Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-300

172 CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 1868.) Azt mondták némelyek : állapitsuk meg azonnal a polgári házasságot az emiitett módon. Nekem elvileg semmi kifogásom sem volna ez ellen, de a kivitelt sok nehézséggel járónak tartom, s e nehézségek miatt a törvény rögtöni megalkotását és életbe léptetését nem hiszem lehetőnek. Eddig a házasság kötésének formái felett, különösen pedig azon elvek felett, melyektől a házasság érvénye függ, minők az elválasztó akadályok, impedimenta dirimentia, nagyrészt nem világos hazai törvények, hanem kanonok és némely felsőbb rendeletek intézkedtek, még pedig minden vallásfelekezetek nélkül. Ezt, ha a polgári házasság behozatik, rendes polgári törvényekkel kell szabályozni; ki kell dolgozni a formát, az érvényesség kellékeit, megállapítani az elválasztás alapelveit s világosan meghatározni az elválasztó akadályokat. S nem is volna czélszerü e részben az eddigi kanonok és egyházi vagy világi kormányrendeletek átvétele. Vannak azok között olyanok, melyekre nézve uj rendelkezés szükséges, minő p. az impedimenta dirimentia sorában a cultus disparitas. Keresztyén és nem keresztyén között semmi egyház nem engedett eddig házasságot; de nem hiszem, hogy e szabályt a polgári házasságra nézve is fentartaná jövendőre a törvényhozás: mert hiszen a zsidó és keresztyén között minden házassági kapcsolat lehetlenné tétetnék. Vannak a fönálló szabályoknak má« pontjai is, melyeket,ha polgári házasságot akarunk, átkeli dolgozni és polgári törvények alakjában megállapítani, Gondoskodni kell arról is , hogy a polgári házasságokban az elválás könnyű ne legyen, mert ez a házasságon alapuló családi élet és az erkölcsiség kárával történnék. Hiszen, ha tekintjük azon országokat, melyekben a polgári házasság megállapittatott, tapasztalni fogjuk, hogy ott a polgári házasságok elválasztása annyi nehézséggel jár, saz elválasztásról szóló törvények oly szigorúak, hogy ennélfogva az elválás esetei is nagyon, igen nagyon ritkák. A másik, mire figyelnünk kell, az, hogy miután a polgári házasság nem az egyházi hatóság előtt lesz kötendő, gondoskodni kell polgári hatóságról, mely előtt a házasságok köttessenek. E polgári hatóságnak teljesen biztosnak és hitelesnek kell lennie, különben a rendetlenségből a legszomorúbb következések származhatnának a felekre és ártatlan gyermekeikre. Szükséges továbbá, hogy ily hatóságok szá mosabb helyeken létezzenek : mert ha kevés helyre volnának szorítva, a házasulóknak nagyobb távolságokból, költséges, fáradságos utazással kellene azokhoz járulni. Nem is szabad a polgári házasság költségeinek tetemesbeknek lenniök, mint az eddigi házasságokéi voltak, mert ez csak a népet terhelné és a házasulok számát kevesbítené. Mi legyen tehát azon hatóság? A megyei törvényszékek a megye több részétől igen távol esnek. A szolgabírói hivatalok sem bírnának ebbeli kötelezettségeknek megfelelni, részint az egyes helységek távolsága miatt, részint azért, mert a szolgabíró nem mindig ül otthon, s így gyakran a felek által sikertelenül kerestetnék. A mi pedig a községeket illeti: ha egész hazánk oly községekből állana, mint például Békés megye, nem kételkedném a polgári házasságok megkötését a községi hatósághoz utasítani; de miután országunkban annyifélék a községek számra, vagyonra és művelődésre nézve : nem tudnék megnyugvást találni abban,hogy oly nag}'fontosságu dolgot a község bírája és jegyzőjére bízzak és a házassági jegyzőkönyvek vezetését az ö kezeikbe tegyem le. Gondoskodni kell tehát előbb valamely módról, valamely hatóság felállításáról e részben. A nótáriusokhoz, minők Francziaországban lét' znek, lesz-e hasonló ezen intézet, vagy a békebirákéhoz? azt nem tudom; de nagy megfontolást igényel minden esetre; s rögtönözni azt, vagy kivihetlen törvényt alkotni, nem volna czélszerü. Voltak, kik a szomszéd ausztriai törvényhozás példáját hozták fel ellenünk, s azt mondták, hogy mi hátra maradunk liberalismusban azok möyött. miután ők, noha buzgó katholikusok, a világi bíróságokat állapiták meg a házasságok érvényére nézve és a polgári házasságot törvény által behozták. Versenyzés a liberalismusban nem egyedüli feladata a törvényhozásnak. Minden törvényhozás saját hazája körülményei szerint intézkedik. (Helyeslés.) A helyzet köztünk és köztök sokban különböző : de leginkább különböző abban, hogy nálok előbb is polgári bíróság itélt a házasságok érvénye felett; csak a római concordafcum akart e részben változtatást tenni. Hogy ők ezen változtatást el nem fogadták, mert el nem ismerték azt, hogy a concordatum alkotmányos országban törvényes szabályt állapítson meg, azt igen természetesnek tartom, valamint azt is, hogy az el nem ismert concordatum ellenében az eddig létezett törvényes állapotot sürgették fentartatni. Mi ellenkezőleg nem vagyunk ezen helyzetben; nálunk az egyházi Ítélőszékek bíráskodása nem a concordatumon, hanem alkotmányos törvényeink egyikén alapul. Jogunk van e törvényt megváltoztatni; de miután okunk van nem rögtönözni a változtatást, várhatunk az egyházi itélő székek eltörlésével azért, mert részletesebb és alaposabb kimunkálást tartunk szükségesnek, s az eddigi törvények alapján állunk; mig szomszédaink, ha nem követelték volna a törvényes állapot visszaállítását, a concordatum alapján