztot, hogy hitét valaki állhatatosan vallja, ennélfogva tehát megtagadjuk a confirmált embertől bármely más vallásra való átlépést? A keresztség szentség, és pedig eltörölhetlen jellegű szentség ; de miután az izraeliták honunkban most egyenjogúak a keresztyénekkel : ha valakinek épen kedve volna átlépni Mózes hitére, kérdem : vajon a keresztség vagy confirmatio akadályozni fogná-e, hogy Mózes hitére átléphessen ? (Helyeslés.) Hogy a házasság szentség, az nem jelent egyebet, mint hogy a katholikus ember hiszi — és ezen hitben vagyok én is — hogy a házasság ezen legszentebb eredeti viszony, mely ember és ember közt van, mely ugy alapja a polgárzatnak, mint alapja az egyházi társulatnak, és hogy a házasság magában oly rendkívüli kegyelmet tartalmaz, miszerint a házastársak istenesen együtt éljenek. Ez a házasságnak, mint szentségnek fogalma. A katholikusok nem a szentség alapján hiszik feloldhatlannak a házasságot. (Hát miért ?) Nem a szentség alapján, hanem azon alapon, hogy az a házasságnak eredeti rendeltetése, mely eredeti rendeltetésére a házasságot visszavezette hitünknek szerzője. És hogy ez így van, azt tényekből mutathatom. Például protestáns házastársak közöl, kik elválasztatván egymástól a polgári biró által, ha az egyik egy kath. féllel akart házasságra lépni, ezt nem engedte neki az egyház, mert az előbbi házasság, ámbár a világi biróságok által oldatott fel, még mint való házasság tekintetett az egyházi biróság által mindaddig, mig nem mutattatott ki az, hogy az maga összeköttetésében, az a szerződés eredetében semmis. Tehát nem a szentségi jelleg teszi a feloldhatatlanságot, hanem a házasság eredeti rendeltetése ; és én azt hiszem, ezen elve a katholicismusnak legszentebb. Azt nem fogja tagadni senki, ki a házasság rendeltetését felismeri és magasztos eszméjét felfogja, hogy ezen eszmével, azaz hogy a házasságban holtig együtt akar élni, köti meg azt minden férfiú, ki a házasság rendeltetését felfogja, és ki a nőben nem egyedül érzéki vágyai eszközét tekinti, ezen eszmével lép házasságra ugy katholikus, mint protestáns. Hasonlóképen minden nő, ki önbecset érzi és nem akarja magát alacsony eszköznek tekinteni, legyen kath. vagy protestáns, bizonyosan ezen eszmével lép a házasságra. De, uraim, ámbár ez a legszentebb eszme, mely magában az emberi nemesebb érzületben gyökerezik, az életgyakorlat sokszor nagyon távol áll ez eszmétől, és a polgári törvényhozásnak nem lehet rendeltetése, hogy bármely eszméért, bármely eszme szentségeért azt erőszakolja. A polgári törvényhozásnak, a polgári társaságnak átalában hivatása az, tért engedni a szabadságnak mindaddig, mig mások jogai nem sértetnek. Szentségnek nézi például szintén a gör. kel. egyház a házasságot; de mindamellett, hogy felolhatlanságát elismeri, minthogy átalában a házasságnak alapja szerződés, minden szerződés pedig felbontatik ott , hol átalános hűtlenség jön közbe: a feloldhatlanság czimével megkötött házasságot, hűtlenség esetének közbejöttével, felbontja. Ezek azok, miket t. képviselőtársaim tájékozására előadni kötelesnek éreztem magamat. Egyébiránt pedig azt mondom, hogy valamint átalában minden polgárisult népeknek törvénye— azon felekezeteké is, a melyek nem ismerik mint fololdhatlant a házasságot — de mégis ugy mint szent viszonyt tekinti,' mint bölcsőjét valamint az egyháznak, ugy az államnak is. De a polgári jogosultságra, a szerződésre nézve az államé a jog, meghatározni azon feltételeket, melyeknél fogva legyen a szerződés törvényes vagy nem törvényes, minél fogva a polgári jogok neki biztosíttassanak vagy nem. Meg kellene még jeg}^eznem azt, hogy hiszen maga a katholikus egyház törvénye azt nem tartja lényegesnek, hogy a házasság a pap által megáldassék. Tudjuk azt, hogy a trienti zsinat előtt a nélkül, hogy tanuk jöttek volna közbe, csupán az illető feleknek, kik magokat örök szövetségre lekötötték, egyetértése ugy tekintetett, mint érvényes, s ez volt az úgynevezett titkos házasság. Papp Zsigmond : Matrimorium morganaticum. Bobory Károly: Továbbá tudva van, hogy itt Magyarországban a török idők alatt, különösen azon vidékeken, hol ritkábbak voltak a katholikus papok, rendeltettek egyszerű világi emberek, úgynevezett licentiatusok, a kik előtt kijelentetvén az egybekelési szándék, a házasság érvényesnek]tartatott. Ennélfogva én egyenesen csak azt mondom ;