Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-295

CCXCY. ORSZÁGOS ÜLÉS 1868. október 9-dikén Szentiványi Károly elnöklete alatt. elfogadtatik. Tárgyai : Kérvények bemutatása. Az úrbéri váltaágok megtéritéséröl szóló törvényjavaslat tárgyalás alá vétetik s A kormány részéről jelen vannak •' Festetics György gr., Gorove István, Horvát Boldizsár: később Anchásy Gyula gr., Lónyay Menyhért. Az ülés kezdődik cl. e. 10 7

4 órakor. Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Bujanovics Sándor jegyző' úr fogja vezetni; a szólani kívánók neveit Mihályi Péter és Dimitrievics Milos urak jegyzik, A múlt ülés jegyzökönyve fog hitelesíttetni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az október 7-én tartott illés jegyzökönyvét.) Elnök : A szepesi XVI város kerületi közönsége a Vág folyó szabályozása iránt Trencsén megye közönsége által felterjesztett folyamodványt pártoltatni kéri. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Baja város közönsége a város törvényszéke költségeit az országos pénzügyi bizottság véleménye ellenére az állam által fedeztetni kéri. Tudomásul vétetik. Bun Sámuel nagy-kanizsai néptanitó a közoktatás ügyében készült emlékiratát figyelembe vétetni kéri. Ha a t. ház beleegyezik, e kérvény a 25 tagból álló e tárgyban kiküldött bizottsághoz tétetik át. (Helyeslés.) Kraszna megye kimondatni kéri, hogy a miniszterek kivételével, ha a kormányi hivatalnok képviselőséget vállal, köteles legyen hivataláról lemondani. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Napirenden van az úrbéri örökváltságok megtérítésére czélzó törvényjavaslat tárgyalása. Fel fog olvastatni a törvényjavaslat és a központi bizottságnak erre vonatkozó jelentése. (Fölkiáltások: Felolvasottnak veszszük!) Ez esetben megkezdjük az átalános tárgyalást. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Nemzeti életünk egyik legszebb korszaka az, melyben a magyar aristoeratia, az egyetlen, melyet a történelem e tekintetben felmutat , önszántából, minden forradalmi mozgalom, minden külső impulsus, a körülménynek minden nyomása nélkül a népet felszabadította, s a szabad föld és tulajdon elvét tűzte ki jelszavául. Ez által emelkedett a nemzet az uj társadalmi rend magaslatára, és a múlt véres csatái után ezzel igazolta ujabban életrevalóságát, fölismervén, és elfogadván egyikét azon életföltételeknek, melyektől a nemzet további fönmaradása függ. Az eszmeharcz e téren már a harminczas években vette kezdetét, de a törvényhozásnak csak az 1840-ik évben sikerült a szabad tulajdon első alapkövét letenni az 1840. évi VII. törvényczikke által, mely a jobbágyoknak megengedé, hogy úrbéri tartozásaikat bizonyos tőke letétele mellett örökre megválthassák. A magyar nép józan felfogásának és becsületességének fényes tanúságául szolgál , hogy e törvény kihirdetése után községek és egyes jobbágyok jelentékeny számmal siettek a törvény jótékonyságával élni, és noha sokan igen súlyos feltételek alatt vásárolták meg a föld szabadságát, de készek voltak a legnagyobb erőfeszítésre is, csakhogy édes tulajdonuk gyanánt üdvözölhessék azon földet, melyet mindennapi munkájok verítékével áztattak és termékenyítettek Mindamellett a föld felszabadítása ez utón 14*