Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-299

CCXCIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 19. 1868.) 151 hatása van a bírói személyzetre a környezetnek, kivált hiányos anyagi törvényeink mellett, s azért alkalmazható nálunk ma is azon közmondás : „plus valet fávor in judice, quam lex in codice." Ha tehát áll e közmondás, ha áll e környe­zetnek befolyása a birói személyzetre , és ha e környezet csak pesti és marosvásárhelyi, tehát csak magyar vagy székely lesz: akkor, nem aka­rom ugyan biztosan állítani. nem is akarok sen­kit gyanúsítani: csakugyan méltán félteni fogja minden nem magyar lakos vagyonát, kivált ha messze lakik a másod bíróságtól, s annak nyilvá­nos tárgyalásai jótékonyságát nem élvezheti. Ha ezt kétségbe is vonná valaki, nem fogja kétségbe vonhatni azon további következését a bizottsági javaslat elfogadásának, hogy a nem magyar vi­dékek azon tetemes összegekből, melyek a köz­állam pénztárából kiadatnak a másod bíróságokra, nem fognak részesülhetni, miután e pénzek nem fognak ott cirkulálni'', hanem Pesten és Maros-Vá­sárhelyt, habár minden vidéknek egyaránt joga van nem csak azt kívánni. hogy jó és gyors igaz­ságszolgáltatása legyen , hanem azt is, hogy lehe­tőleg minden anyagi haszonban is egyaránt ré­szesittessék. Meglehet, miként attól is tartott a bizottság, hogy be lehetne tán idővel csúsztatni a nem magyar nyelvek használatát is ezen másod bíróságoknál, ha azok nem csupán Pesten és Ma­ros- Vásrhelyt fognának felállittatni ; de az e rész­ben* határozat a törvényhozástól függ , a törvény­hozástól pedig már előleg megvonni akarni még a lehetőséget is, hogy a nem magyar ajkúak iránt igazságos lehessen , illetőleg azoknak némi engedményeket tehessen a jogszolgáltatás terén : azt egyátalában lielyesnek nem tartom, és nem fogom tartani soha. A bizottság indítványa hát Európa és hazánk jelen viszonyainak egy oly sa­játságos felfogásán alapszik, melyet én a t. bizott­ságtól nem irigylek: annyit azonban kötelessé­gemnek tartok kijelenteni. miként az ország nem magyar nemzetei méltányos igényeinek kielégítése nem annyira e nemzetek, mint inkább az összes állam érdekében alig mellőzhető, alig halasztható ; s miként azok, kik e kielégítést már előleg minden úton-módon gátolni kivánják, lehető legroszabb szolgálatot tesznek az összállamnak, mert azon meggyőződést juttatják érvényre a lakosság több­ségénél . hogy ott számára jobb jövő nem nyílik. nem is nyilhatik ; se meggyőződés,uraim!.. . (Ne­vetés, zaj.) Lehet ezen nevetni is, ha ugy tetszik, ki­vált azoknak, kik az államok ügyeinek rendezé­sénél keveset bajlódnak a kormányzott népek hangulatával; de azért ez nem tartóztat, hogy nyíltan kimondjam , illetőleg folytassam : hogy e meggyőződés képes megingatni Magyarország jö­vőjét, Magyarország fenállását. (Felkiáltások : Nem félünk!) A kik azt hiszik, hogy az országok nem né­pekből állanak, melyek határozott irányt követ­nek vagy követhetnek , mibe sem veszik e népek igényeit, sőt azok megvitatása alkalmával talán nevethetnek is; de a kik velem együtt ellenkező­ig 1 ll gy vannak meggyőződve . miként a jelen korban, kivált szemközt az európai constellatióval nem lehet többé ignorálni a kormányzott népek hangulatát, igényeit: azok talán roszallani vagy könnyen venni nem fogják azt, ha valamely kép­viselő kötelességszerüleg figyelmezteti erre a t. házat. Egyébiránt nagyon csodálkozom, miként épen a jelen perczben annyira tetszik a bíróságok központosítása a tisztelt többségnek , hogy az el­lenkező nézetben levőket még szóhoz is jutni alig engedi. Csodálkozom pedig tekintve régibb tör­vényhozásunk e részbeli eljárását, mert hiszen tudva van a t. ház előtt, hogy itt temérdek má­sod bíróságok léteztek. és pedig nem csak azon másod bíróságok, melyekről emlitést tett Tóth Lő­rinczképviselő űr, hanem valódi másod bíróságok is. Voltak t, i. kir. városok, mint, teszem azt, a hét szövetséges banyaváros, melyek peres ügyei­ket egyetemökhöz és onnan a kamaragrófi hivatal­hoz felebbezték mini harmad bírósághoz , melytől a régibb időben nem volt helye bármi felebbvi­telnek: tudva van a t. ház előtt, hogy voltak tár­noki és személynöki szabad városok, és ezen utób­biak 'nem felebbezték ügyeiket a személynöki széktől a kir. táblához , hanem hözvetlenül a hét­személyes táblához: tudva van a t, ház előtt, ho­gyan állott ezen ügy hajdan az oroszoknál, hol a dominus arcis Munkács az appellátát meg nem engedte harmad bíróságától, az képezvén a legfel­sőbb felebbviteli bíróságot. Hogyan állott a jász­kunoknál, hogy többet fel ne hozzak, 1848-ig? Még az 1840-ki törvények is azt határozták , hogy a Hajdú és Jász-Kun kerületek főtörvényszékeitől egyenesen a hétszemélyes táblához felebbeztesse­nek némely ügyek, a többi peres ügyekre nézve amúgy is törvényesen fenállván 1848-ig a jász­kunokrészére a nádori, mint harmadik és legfőbb bí­róság. De különben is mindig a jogszolgáltatás de­centralisatiója mellett vivott régi törvényhozá­sunk , a mennyiben törvénykönyvünk tanúsága szerint meghallgatva a felső-magyarországi köve­tek panaszait, mindannyiszor azt határozta, hogy több helyen": Pozsonyban, N«gy-Szombatban, Lő­csén , Kassán, kivált pedig Eperjesen tartassanak ne csak az octavalis bíróságok, hanem az appellá­ták , melyek pedig a jelenlegi hétszemélyes táb­lát pótolták, s jelesül Eperjes városa volt az appel­latio székhelyévé kiszemelve. Ugyan e törvény­könyvünk tanúsítja, miként még ezzel sem elé­gedtek meg a felső megyék képviselői. hanen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom