Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-299
CCXCIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 19. 1868.) 151 hatása van a bírói személyzetre a környezetnek, kivált hiányos anyagi törvényeink mellett, s azért alkalmazható nálunk ma is azon közmondás : „plus valet fávor in judice, quam lex in codice." Ha tehát áll e közmondás, ha áll e környezetnek befolyása a birói személyzetre , és ha e környezet csak pesti és marosvásárhelyi, tehát csak magyar vagy székely lesz: akkor, nem akarom ugyan biztosan állítani. nem is akarok senkit gyanúsítani: csakugyan méltán félteni fogja minden nem magyar lakos vagyonát, kivált ha messze lakik a másod bíróságtól, s annak nyilvános tárgyalásai jótékonyságát nem élvezheti. Ha ezt kétségbe is vonná valaki, nem fogja kétségbe vonhatni azon további következését a bizottsági javaslat elfogadásának, hogy a nem magyar vidékek azon tetemes összegekből, melyek a közállam pénztárából kiadatnak a másod bíróságokra, nem fognak részesülhetni, miután e pénzek nem fognak ott cirkulálni'', hanem Pesten és Maros-Vásárhelyt, habár minden vidéknek egyaránt joga van nem csak azt kívánni. hogy jó és gyors igazságszolgáltatása legyen , hanem azt is, hogy lehetőleg minden anyagi haszonban is egyaránt részesittessék. Meglehet, miként attól is tartott a bizottság, hogy be lehetne tán idővel csúsztatni a nem magyar nyelvek használatát is ezen másod bíróságoknál, ha azok nem csupán Pesten és Maros- Vásrhelyt fognának felállittatni ; de az e részben* határozat a törvényhozástól függ , a törvényhozástól pedig már előleg megvonni akarni még a lehetőséget is, hogy a nem magyar ajkúak iránt igazságos lehessen , illetőleg azoknak némi engedményeket tehessen a jogszolgáltatás terén : azt egyátalában lielyesnek nem tartom, és nem fogom tartani soha. A bizottság indítványa hát Európa és hazánk jelen viszonyainak egy oly sajátságos felfogásán alapszik, melyet én a t. bizottságtól nem irigylek: annyit azonban kötelességemnek tartok kijelenteni. miként az ország nem magyar nemzetei méltányos igényeinek kielégítése nem annyira e nemzetek, mint inkább az összes állam érdekében alig mellőzhető, alig halasztható ; s miként azok, kik e kielégítést már előleg minden úton-módon gátolni kivánják, lehető legroszabb szolgálatot tesznek az összállamnak, mert azon meggyőződést juttatják érvényre a lakosság többségénél . hogy ott számára jobb jövő nem nyílik. nem is nyilhatik ; se meggyőződés,uraim!.. . (Nevetés, zaj.) Lehet ezen nevetni is, ha ugy tetszik, kivált azoknak, kik az államok ügyeinek rendezésénél keveset bajlódnak a kormányzott népek hangulatával; de azért ez nem tartóztat, hogy nyíltan kimondjam , illetőleg folytassam : hogy e meggyőződés képes megingatni Magyarország jövőjét, Magyarország fenállását. (Felkiáltások : Nem félünk!) A kik azt hiszik, hogy az országok nem népekből állanak, melyek határozott irányt követnek vagy követhetnek , mibe sem veszik e népek igényeit, sőt azok megvitatása alkalmával talán nevethetnek is; de a kik velem együtt ellenkezőig 1 ll gy vannak meggyőződve . miként a jelen korban, kivált szemközt az európai constellatióval nem lehet többé ignorálni a kormányzott népek hangulatát, igényeit: azok talán roszallani vagy könnyen venni nem fogják azt, ha valamely képviselő kötelességszerüleg figyelmezteti erre a t. házat. Egyébiránt nagyon csodálkozom, miként épen a jelen perczben annyira tetszik a bíróságok központosítása a tisztelt többségnek , hogy az ellenkező nézetben levőket még szóhoz is jutni alig engedi. Csodálkozom pedig tekintve régibb törvényhozásunk e részbeli eljárását, mert hiszen tudva van a t. ház előtt, hogy itt temérdek másod bíróságok léteztek. és pedig nem csak azon másod bíróságok, melyekről emlitést tett Tóth Lőrinczképviselő űr, hanem valódi másod bíróságok is. Voltak t, i. kir. városok, mint, teszem azt, a hét szövetséges banyaváros, melyek peres ügyeiket egyetemökhöz és onnan a kamaragrófi hivatalhoz felebbezték mini harmad bírósághoz , melytől a régibb időben nem volt helye bármi felebbvitelnek: tudva van a t. ház előtt, hogy voltak tárnoki és személynöki szabad városok, és ezen utóbbiak 'nem felebbezték ügyeiket a személynöki széktől a kir. táblához , hanem hözvetlenül a hétszemélyes táblához: tudva van a t, ház előtt, hogyan állott ezen ügy hajdan az oroszoknál, hol a dominus arcis Munkács az appellátát meg nem engedte harmad bíróságától, az képezvén a legfelsőbb felebbviteli bíróságot. Hogyan állott a jászkunoknál, hogy többet fel ne hozzak, 1848-ig? Még az 1840-ki törvények is azt határozták , hogy a Hajdú és Jász-Kun kerületek főtörvényszékeitől egyenesen a hétszemélyes táblához felebbeztessenek némely ügyek, a többi peres ügyekre nézve amúgy is törvényesen fenállván 1848-ig a jászkunokrészére a nádori, mint harmadik és legfőbb bíróság. De különben is mindig a jogszolgáltatás decentralisatiója mellett vivott régi törvényhozásunk , a mennyiben törvénykönyvünk tanúsága szerint meghallgatva a felső-magyarországi követek panaszait, mindannyiszor azt határozta, hogy több helyen": Pozsonyban, N«gy-Szombatban, Lőcsén , Kassán, kivált pedig Eperjesen tartassanak ne csak az octavalis bíróságok, hanem az appelláták , melyek pedig a jelenlegi hétszemélyes táblát pótolták, s jelesül Eperjes városa volt az appellatio székhelyévé kiszemelve. Ugyan e törvénykönyvünk tanúsítja, miként még ezzel sem elégedtek meg a felső megyék képviselői. hanen?
