Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-270
CCLXX. OESZÁGOS ÜLÉS. (Julins 25. 1868.) 251 első lépést a jövedelmi adó czélszürü és igazságosabb megállapítása által megtenni. Nem akarok most részletesen a jövedelmi adóról szólam, hanem szorítkozom csak annak elemzésére, mi lenne annak következése, ha azon indítvány , melyet Jókai Mór képviselőtársam beadott és Nyáry Pál képviselőtársam elvileg pártól, elfogadtatnék V A módositvány első része azt mondja, hogy mindenekelőtt az adózó jövedelméből az életmódra szükséges összeg leszámittassék. Ez oly határozatlan kifejezés , a mely szerint, ha törvényerőre emeltetnék , mindenki fel lenne jogositva sorsához és rangjához képest szükségesnek vélt kiadásait levonás alá venni. Ilyen értelmezése a jövedelmi adónak megváltoztatja magát az elvet, miután ez esetben az ily adó megs ünik jövedelemadó lenni, mert megadóztatná csak azévenkint megtakarított összeget. Tehát ha ily értelemben méltóztatnak ezen szakaszt módosítani, azon czél, melyre mindnyájan , és tisztelt Nyáry Pál képviselőtársam is oly nagy súlyt fektet, el nem éretnék, a jövedelmiadó alig hozna valamit, s el nem éretnék azon czél, miszerint azon nevezetes jövedelmek, melyek nem föld- vagy házbirtok után folynak be, a közterhek viseléséhez kellő arányban igénybe vétessenek , s igy meghiúsulna azon remény, hogy pénzügyi rendszerünket javíthassuk. A mi a módosítás másik részét illeti, mely szerint bizonyos minimum, Buda-Pesten 600 frt és másutt 400 frt, vétetnék ki a jövedelmi adó alól: erre végre megjegyzem, hogy, ugy mint Nyáry Pál t. barátom, elvileg magam is helyeslem ezen nézetet, mit tanúsítók az által, midőn bátor voltam ezt magában ezen törvényjavaslatban indítványba hozni. Ugyanis a 12-ik szakasz igy szól: „3-ik osztálybeli kamatoknál és életjáradékoknál 315 forintot tul nem haladó járandóságtól jövedelemadó nem vétetik, a mennyiben az illető fél összes jövedelme adósságainak levonása nélkül a nevezett összegnél nem több." Elismerem, hogy mindenütt, a hol jövedelmi adó hozatott be, az évi jövedelemnek bizonyos minimuma a jövedelmi adó alól kivétetik. Ezen minimum különböző a szerint, a mint valamely országban az élet drágább vagy olcsóbb, a mint valamely országban kevesebb vagy több kivántatik a mindennapi megélhetésre és a nélkülözhetlen szükségek fedezésére; azonban ezen arányon tul a jövedelmi adó alóli mentességnél sehol tovább nem mentek. A minimum mindenütt csak annyira tétetett , a mennyi nélkülözhetlenül szükséges egyes embernek . illetőleg egyes családnak életfentartására. Ha ezen átalánosan elfogadott elv áll, vajon czélszerü lenne-e nálunk , ugy mintáz indítvány kívánja, ezen határon tul menni? azt alig hiszem , mert az államköltségek fedezéséhez mindenki járulni tartozik mind azon jövedelme után, mely ezen minimumon felül áll. Ha majd jövőben a jövedelmi adóra nézve részletes törvény fog beadatni: a törvényhozás meg fogja ezen minimumot a jövedelem minden ágára nézve állapítani; de ezen megállapitás szerint is ezen minimum csak azon összegig terjedhet, a mely valóban egy család fentartására elkerülhetlenül szükséges. Ilyen minimum van a törvényjavaslatban már most az életjáradékoknál és kamatoknál megállapítva. Megengedem, hogy az előttünk fekvő javaslat szerint a többi osztályra nézve, különösen az 1-ső osztályra nézve ezen kivétel nem foerlaltatik; hanem méltóztassanak tekintetbe venni azt, minő jövedelmek adóztatnak meg az 1-ső osztály szerint? Olyanok, melyeket, gyakran egész vagyonos emberek mint mellékes jövedelmet húznak, milyenek p. o. a regalejövedelmek. Ezekre nézve megállapítani a minimumot, ugy hiszem, jelenben nem lehet, mert ez esetben az adózó összes, bármi más módon nyert jövedelmét is tekintetbe lehetett volna venni s az összesből a minimumot levonni. Ezeknél fogva a t. Jókai képviselőtársam által beadott módositványt nem fogadhatom el; sőt azt tartom, hogy ezen indítványnak tétele nem is az 5-ik, hanem a 12-ik szakasz tárgyalása alkalmával volt volna helyén. Atalában megjegyzem ezen törvényjavaslatra , hogy nagyon óhajtottam volna, ha mentül előbb lehetett volna megtenni a szükséges intézkedéseket ezen törvények foganatosítására nézve, mert csupán csak az ezután szerzett adatok fognának arra nézve irányadók lenni, minő javaslatot terjeszszen a minisztérium a törvényhozás elé a jövedelmi adóra nézve; ezen adatok után lehet mnjd meghálni a behozandó pénzügyi reformokat, s különösen azt, bogy minő mértékben szabassák meg jövőben a jövedelmi adó. Miután a javasolt intézkedés ugy is csak ideiglenes, leginkább csak azt czélozza, hogy a legszükségesebb intézkedések a jövedelmi adóra nézve clso vonalban tétessenek meg azon irányban, hogy azok, kik eddig a közterhek viseléséhez alig járultak valamivcd, már most teljesítsék az állam iránti kötelességüket, másrészt, hogy szükséges tájékozást nyújtsanak jövőre nézve: bátor vagyok tehát kérni a t. házat , hogy ilyen lényeges változtatást . mely egészen bizonytalanná tenné mind az állam jövedelmét, mind a bevallást, elfogadni ne méltóztassanak, mert ha ezen módosítás elfogadtatnék, biztos eredményt ezen törvénytől várni nem tudnék. (Helyeslés.) A mi azon előadásokat és módosításokat illeti, melyek még az e) pontra nézve tétet32*
