Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-270
CCLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 25. 1868.) 249 még sem tartom ezt igazságosnak. Nem tartom pedig igazságosnak, mert e privilegialis kedvezmények folytán az államháztartásban mutatkozó hiány pótlandó más utón, és pedig nagyrészt azok által, kik e privilegialis adómentességi kedvezményben még közvetve sem részesülhetnek, vagy legalább nem részesülnek, amennyiben más vallásfelekezetekhez tartoznak. Most ismét terveztetik, és pedig a szóban forgó szakasz e) pontja szerint, a tudományos és közoktatási ezéloknak szolgáló tőkék privilegialis terjes adómentesítése, következőleg adómentesítése a kath. tanulmányi alapnak, mely mintegy 7 millió frtnyi tőkével bir, az egyetemi alapnak, mely mintegy 3 millió frtnyi tőkével bir, a kath. vallási alapnak, mely 15 millió frtnyi tőkével rendelkezik, továbbá adómentesítése a temesvári lyceumi és más ilynemű alapoknak, melyek részint a kormány, részint a káptalanok által kezeltetnek vagy jövőre kezeltetni fognak; s ez által uj hiány fog támadni az államháztartásban, s pótoltatni nagyrészt azok által, kik mint nem katholikus vallásúak közvetítve sem részesülnek a tervezett privilegialis kedvezményekben. Már pedig én ahhoz, hogy az állam háztartásában mutatkozó hiányokat uj meg uj privilegialis adómentességek által fokozzuk, s hogy e hiányt más, a privilegialis kedvezményben nem részesülők által pótoltassuk, nem járulhatnék, ha szinte bőségében volnánk a bevételeknek; annál kevésbbé járulhatok tehát most ily privilegialis kedvezmények megalapításához, miután az adók megszavazott felemelése folytán valóban túlterheltük az adózókat. De nem járulhatok a tervezett privilegialis adómentesítéshez azért sem,mert attól tartok, hogy majd elmondják rólunk, miként mi, hogy egyes hitfelekezeteknek vsgy osztályoknak egyoldalúkig kedvezhessünk, nem mellőzhettük már Önálló pénzkezelésünk első kezdetén az adómenteségi privilégiumok ismét! felélesztését. Én tehát mindezeknél fogva a tárgyalás alatt álló szakasz e) pontját egészen kihagyandónak vélem. Mihályi Péter: T. ház! Azon nyilatkozatok folytán, melyeket Jókai Mór s utána Nyáry Pál képviselőtársam a beadott módositvány érdekében felhozni méltóztattak, én magam részéről is minden tekintetben pártolom, s azt hiszem, a ház tagjai is meg vannak győződve, hogy lehetőleg szükséges a jövedelemnek egy bizonyos részét adómentesen hagyni. Hogy pedig mind annak daczára, hogy e véleményt magam is helyeslem, a módositványt nem csak el nem fogadhatom, de nem is ajánlhatom a t. háznak elfogadás végett, bátor leszek a t. háznak ez irányban nézeteimet előadni. (Ralijuk!) KÉPV. H. NAPLÓ. IX. 186 5 /g. Nem fogadhatom el azért, mert a legnagyobb igazságtalanságot látnám abban, hogy mig a házs földadótörvények megszavazásánál a t. ház arról nem méltóztatott intézkedni, hogy egy bizonyos jövedelem, legyen az akár mi csekély rész, menten maradjon az illető mindennapi szükségletre , ennélfogva nem látnám igazságosnak azon eljárást, hogy most, épen itten, a jövedelmi adónál, mikor tudjuk, hogy ez a lehetőleg legkönnyebben eléretik, nem anyagi megfeszitéssel, hanem szellemi működéssel is, miért kellene eltérőleg határozni. Nem fogadhatom el továbbá azért sem e módositványt, mert a tiszta jövedelmekre, legalább azok nagy részére, nem az az adótétel van megállapítva, a melyet Jókai képviselőtársain előadott, nevezetesen, hogy 10% van mindenütt: mert 10 csak is első osztályú jövedelemről szól, s nem a hol fizetésekről van szó, s azt hiszem, hogy a tanitófizetések ide nem tartoznak, mert a tanitói megadóztatások, valamint a más nem rendes államtanitói fizetések is, szintén nem a 10'y u-kos adófokozat alá tartoznak, hanem a különös táblázat alá, s Így jönne csak 7 frt s nem 60— 70 frt. Ezek folytán bátor vagyok a t. háznak kijelenteni, hogy én átalában sem czélszerünek, sem igazságosnak, s épen politikai tekintetekből sem hasznosnak, sem szükségesnek, sem lehetőnek nem tartom azt, hogy ilyformán oly kedvezmény nyujtassék egyes irányban, a melyben más adónemeknél az illető adózók nem részesittetnek. Tehát a módositványt el nem fogadhatom. Németh Károly: ^ T. ház ! üobrzánszky képviselőtársam itt az e) pontot emiitette fel, a mely arról szól, hogy a tudományok előmozdítására s a nyilvános közoktatás czéljái-a szolgáló tőkék kamatai ne legyenek kivételbe véve. En azt tartom , nagyon örvendetes volna , ha e tudományok előmozdítása végett nyilvános és közoktatási czélokra vonatkozó alapitványaink olyanok volnának, miszerint azok valóban a czélnak meg is felelnének ; de a budgetben azt látjuk, hogy azt, a mi ottan hiányzik, pótolni kell. És szívfájdalommal látjuk, hogy legfelebb csak 100,000rel pótolhatjuk akkor, mikor millióval kellene pótolni, s az hiszem, hogy ha innen kihagynók is, máshonnan kellene pótolni, t. i. rendes adózás utján. Azért én arra szavazok, hogy ezen szakasznak e) pontja megmaradjon. Én tulajdonképen nem azért szólaltam fel; de minden esetre szükségesnek látnám azt, hogy az némileg pótoltassák azzal, mert tudomásom szerint vannak az országban alapítványok, melyek egyenesen a koldusok ápolására vannak szánva, és a melyekből 10 — 12 egyén, kik tehetetlenek és koldulásból élnek, az alapítványi tőke nagysága
