Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-279
488 CCLXX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS (Aügwrtua 6. 1868.) ugyanazon szakasz vég bekezdésének első sorában „tartózkodó" után: „tartalékos" teendő; 2. sorában „a" irandó e szó elé „legénység", 3-dik sorában pedig „meg kellett tudniok* e helyett: ^tudomást nyerniük kellett arról.* Ghyczy Ignácz: T. ház! Ezen szakasz második bekezdése szerint a katonai fegyelmi törvények az átalános védkötelezettség igényei szerint levén átdolgozandók, miután ezen fegyelmi törvényeknek, mihelyt a véderőró'l szóló törvényjavaslat a t. ház és a főrendek által elfogadtatik és ő felsége által szentesittetvén, törvény erejére emelkedik, nem csak a tettleg szolgálatban levő katonák és honvédek, hanem a mennyiben az ezen szakasz első bekezdésében és a honvédségről szóló törvényjavaslat 22. szakaszában a védelmi törvényen alapuló megszorításokról tétetik említés, a tartalékosok és a szolgálatban nem levő honvédek, következőleg a haza férfi lakosságának túlnyomó s igen tetemes része alá lesz vetve: igénytelen véleményem szerint sem az igazsággal, sem a méltányossággal megegyeztethető nem volna, ha ezen fegyelmi törvények ezentúl is, mint eddig, egyoldalúkig csak a katonai kormány által állapíttatnának meg; hanem mulhatlanul szükséges, hogy az országgyűlésnek megadassák az őt — régibb törvényeinket nem is említve — az 1808. XI. törvényczikk bizonysága szerint is megillető alkotmányos befolyás. Bátor vagyok ennek folytán a t. háznak ezen szakaszhoz néhány szó hozzátételét indítványozni és ezen indítványomat a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk!) Horváth Lajos jegyző (oh ássa Ghyezy Ignácz módositványát): „Az 54-ik szakasz 2-ik bekezdésében ezen szó után: „átdolgoztassanak (í tétessék : „és helybenhagyás végett a törvényhozás elé terjesztessenek." Deák FerenCZ: T. ház ! Én a jelen törvényjavaslat 54-ik szakaszát következőleg szeretném átalakíttatni: „A szabadságosok a szabadság ideje alatt és a tettleg szolgálatban nem álló tartalékosok és honvédek tisztjei és legénysége, minden polgári viszonyaikra nézve, úgyszintén bűnvádi és rendőri ügyekben a polgári törvények és hatóságok alatt állanak, s csak azon megszorításoknak vannak alávetve, melyek ezen törvényben alapszanak .... s a nyilván tartás czéljából szükségesek." Itt azután kimaradna a többi, s a következő bekezdést így óhajtanám átalakíttatni: „A tettleg szolgálatban levők a katonai fegyelmi törvények alatt állanak, polgári viszonyaik és kötelezettségeik tekintetében mindazonáltal, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, a polgári törvények és hatóságok alatt fognak állani, addig is, míg a katonai törvény az átalános védkötelezettség igényeinek megfelelőleg . . . .* stb, a többi marad. Ebbe kettőt szeretnék, a mi a jelen szakaszban nincs, tenni: azt t. i., hogy a szabadságosok, a tartalékosok és a honvédek bűnvádi és rendőri ügyeikben a polgári törvény és hatóság alatt állanak ; a másik pedig, a mi szintén nincs benne, hogy minden tettleges szolgálatban levő katonák, polgári ügyeikre nézve, minden esetre szintén a polgári hatóság alatt álljanak. Bátor vagyok ezen indítványomat ajánlani. Ivánka Imre: Az előttem szóló igen t. képviselő űr által tett indítvány szerintem is elfogadható , és lényegesen javítja ezen szakaszt, valamint nem zárja ki azon módositványt sem, melyet én a ház figyelmébe ajánlani bátor vagyok. Ott t. i., hol a honvédek tisztjei és legénységéről van szó, kérném a 2-ik sorba még beszúrni a „nyugdíjas tiszteket és a nyugzsoldos legénységet." Ennek szükségét egy pár, a legújabb időből vett példával vagyok bátor illustrálni. Atalánosan tudva van Bartels alezredesnek esete; ő t. i. nyugdíjaztatván, azon vád emeltetett ellene, hogy különféle röpiratokat irt, melyekben az utolsó hadjáratokat éles kritika alá vévé. Magam is olvastam ezen röpiratokat, és megvallom, epés tollal vannak irva, egyes magasan álló egyéniségek keményen kritizáltatnak és sok kellemetlent tartalmaznak; de mindamellett ki lehet azokból venni, s ugy szólván a sorok között világosan kiolvasni, hogy az elkeseredett egyén, egészben véve, a monarchia javát és az ármádia ügyét reformálni szándékozik. Ezen röpiratok anonym jelentek meg; valakinek rendelete következtében az alezredes perbe idéztetett; ő azt vitatta, hogy ezen röpiratok anonym jelenvén meg, értök nem lehet felelős, és ha csakugyan elkövette volna e bűnt, az sajtóvétség lett volna, a sajtóvétségekre pedig ö felsége amnestiát adván, ez ő reá is kiterjed; de ha nem, a sajtóvétségekre a közidőben ő felsége államaiban esküdtszéki eljárás hozatván be, az ő esete is az esküdtszék elé tartozik, és így a hadi törvényszék elé való idézés ez esetben nem volna reá kiterjeszthető; ő kész az esküdtszék elé állani, de nem felel a katonai hatóságoknak. Ennek következtében az alezredest fogságba tették. 0, amint méltóztatnak a lapokból emlékezni, folyamodott a birodalmi tanácshoz, ott elejtették az esetet, és csak akkor lett szabad lábra visszahelyezve, midőn a reichsrath nyilatkozata következtében a katonai törvényszéknek ismét alá vetette magát; most foly ellene tovább a vizsgálat. (Zaj.) Méltóztassanak türelemmel lenni: vagy kimenni, vagy kihallgatni. En az ellentétes eseteket azért akarom felhozni, mert szükségesnek találom előadásom felvilágosítására. Ez esetben tehát, a nyugdíjazott tiszt maga kívánta magát alávetni a sajtóhatóságnak, és a katonai hatóság ebben gátolta őt.
