Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-296
CCXCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 10. 1868.) 131 get nem tudja kivenni, kérem a szavazókat a jegyzők átal megolvastatni. Elnök : A jegyző urakat kérem, méltóztassanak megolvasni azokat, kik a megsemmisítést kívánják, hanem az indokok-1 nem fogadják el. (Zaj. Fölkiáltások: Tisza indítványát!) Méltóztass inak fölkelni azok, kik Tisza Kálmán indítványát elfogadják. (A jegyzők olvassák a szavazókat.) A többség, ugy látom, hogy a választás megsemmisítését kívánja, csupán azon oknál fogva, hogy a választók a szavazásban akadályozva voltak. SomSSich Pál: T. ház! A kérdéshez akarok szólani. A kérdés ugy volt föltéve: elfogadjuk-e a bizottság véleményét vagy nem ? Először fölkeltünk mi , kik azt elfogadjuk, azután megtétetett az ellenpróba. Most tehát a határozat kimondása csak arra vonatkozhatik, hogy többségben voltak azok, a kik az igazoló bizottság véleményét egész terjedelmében nem fogadják el. Az indokokra nézve, hogy némelyek miért nem fogadják el, eltérés van. Bónis képviselőtársam egy indokot hozott; fel, hozzácsatolt Tisza Kálmán képviselőtársam még egyet; aztán vannak olyanok is, a kik csak egy indokot akarnak elfogadni. Nézetem szerint ezek fokozatok és ezekre szavazni kell; pl. Bónis azon indítványát, hogy az igazolásnak van helye, bizonyos tekintetben csak distinetióval fogadhatom el,azaz : ugy a mint Tisza Kálmán magyarázta; de nem fogadhatom el azon értelemben, a mint az irományokból kiderült. Ez az egyik. Van továbbá az indokok közt még több is. Egyik a jegyzőkönyvnek el nem készítése és annak öt nap múlva és pedig akkor is hiányosan, oly személyek által, kik arra hivatva nem voltak, eszközlöít elkészitése. Ez a második indok. így tehát több indok levén, én ezeket egyenkint szavazás alá akarom bocsáttatni. (Helyeslés.) SimOnyi LajOS b: Tagadhatatlan, hogy a házszabályok értelmében a kérdés föltevése alkalmával mindenkinek van joga a fölteendő kérdésekhez szólani. De miután a kérdés már feltétetett, feltétetett pedig az elnök lír által akként, hogy azok, kik Tisza Kálmán képviselőtársam módositványát elfogadják, álljanak fel, és ezen értelemben a ház elnöke által a végzés már ki is mondatott, ezek következtében nézetem szerint a kérdéshez hozzászólani többé nem lehet. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Elilök: Arra nézve, hogy a választás megsemmisíttessék, a t. ház tagjai közt véleménykülönbség nincs. (Ugy van!) Tisza Kálmán képviselő úr csupán egy indokot kívánt a megsemmisítésre nézve elfogadtatni. Én a kérdést ezen értelemben tettem fel és meggyőződtem a felől, hogy a többség e mellett van. (Helyeslés.) Én ily értelemben mondottam ki a határozatot és ugy hiszem, a többség helyesli azt. (Élénk hclysslés bal felöl.) Valaki : Hát a költség ? ! Elnök: Elfogadja a t. ház a költségre nézve a központi bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Tehát a költségekben a választási elnök fog elmarasztaltatni. Egyszersmind Pécs városának központi bizottsága uj választásra fog felszólittatni. Napirenden van a mélt. főrendek általaszőlődézsma tárgyában átküldött üzenetnek tárgyalása. Jegyző úr az üzenetet fel fogja olvasni. PaiSS Alldor jegyző (olvassa a főrendek üzenetét a szölőbeli tartozások megváltásáról szóló törvén]!ja vaslat tárgyában^. Elnök: Elfogadja a t. ház e törvényjavaslatot oly kiigazítással, a mint azt a felsőház tette? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik, és a törvényjavaslat a szerint fog kiigazittatni. Napirenden van az uzsoratörvény eltörlését czélzó törvényjavaslat tárgyalása. Jegyző úr fel fogja olvasni a törvényjavaslatot. PaiSS Andor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.-) Horvát Boldizsár igazságügyér: T. képviselőház ! E törvényjavaslattal ismét egyik maradványát viszszük sirba azon régi politikai és közgazdasági rendszernek, melylyel a nemzet már elvben rég- szakitott, de melyet, az élet teréről lassanként tényleg is leszoritani a mai nemzedék feladatául jutott. Az uzsoratörvények azon korból veszik eredetöket, mely az anyagi felvirágozás, az egyes iparágak kifejlődésének emeltyűjét a vámsorompókban és a czébrendszerben kereste. Azon korban, midőn a föld is a hűbériség járma alatt nyögött ; akkor, midőn a munkaerő a privilégiumok békóiba volt szorítva; akkor, midőn a szabad forgalom korlátolása az uralkodó politikai és közgazdasági nézetek kifolyása és követelménye volt : akkor nagyon természetes, sőt következetes volt, hogy a pénz is hiven osztozzék ugyanazon tényezők sorsában, melyeknek közvetítésére és képviselésére van hivatva. Azonban e rendszer, t. ház, lejárta magát, részint saját következményeinek hátrányai, részint pedig az ellenkező rendszer fényes eredményei által. Az uj politikai rendszer a kasztok és privilégiumok helyébe a jogegyenlőséget és szabadságot, az uj közgazdasági rendszer pedig a czéhrendszer és vámsorompók helyébe a szabad forgalmat és versenyt tűzte ki. J ) Lásd az Irományok 330-dik számát. ") Lásd az Irományok 291-dik számát. 17*
