Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-260
44 CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) úr, bár meg vagyok győződve, hogy nem azért szólott , ez által helyet adott azon feltevésnek, mintha ö csak azért szokott volna szólani, hogy otthon ne maradjon. (Zajos helyeslés és taps.) Csanády Sándor: (Halijuk!) Midőn oda nyilatkoztam, hogy igen könnyen megtörténhetik, hogy azok, kik a „maradjon^-'nal . . . (Zaj. A személyes kérdéshez!) Hiszen, ha elmond ttam a magam nézetét, felelhetnek rá. (Halljuk csak!) Miután én azt mondottam, hogy azok, kik épen ezen kérdésben, mely nézetem szerint a legnagyobb kérdés, az adó kérdésében egyszerűen ugy nyilatkoznak, hogy a szerkezet ugy maradjon, a mint van, ugy hiszem, senkit sem sértettem meg személyileg, midőn kimondottam, hogy igen könnyen megtörténhetik, hog} 7 azon urak, kik oly kevéssé hordják szivökön az én nézetem szerint a nép javát . . . (Zajos felkiáltások: Ez uj sértés! Jobb, ha hallgat! Vonja vissza!) Tóth Vilmos: Kérem az elnök urat, méltóztassék a szónokot il} T kifejezésért rendre utasítani. Elnök: Midőn a képviselő úr épen személyes megjegyzést kivan tenni, válaszsza szavait ugy, hogy ne sértsen velők ujolag: mert lelkiismeretén viseli, ugy hiszem, minden képviselő úr a nép javát. (Zaja- helyeslés.) Csanády Sándor: Én ezen nyilatkozatot csak is azokra értettem . . . (Felkiáltások: Senkire se érthette!) Elnök (felállva): Nincs jogosulva a képviselő úr bárkiről is e házban feltenni, hogy lelkiismereti kötelességét nem teljesiti. (Zajos helyeslés.) I Egyébiránt Bónis képviselő úr kért szót. {(Halljuk! Halljuk!) Bónis Sámuel: Tisztelt képviselőház! Midőn egy törvényjavaslat előttünk van fogalmazva, én nem képzelhetek oly felfogást, hogy valaki azt mondhassa : azok, kik ezen törvényjavaslatot, ugy a hogy van, meg akarják tartani, nem viselik szivökön a nép érdekét, (Atalános helyeslés) nem viselik épen annyira, mint azok, kik talán érveiket ellenében fogalmazott beszédben előadják. (Helyeslés.) Itt csak a fogalom különbségéről lehet szó. Péter jónak tartja, mit Pál jónak nem tart. Ha Péter előtt Pál egy fogalmazott munkáról azt mondja: „én elfogadom ezen munkát"; Pál pedig a maga nézeteit fogalmazza, mint a módosító szokta fogalmazni: ne éljünk soha, ha valaki a »maradjon" szót kimondja e házban, azon invectivával, hogy az a nép érdekét szivén nem viseli. (Elénk j helyeslés és taps.) Ez több, mint véleménytürelmet! lenség; (Helyeslés) ez, ha ki kell mondanom, dei nunciatio a nép előtt; (Atalános élénk helyeslés) \ ámbár én a nép józan felfogását ismerem, hogy az ! ilyesmire, mint üres szóra, nem sokat szokott adni. I (Hosszas zajos éljenzés és taps) Elnök: Méltóztassék a t. ház a feltett -kér! désre szavazni: a 16-dik szakaszt elfogadja-e vagy | nem? Azon tisztelt képviselők, kik elfogadják, | méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség \ elfogadta. Holnapután d. e. 10 órakor folytatjuk a ta| nácskozást, Az ülés végződik d. u. 2'/ 4 órakor.
