Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-270
260 CCLXX. OiiSIZu'.GOS VI volt ennek kimondása az eredeti törvényjavaslatban akkor, midőn az adókirovó, illetőleg igazoló bizottságok , az eredeti szöveg szerint voltak megalkotva ; most azonban . midőn ezen bizottságok a kisebbség nézeteinek tekintetbe vételével oly egyénekből alakíttatnak meg, kik egy részről az ügyben anyagilag érdekelve nincsenek; másfelől az illető adókötelezettek viszonyait lehetőleg ismerik . megvallom, az adóminimum meghatározását a legteljesebb mértékben feleslegesnek tartom. Feleslegesnek tartom, t. ház, azért, mert egyfelől utoljára is bizonytalan alapot nyújt magára az adókivetésre is az, egyes adókötelezettekre nézve pedig abból igen sokszor teljes megrövidítés és igazságtalanság következik. Nem említve más esetet. csak a haszonbérlőről akarok szólani, kinek üzlete mily bizonytalan, kinek ebből eredő jövedelme mennyire kiszámitliatatlan, ezt mindnyájan tudjuk, még is minden esetre meg kell neki a haszonbéri összegnek 2 Vj %-kát jövedelmi adóul fizetni, habár azon évben netalán vesztesége tetemes, kára is lett volna üzletében. De feleslegesnek tartom ezen minimum meghatározását azért is, mert ha a kirovások ki lesznek közmegtekintésre téve, ezek alapján óvását a kirovás ellen mindenki megteheti. Bizonyosan lesz t. i. az illető adókötelezetteknek környezetében olyan valaki, ki, ha az illető igen kevés jövedelmet jelentett volna be, ezen tételt belyreigazitni uidja is, akarja is, és a viszonyokat különben is ismerő adóbizottmányt oda segitendi, hogy az illető eltitkolónak adóját rója ki belesen. Nem tarthatom, t. ház. méltányosnak, hogy többeknél, p. o. az ügyvédnél, orvosnál lakosztályai szolgálnak a minimum meghatározására zsinórmértékül, és nem tartom elégségesnek itt az, ugy gondolom, 12 — 20° /0 fizetésbeli különbséget a szerint, a mint kisebb vagy nagyobb családdal bir az illető ügyvéd vagy orvos. Tudjuk ugyan is, t. ház, hogy ezen polgártársainknak már csak üzletök kellő negkezdhetése s kellő fejlesztése tekintetéből is becsületes, csinos, sőt elegáns lakosztályokat kell tartani. Ez a haladhatásnak egyik feltétele a kezdő ügyvéd és orvosra nézve, és ha őt lakosztályától adóztatjuk meg, mely lakosztály általa mint még kezdő által csak is nagy áldozattal tartatik fen, akkor elvcszszük tőle előmehetésének egyik eszközét. En tehát, ha netalán a minimum elve a t. ház által elfogadtatnék is, az esetben is óhajtanám, hogy e tekintetben ügyvéd, orvos és más ezekhez hasonló helyzetben levő polgártársainkra nézve e tekintetben más eljárás alkalmaztassák. A kereskedőkre, a szorosabb értelemben ugyES. (Juli.s 25. 18-58.) nevezett üzletemberekre nézve sem érthetem a lakosztály szerint megszabott jövedemil adót. Azt hiszem, ha már a minimumot meg akarjuk tartani, ezeknél akkor is csak az üzleti helyiséget lehet felvenni, mert az üzlet kiterjedése által követelt helyiségnek nagysága adhat legfölebb némi irányt arra nézve, mekkora az üzlet kiterjedése, mennyi lehet annak tiszta jövedelme. De miután én magát az egész minimumot feleslegesnek és elvetendőnek tartom : a már most módosított törvényjavaslat szerint azon módositványomat vagyok j bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy maradjon ki a 13. szakasznak vége, ezen szótól fogva : „ki", maradjanak ki a 14. 15. 16. 17. 18-ik szakaszok, mint feleslegesek, s az eredeti 19. szakasz legyen az uj szövegben 14-ik szakaszszá. Mihályi Péter jegyző (olvassa Tisza Ldszlú móJosltványét): ,,Módositvány a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatnak J13. és következő szakaszaira, Maradjon ki a 13-ik szakasz vége, ezen szótól kezdve: „ki", a 14. 15.16.17. 18. szakaszok egészen, ugv, hog-v az eredeti szakasznak 19-ik szakasza legyen 14-ik szakaszszá." Lónyay Menyhért pénzügyér: T. ház! Az összes jövedelmi adó iránti javaslatnak ez a legnevezetesebb és a gyakorlati kivitelt biztositó része. A Tisza László képviselőtársunk által felhozott indokok, ügy hiszem, hogy épen nem állanak. Azt, mondja legelőször, hogy felesleges. En ellenben azt tartom, hogy a jövetlelmi adónak első behozatala alkalmával, midőn még nem vagyunk az iránt tájékozva, hogy a kiküldendő bizottságok, még a nyilvánosság mellett is, miként fognak eljárni, a minimalis tételeknek felállitása nem csak nem felesleges, sőt szükséges. Azon nézetet még kevésbbé helyeselhetem, mely szerint a minimalis tételeket igen terheseknek, súlyosaknak és igazságtalanoknak monda. Mert a javaslatba hozott minimumok csak ugyan valóságos minimumok. Méltóztassanak tekintetbe venni , ha például egy ügyvéd vagy orvos 1000 frt házbért fizet, annak összes jövedelme, ha minimál tételek alkalmaztatnak. 1500 frtra vétetik. Már pedig az alig képzelhető, hogy valaki, a ki 1000 frtot fizet szállásért, összes többi költségeire 500 írtnál többet nem adott ki. Ugyan ez áll a bérlőkre nézve is. A kinek 1000 frtos bérlete van, annál 250 frt vétetik fel jövedelműi és fizet 25 írt adót. Bizonyára ez nem oly terhes. En azt hiszem, hogy minden, a törvényjavaslat ezen szakaszában elősorolt minimál tétel valóságos minimum ; egyébiránt az csak ott alkalmazandó, hol a legjobb akarat s szándék mellett is az illető bizottság, ugy az illető adóközegek nem képesek a valóságos jövedelmet kideriteni , s
