Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

60 CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13 1868.) orvoslás eszközöltethessék, jelen lévén ott a megyei, illetőleg a törvényhatósági tisztviselők, kiknek jogkörét e tekintetben azon szakasz meghatározza. Én részemró'l megvallom, t. ház, ebben kellő intézkedést téve nem találok: nem találok egyfelől azért, mert oly rögtönözve alig hihetem az orvoslást eszközölhetó'nek; de főleg azért sem, mert a 32-dik szakasz azt mondja , hogy ily tisztviselőnekjelen nem léte a végrehajtást egyátalában fel nem függeszti, és be kell vallanom, hogy azon 32-dik szakasz oly megváltoztatását, hogy a tisztviselőjelen nem léte felfüggeszsze az eljárást, nem tartom lehetségesnek, mert tudom, hogy nincs az illető megyei tisztviselőnek — mert a városi törvényhatóságokban inkább lehetne — hogy nincs, mondom, physikai ideje, hogy minden eljáráson jelen legyen; tehát számtalanszor ily eljárás fog történni, hogy az, ki a pénzügyminiszter úr előadása szerint az orvoslás legfőbb eszközlője volna, nem is lesz jelen, és igy az ily hátralékok, akár van helye, akár nincs a panasznak, meg fognak az illetőkön vétetni. A mi az idővesztést illeti, én nagyon jól tudom, hogy sok időt veszteni az ilyen esetben nem lehet; de azt gondolom, ha nem minden eljárásban, a mint nem is iqditvány óztam, de minden törvényhatóságban bizottság szerveztetik, és zárhatáridő tétetik ily czélból, mely alatt a panaszokat be kell adni, azt hiszem, mondom, hogy az időveszteség nem lesz oly nagy, melyet az igazság érdeke bőven ne kárpótolna. Tehát ismételve ujabban ajánlom módositványomat. Elnök: A beadott módositványok még egyszer fel fogunk olvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Vállyi János, aztán Tisza Kálmán módositványát.) Elnök: T. ház! Méltóztattak megérteni, hogy két módositvány van: mert a mit a közjjonti bizottság előadott, az inkább csak irályi módosítás ; a másik kettő pedig arra vonatkozik, hogy egyrészt kitöröltessenek a bevehctetlenek, másrészt kamat ne vétessék. Tisza Kálmán képviselő úr módositványának ugyan első része a bevelietetlenekre vonatkozik, a másik pedig, hogy hozzá kívánja tenni : „a jelen törvény kihirdetésétől egy hónap alatt." Ezen másodikat elfogadta a pénzügyminiszter úr is, Tehát szavazni kellene előbb a szerkezetre. (Ellenmondás.) * Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Csak arra nézve vagyok bátor észrevételt tenni, a mit méltóztatott mondani, hogy abevehetlenek kitörlésére lenne a bizottság alkotandó ; az inditvány nem erre vonatkozik, hanem átalánosságban van téve. Csengery Imre: A mi Tisza Kálmán képviselő urnák a pénzügyminiszter által elfogadott módositványát illeti, egy styláris észrevételem van. A módositvány igy hangzik: ,,a kik ebbeli kötelességüknek a jelen törvény kihirdetésétől egy hónap alatt." En ezt szabatosabban szeretném kimondatni, nevezetesen ugy, hogy.-,,a jelen törvény kihirdetésétől számítandó 30 nap alatt:" mert egy hónap határozatlan kitétel, majd 30, majd 31 nap. Továbbá nem maradhatna meg ezen kifejezés se :,,kik eleget nem tettek", hanem : ,,kik eleget nem tesznek." (Helyeslés.) Ezen módositváuynyal elfogadom én is. Elnök: Az első kérdés, méltóztatnak-e a szerkezetet elfogadni a központi bizottság módosításával együtt, mely abból áll, hogy az első sorban e szó után : „származó" beigtattassék ,.végleg megállapított?" A kik a szerkezetet pártolják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A szerkezet nem pártoltatik. Most következik az első módositvány. Vállyi JánOS: Mielőtt módositványomat szavazásra méltóztatnék bocsátani, kijelentem, hogy a mennyiben módositváuyomban csak a vég czél van mintegy megjegyezve, és nyilt kérdésnek hagyatott fen azon előzetes munka, illetőleg leírási ügy, melyet Tisza Kálmán képviselőtársam módositványában már határozottan indítványozott, a mit én csakúgy átalánosságban óhajtásként voltam szerencsés jelezhetni, azon akaratomat, miszerint az adóhátralékok felett oly intézkedések történjenek, a melyek által ezek rendeztessenek előzetesen , előttem szólott képviselőtársam pedig már ezen törvényczikkhez egy olyan beigtatást javasol, mely ugyanazon czél elérésére vezet: én tehát erre a pontra az ő általa tett módositványát magamévá teszem, és ezen irdokból saját módositványom azon részétől , mely erre vonatkozik , elállók, mert e tekintetben egyek vagyunk, föntartván egyedül módositványomnak azon utolsó részét, mely a kamatjárulékra vonatkozik, mivel e tekintetben bizonyos kételyeim még most is vannak, sőt talán némi válaszvonal is. A válpont köztünk ott van, hogy Tisza képviselőtársam a kitűzött törvényben a fizetési határidőtől számítva a törvényesen már kimondott kamatjárulékot folyóvá teszi, azonban a törvény világosan ezt sem jelezvén meg, még mindig kétely marad, ha vajon a törvényben megjelzett fizetési határidő mulasztása után kívánja és szándékozik-e a pénzügyminiszter úr a kamatot számítani? Szabad legyen e kérdést intéznem hozzá: bár én ugy hiszem, hogy a hátralék csak a törvényben jelzett fizetési határidőtől számittathatik, és nem hihetem, és nem is akarom hinni, hogy e törvénynek visszaható ereje legyen. Lónyay Menyhért pénzügy ér: Azt hiszem, e törvényjavaslat világos. E tekintetben csak azon összegek után számíttatik késedelmi kamat, me-