Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-293
m CCXOIII. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Október 2. 1868.) veztettek. Több tételeknek miként történt köny- | vezésére nézve lennének ugyan észrevételeim, melyeket a végszámolásnál érvényesíteni el nem mulasztaudom ; átalában azonban elmondhatom, hogy ezen adatok elegendó'k a múlt évi pénzügyi kezelés és eredmény megbír álásár a. Ezen kimutatások, mint az máskép nem is lehetett, az 1867-iki költségvetés czimei és tételei szerint készültek; tehát a beligazgatás szükségleti kiadásai szerint a 3 cancellaria rovására könyveztettek és ugy foglaltatnak a kimutatásokban. A kimutatások e következők: kimutatás az 1867-ik évre előirányzott kiadásokról; továbbá: kimutatás az 1867-dik évben valósággal befolyt jövedelmekről és az 1867-dik évben valóságban történt kiadásokról. Hasonló kimutatásokat van szerencsém bemutatni az 1866. évről, összesen 13 darab kimutatást, azon kéréssel, hogy azokat a t. ház a pénzügyi bizottsághoz azon czélból méltóztassék áttenni, hogy magának meggyőződést szerezhessen arról, miszerint az általam bemutatott összeállítások, melyek az alkotmányos fogalmak szerint már egyes ; minisztériumként vannak szerkesztve, megegyez- j nek a legfőbb számvevőszék most bemutatott kimu- i tatásaival. j Az 1866-dik évről a kimutatásokat azért szűk- [ séges birni, mert minden évről az utalványozások j átmennek az azt követő évre, s igy nevezetes ösz- ! szegek tétetnek folyókká a múlt évi szolgálat ro- ; vására. Az Ausztriában fenállott rendszer szerint ! az elmúlt évek szolgálatából gyakran nagy öszszegck mentek át a következő évre; sőt az nálunk , még ezután is megtörténik, de nem ol}^ mérvben, miután az általunk felállított rendszer szerint a múlt évi szolgálatból átszármazott kiadások csak az év első felében tétethetnek folyókká. Ez már azért is szükséges, hogy június végével a múlt évi számadást berekeszteni és a végszámadást összeállítani lehessen. így például: nem számítva a pénztári kezelés rendes átviteli tételeit, a múlt 1867-ik évben a megelőző évi szolgálat rovására folyóvá lett: 2,705,000 frt; ezen összeg az előbbi évből származván, ebből is látható, hogy az 1867-diki eredmény megítélésére szükséges volt ismerni az 1866-ik évi számadás tételeit is. Mielőtt elősorolnám az 1867-ik évi pénzügyi kezelés eredményét, kötelességemnek ismerem, előadni: mikép értelmezte a minisztérium az 1867dik év inárezius 4-én hozott országos határoaat által nyert felhatalmazást. A felhatalmazás ugyan egész átalánosságban mondja ki, hogy a minisztérium a kivetett adókat behajthatja, a közvetett adókat fentarthatja s a befolyt pénzeket az ország kiadásaira és a közös költségekre fordíthatja; azonban az első pont végén az áll, hogy ezen eljárásában a tényleg fenálló gyakorlati szabályok szerint járjon el. Az 1867. XVIII. törvényczikk 3-dik szakasza határozottabban kifejezi ugyanezen eszmét, rendelvén, hogy „a pénzügyminiszter a beligazgatás költségei fedezésére a jelen év folytán gyakorlatban volt rendszer szerint fogja a szükséges összegeket folyókká tenni;" a minek a minisztérium azon értelmezést adá, hogy a beligazgatás! és pénzügyi kezelésre csak azon összegek erejéig lehet kiadásokat tenni, melyek a fenálló gyakorlattal megegyeznek, azaz: az 1867-iki előirányzatban megállapittattak. Tehát, ha a minisztérium az 1867-iki előirányzatban megállapított összegeknél többet nem adott ki, az esetben meghatalmazásának korlátain belől maradt. Az állambevételekre nézve pedig, ugy hiszem, a pénzügyi eredményt kielégítőnek lehet mondani, ha a bevételek elérték az előirányzatban kitett összeget; miután az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy a bevétel rendesen kisebb volt, mint előirányoztatott, a kiadás psdig rendesen több. így például, a mint a most bemutatott adatok mutatják, az 1866-ik évben a bruttó budget elvei szerint a magyar korona országaira előirányoztatott: 123,435,256 frt, s a valóságos bevétel tett: 104,399,885 frtot, tehát a valóságos bevétel a reményletten alul maradt 19 millióval. Hogy elérjük a kitűzött czélt, mely abból állott, hogy a változott kormányzati rendszer mellett is, mely a minisztériumok felállítását s a törvényhatóságok bővebb dotatióját igényié, többet ne töltsünk, mint előirányozva volt, és hogy anynyit vegyünk be, a mennyi előszámittatott: a kiadásoknál takarékossággal, a közjövedelmek biztositásá'.ál pedig kellő kímélettel ugyan, de lelkiismeretesen és következetesen kellett eljárni. Mikép sikerült ez az átalakulás és az uj rendezés nehézségei közt: arról szóljanak a számok ! Az első kimutatás magában foglalja az 1867dik évben a magyar korona országai részére előirányzott és valóban előfordult kiadásokat; a második kimutatás az 1867-ik évben a magyar korona országai részére előirányzott és valóban előfordult bevételekről szól; egy toldalékban pedig az országos és földtehermentesitési alapok bevételei és kiadásai foglaltatnak. Elő fogom sorolni ezen kimutatások eredményeit; meg kell azonban átalában jegyeznem mind a kiadások-, mind a bevételekre nézve, hogy ezen kimutatások a bruttó budget elvei szerint készültek, tehát hasonlítva az 1868-iki költségvetéshez, aránylag nagyobb számokat mutatnak. A mi a kiadásokat illeti, megkell jegyeznem, hogy miután a minisztérium magát az 1867-diki előirányzathoz kívánta tartani, annak alapján
