Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-273

CCLXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 30. 18G8.) 299 most az utolsó két évben, midőn a franezia kormány inditványba hozta a helyettesítés eltöröltetését, ezen intézkedés által majdnem nagy politikai összeütközés jött létre majdnem forradalom állott elő. Es pedig a helyettesítést nem csak a polgárság, a beurgeoisie, nem maga az úgynevezett aristokratia — mely ha nem is tényleg, de névleg ott még mai nap is létezik — de épen az úgynevezett földmivelő osztály követelte: mert ott még mai napig a nagy többség iparkodik mindenkép kivonni magát a hadkötelezettség alól. Már most Magyarországban, ha csak az első korszakot számituni, öt-hat, talán több ezer fiatal ember, földbirtokosok , kereskedők, iparosok gyermekei, kik kellőleg végezték el tanulmányaikat, beállanak mint önkéntesek. Es pedig be fognak és sietve fognak beállni: miért? Mert kimondhatatlan sok előny ajánltatik az önkéntesnek. Egy évi szolgálat után kiléphetnek a tartalékba és ismét viszszatérhetnek előbbi munkásságukhoz, folytathatják tanulmányaikat. Mi, kik tapasztalásból tudjuk, hogy 1848-ban a nép utolsó osztályaiból álló magyar katonaság, azen katonaság, melyet a nemzet iránti hazafi érzelme annyira fellelkesite, hogy százankint, ezrenkint a legnagyobb veszélyek közepett sietett vissza a haza védelmére : feltehetjük-e, hogy az romolni fogaz által, ha közibe a még öntudatosb hazafi érzelemmel biró intelligens ifjak fognak belépni ? Koránt sem : ezek még inkább be fogják vezetői a hadseregbe a haz; fias törekvéseket, és ők fogják előállítani azon tiszti kart, mely okvetlenül előbb-utóbb magyar hadsereggé fogja a magyar ezredeket átalakítani. Más részi őlminó'kimondhatlan erkölcsi hasznot fog ezen szakasz hozni ? Minden ifjú iparkodni fog tanulni és a honpolgárok iparkodni fognak gyermekeiket illőn taníttatni, Már maga ez véghetlen nyeremény a tudomány, műveltség és civilisatio érdekében. Azonfelül, a ki a szolgálati egy év alatt — mert az is felállíttatik — a ki egy éven át hűn szolgált és illendően viselte s katonailag is kiképezte magát és vizsgát tesz, tiszti rangra fog emeltetni. Mennyi inger, minő ösztön ez a szorgalomra, a tanulásra. így ezerek ifjaink közül nem csak a polgári pályára, de ugy is, mint hadfiak kiképezendik magokat, nem ke\ ésbbé az ö: szes nemzet, mint saját magok előnyére és becsületére. Van még egy más intézkedés is e szakaszban, mely lehetővé teszi e kedvezést a szegény osztálynak, is t, i. azoknak, kik szegények és így magok költségén nem szolgálhatnak. Ilyenek is bizonyos formák és feltételek mellett, minők ezen szakaszban kijelölvék, szintén ilyen előnyös egy évi szolgálatra mint önkéntesek besoroztathatják magokat. Nem is említve hosszasan a 32-dik szakasz •azon határozott rendeletét, hogy ezentúl a magyarhoni ujonezok csakis magyar ezeredekbe soroztathatók, bir még ezen törvényjavaslat egy más nem csekély előnynyel és javítással. Ez az 54-dik szakaszban rejlik. Eddig a hadi törvénykezésnek súlyosak voltak szabályai és számtalan összeütközést idéztek elő a polgári katóságokkal; most nem csak hogy e tekintetben lényeges előre haladás és nagyobb biztosíték szereztetik a hadseregben szolgáló polgárokra nézve, de eltöröltetnek már előre, még mielőtt erről a legislatio bővebben s tüzetesen intézkednék, a becstelenitő testi büntetések nemei, kivéve, melyek applicatiója ezentúl csak iníámans esetekben engedtetik meg. A legfőbb és legérdekesb momentum ezen törvényjavaslatban pedig az átalános védkötelezettség elvének az 1-ső szakaszban kimondása és ennek gyakorlati alkalmazása. Politikai mint erkölcsi tekintetek, de még a magyar hadsereg jövője is különösen ajánlják. Nem hijába emelte ki ezt a központi bizottság jelentésében : mert hiszen ezen átalános védkötelezettség a mint egy részről biztositéka leend nemzetünk megvédhetésének kül és belellenségek ellen, ugy szilárd hitem szerint ez fogja dűlőre vinni és bevégezni azt, a mi magával e törvényjavaslattal a nemzet előre látó és az ügy mélyébe hatolni képes férfiai által megkezdettnek állíttatik. Előbb-utóbb elő fogja nekünk állithatni a nemzeti hadsereget. T. ház! Visszamegyek én is egy kissé a történelemre. (Halljuk!) Nemzetünknek különösen két kitűnő jellemvonása van, fajunk a két Iegnevezetesb factorát bírja a politikai életnek, és pedig lehető tökéletes mértékben. Egyik a legislativ tehetség, a parlamentalis activitás, melyet, mondhatni talán, már Pusztaszeren a historiailag előttünk első ismeretes nemzetgyűlésben inaugurált akkor, midőn az ép oly hatalmas hadvezér mint ügyes országlár Árpád e hont megalkotta, s a melyet az 1848-diki raclika] reformmal oly fényesen bevégze és megkoronáza. Méltán soroztathatik e tekintetben nemzetünk a müveit világ bármelyik nemzetéhez, nem csak a némethez, nemcsak a f'rancziákoz, de még az erre méltán büszke ang-ol nemzethez is. A másik kitűnő tulajdon a harciasság és vitézség Es csak is így magyarázható meg,hogy a magyar nemzet,mely körülbelül 1000 év alatt beékelé magát és megtelepedettkét nagy nemzeti elem közé, a német és szláv elem közé, egy egész ezred éven által, annyi viszontagság, annyi oldalról történt megtámadtatás közepett és daczára fen birá magát tartani. E két kitűnő tehetség tévé fajunkat képessé arra, hogy utóbb is, a XIX. században is, miután kiállotta és tulI élte a XIII. századbeli tatárjárást, kiállotta s túl! élte a XVI. századbeli török invasiót, 1848—1849[ ben ismét, mondhatni, a német és szláv elemek összes 38*