Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-260
CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.1 31 .gégéit más utón, kölcsön által vagy az adók feb emelésével kellene pótolni, s ez által ismét az. kat érné ennek sulya 5 kik a fizetést különben is kötelességüknek ismervén, azt, legyen bár az adó terhes miután az országgyűlés megszavazta, teljesitik is. Én tehát, hogy kellő eszközök adassanak a pénzügyminiszternek ezen ezél elérhetésére, ezt részemről magam is szükségesnek és óhajtandónak tartom ; ki kell azonban hasonló őszinteséggel jelentenem, hogy én e törényjavaslatot, ugy a mint előttünk fekszik, igen sok okoknál fogva — kénytelen vagyok egyszerűen kimondani — véghetlen rosznak tartom. Nem czélom hosszasan indokolni állításomat. Nagyon rosznak tartom ezen törvényjavaslatot először is azért, mert fentartattak jelenlegi szerkezetökben az adónak minden nemeire nézve a pénzügyi közegek ; és már csak az által is nagy kár okoztatik az államkincstárnak, hogy az adónak ezen költséges behajtási módja tartatik meg, holott tudva lévő dolog, hogy az állam tiszta jövedelmei emelésének legjobb , leghelyesebb és legczélszerübb módja az, ha azon adó ugy hajtatik be, hogy behajtása minél kevesebb költséget vegyen igénybe, és igy az adónak minél nagyobb része fordittassék valósággal az állam szükségle- j teire. De rosznak tartom azért is, mert ennek szám- I talán szakasza egyenes összeütközésbe jön a törvényhatóságok jogaival, öszeütközésbe jön pedig, midőn azt hiszem, és a részletes tárgyalás alkalmával, ha bele megyünk, gondolom, nem lesz nehéz kimutatni, hogy az államkincstár érdekeit biztosítani lehetne a nélkül, hogy a törvényhatóságok és tisztviselőik egészen a pénzügyi közegek alárendeltjeivé tétetnek. (Ugy van! balról.) De helytelennek és egy szerintem legalább nem tagadható alkotmányos elvvel összeütközőnek találom azt is, hogy az adó kivetése körül felmerülő peres kérdések, és az adókivető pénzügyi hivatalnokok és az egyes adózók között felmerülő összeütközések külön pénzügyi törvényszékek elé rendeltetnek vitetni. (Helyeslés halról.) Én legalább nem óhajtom, hogy hazánkban megörökítsük azon franczia rendszert, melyben a kormány közege vádló fél és biró egy személyben, (Helyeslés balról) mert nem akarnám, hogy megörökítsük azon kormányi omnipotentiát, melynek közegei aztán minden rendszert hüségeseu szolgáltak végig 80 esztendeig. (Zajos helyeslés balról.) Mondom, mindezeknél fogva — s most többet nem szólok, mert fentartom magamnak állitásom bővebb indokolását akkorra, hogy ha a t. ház részletes tárgyalásba bemegy, annak egyes szakaszainál — mindezeknél fogva, mondom, én ezen törvényjavaslatot részemről hibásnak és rosznak tartom. Előttem áll azonban, hogy ezen törvényjavaslat hiányait javitani, ugy hogy ezen évre már érvénybe is léphessen, teljes lehetetlen; és' épen azért... (Nevetés jobbról.) Méltóztassék megczáfolni, hogy lehető; de ne tessék kinevetni; vagy pedig méltóztassék bebizonyítani, hogy jó az is; de az egyszerű kinevetést kérem megtartani magának! (Helyeslés balról.) Én, mondom, belátva, hogy változtatni nem lehet, legalább ugy nem, hogy már ezen évben érvénybe léphessen: épen azért én, azon föltétel alatt, ha a t. ház már ma határozatilag kijelöli azon irányt, melyben a jövő évben már akarja ezen ügyet elintéztetni, elfogadom az átalános tárgyalás alapjául ezen törvényjavaslatot, föntartva a részletes tárgyalásra észrevételeimet. Most pedig épen ezen szempontból indítványozom , mondja ki határozatilag a t. ház, hogy: tekintve azt, hogy a törvényhozásilag megszavazott adó kivetése, befizetése, biztosítása, behajtása, az e körben felmerülő kérdések eldöntése és netaláni kihágások büntetése iránt haladéktalanul intézkedni kell ; tekintve, hogy a folyó évben ez irányban gyökeres reformot behozni már az idő rövidsége miatt is lehetetlen; tekintve végre, hogy a gyökeres reform behozatala a törvényhatóságok rendezésének kérdésével szoros kapcsolatban áll: a törvényjavaslatot,mint csupán az 1868-ik évre szólót, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja ugyan, de egyszersmind oda utasítja a minisztériumot, hogy: miután az állam tiszta jövedelme emelésének legczélszerübb módja az adó körüli eljárás költségeinek kevésbitése; miután a törvényhatóságok által nem választott, azoktól független pénzügyi közegeknek jelen helyzetökben megtartása által mind a törvényhatóságok jogköre s tekintélye csorbát szenved, mind számos összeütközésekre nyilik alkalom; miután az alkotmányos szabadság szempontjából nem helyeselhető, hogy az adó kezelése körül fölmerülő kérdések és a hon polgárai ezen kérdésekre nézve a rendes törvényszékektől elvonassanak és különös pénzügyi törvényszékek alá vettessenek : figyelemmel a törvényhatóságok rendezésének kérdésére, még ez év folytán terjeszszen elő törvényjavaslatot az adó kivetésének, befizetésének, biztosításának, behajtásának és e közben felmerülő kérdések eldöntésének és netaláni kihágások büntetésének oly módja iránt, mely szerint a pénzügyi közegek az egyeneses adókra nézve feleslegesekké válván, eddigi teendőik a törvényhatóságokra ruháztassanak, és a közvetetett adók körüli egyéb teendőik czélszerüen ugy szabályoztassanak, hogy ez által mind a kezelés költségei kevesbittessenek, mind a törvényhatóságok jogai megőriztessenek.
