Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-293
102 CCXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 2. 1868.) gek fejében ezen év folytán beszolgáltatott összegekre nézve a végleges számadás még nincs megállapitva; azonban a magyar minisztériumnál vezetett eonto-currens sommázatában a következő számokat mutatja fel: A Magyarország által bevett összeg tesz papírpénzben 42.590,981 frt 1 krárt; ezüstben 533,640 frt 99 krárt ; kiadatott pedig Magyarország által papírpénzben: 94.762,106 frt '/ a kr, ezüst pénzben 4.009.329 frt 88 kr; és így Magyarország követelése tesz papirpénzjegyekben: 52.171,124 frt 99V a krárt; ezüstben: 3 475,688 frt 89 krártsígy összesen: 55.646,813 frt 88»/ 2 krt,mely összegben 5 millió frt, mint Magyarországot illető activum folyóvá lett tétele foglaltatik, viszont a birodalom másik minisztériuma számára vásárolt dohány iránt még a beszámítás elő nem fordul s az az 1868-dik év tételei közt lesz kimutatva. Mindezen számok helyessége megbírálható a legfőbb számvevőszék által összeállított és bemutatott részletes kimutatásokból. Azonban az összes állambevételeknek és kiadásoknak megbirálásához szükséges még ismernünk azon tételeket, melyek az országos és földtehermentesitési pótlékok fejében az 1867-diki évre kiirva, behajtva és kiadva is lettek. E tekintetben mindenik alapról külön-külön kimutatást van szerencsém bemutatni és a főbb eredményeket elősorolni. Ezen kimutatásokban külön van elősorolva mind Magyarország, mind Erdély-, mind Horvátország, miután minden országban az országos pótlék és egyéb ezen czimeni jövedelmek külön voltak megállapítva. Jövőre nézve az ozszágos és földtehermentesitési pótlékoknak külön kimutatása nem fog előfordulni, miután az ez évben hozott törvény szerint ezen pótlékok a gyökadóval fognak egy tételbe foglaltatni. A hitelmüveleti és átfutó tételeket is felvéve. az országos pótlékoknál az összes bevételek az előirányzat szerint tettek; 5.203,000frtot,akiadások: 5.714,748 frtot; a valóságos bevétel azonban nem volt több 1.842,538ftnál,mig a valóságos kiadás 2.829,820 frtra ment. Ezen nagyobb kiadást leginkább okozta a koronázási ajándék fejében történt rendkívüli kiadás, mely tett 589,000 frtot és az országgyűlési kiadás, mely 851,497 frtra ment. A földtehermentesitési bevételek, a hitelműveletet és átfutó tételeket is beszámítva, tettek: 23.252,000 frtot, hasonló összeget mutatnak ki a kiadások; a valódi bevétel azonban tett Magyar-, Erdély-és Horvátországnál: 15,256,716 frtot, a kiadás pedig: 15,534,334 frtot. Atalában véve tehát a földtehermentesités fejében kivetett pótlékok 278,000 frt hijján fedezték a valódi kiadást. Érdekes azonban azon eredmény, melyet az egyes országok mutatnak e tekintetben, hogy mennyire voltak képesek fedezni a múlt évben saját földtehermentesitési pótlékaikból a földtehermentesitési adósságok járulékait. Horvátország 30,000 frt hijjával fedezte az azon évre eső kiadást; ugyanis midőn e czélból kiadott 886,000 frtot, a bevétel tett 856,000 frtot. Erdélynek összes földtehermentesitési bevétele volt 1 millió 844 ezer forint; kiadása pedig 3.894,000 frt; tehát pótolni kellett 2 millió 50 ezer frtot. Ezen hiánynak pótlására Magyarország feleslege szolgált, melynek bevétele tett 12.556,000 frtot; kiadása pedig 10.753,000 frtot. Ha az 1867-ik évi előirányzat alapján mind a három czim alatti tételeket számításba veszszük, t. i. az igazgatási bevételeket és kiadásokat s a földtehermentesitési és országos pótlékok bevételeit és kiadásait, ugy az összes bevétel tesz: 130,259,801 frtot,az összes kiadás pedig80.177,309 frtot, és igy marad: 50,082,492 frt, A mennyiben az eddigi eredményekből itélni lehet, a jelen évben is sikerülend a kiadások és bevételek közt a sulyegyent megtartani, ha a még hátralevő 3 hónap, mely adózási szempontból a legkedvezőbb időszaknak tekinthető, az eddigi tapasztalatok szerint várható eredményt meg fogja hozni és különösen, ha az adótörvények pontos és rendes végrehajtásánál a pénzügyminisztérium a törvényhatóságoknak kötelességszerű, törvényrendelte támogatásában és közreműködésében részesülend. Nem mondhatom ugyan atalában, hogy az idei közjövedelmek, különösen a közvetett adók fokonkint oly módon emelkedtek volna, mint azt reméltem, és annak bekövetkeznie kell vala, ha a pénzügyi törvények végrehajtásában a pénzügyminisztérium akadályokra nem talál. Ezekben elősoroltam az 1867-iki pénzügyi kezelésnek eredményét, csak szárazon emlitém a számokat ; de azt hiszem, hogy azok tanusitják, miszerint a minisztérium a nyert meghatalmazással nem élt vissza, s annak korlátai közt maradt és az átmeneti korszak nehézségei közt igyekezett megfelelni kölelességének. Az elért eredmény, ugy hiszem, kielégítőnek nevezhető és azon reményre jogosít fel, hogy ha az állam költségeinek meghatározásában kellő takarékossággal fogunk ezután is eljárni, a közjövedelmek biztosítása iránt a törvényhozás által már eddig is hozott intézkedések következetesen keresztülvitetnek és az államkiadások és bevételek közti egyensúly fentartására nézve mind a törvényhozás, mind a minisztérium ezután is következetesen fog eljárni, alapját vethetjük meg egy egészséges pénzügyi rendszernek és ez által hazánk anyagi felvirágozásának. {Elénk helyeslés jobbról és középről)
