Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-259
CCLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS (Július 10. l«t>8.) 17 javasolt részletek felvétessenek; de hogy őszinte legyek, nem akartam a vitatkozást azon térre vinni át, melyen a sikernek sokkal kisebb reménye mutatkozott, mint a mai napon a jövedelmi adó tárgyalásánál, hol a nagyobb óvatosság s a kérdéses intézkedés sokkal inkább szükséges, mint az adónak bármely neménél. A következetlenség vádját tehát részemről nem fogadhatom el. Az igaz, hogy a t. pénzügyminiszter úr is a ház elé terjesztett törvényjavaslatában adókivető bizottságot inditványozott, de ahhoz az elnökön kivül még két tagot kívánt maga választani s igy az evidens többséget a pénzügyi közegeknek tulajdonba. A mi most mondatott részéről, hogy ezen választottainak önálló, független, a pénzügygyei összeköttetésben nem levő egyéneknek kellett volna lenni, erről az általa beterjesztett törvényjavaslatban egy szó sem foglaltatik: ez a pénzügyi bizottság mostani javaslatában meg van emlitve, de az eredeti törvényjavaslatban nem volt. Pénzügyminiszter úr azt méltóztatott továbbá állítani, hogy a kisebbség minden adóhivatalra nézve egy adókivetési bizottságot ajánlott. Ez nincs ugy, mert a kisebbség azt javaslotta külön véleményének egyik szakaszában, hogy annyi adókivetési bizottság legyen, a mennyit a pénzügyminiszter úr kivánand, s ezeknek működési kerületét szintén maga a pénzügyminiszter úr határozza meg, természetesen a körülmények szerint; s én egyátalában feleslegesnek is tartanám, hogy minden adóhivatal kerületében egy külön ily adókivető bizottság állíttassák fel; ha pedig a pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy ez szükséges, mert sok panasz lesz, ezzel leginkább igazolja az ily adókivető bizottság felállításának szükségét, mert ezzel maga elismeri, hogy az eddig szokásos eljárással a pénzügyi közegek működése oly igen sok panaszra adand alkalmat, hogy sok, ily adókivető bizottság felállítása fog szükségessé válni. Én részemről ezt nem tartom szükségesnek, s azt hiszem, hogy kevesebb bizottság is rövid idő alatt elvégezheti munkáját. Azok ellenében, a miket Angol- és Poroszországról a kisebbségi véleményben felemlített példákra nézve pénzügyminiszter úr mondott: állításaimat jelenleg tüzetesen nem igazolhatom, a mennyiben ez adatok természetesen kezemnél nincsenek ; de még is megemlitem és ismétlem állításaimat azon okból, hogy a kinek tetszik, a maga helyén utána nézhessen. Az angol rendszer szerint a jövedelmi adónak fö vezetése az úgynevezett lord tax commissionerek kezében áll, független önálló férfiak kezében. Ezek nevezik ki az alsóbb tisztviselőket, kiket a t. pénzügyminiszter úr megnevezett. De ezen utóbKÉPV. H. SAPLÓ. 186 5 / a- ix. biaknak működése ezen commissiónak felülvizsgálatától függ, mely commissio igazitja ki az azok által netán elkövetett hibákat, és ez elvben megegyezik a kisebbség javaslatával, mely az előkészületeket és előintézkedéseket a pénzügyi közegekre bizza és csak az általok netán elkövetendő tévedések kiigazítását tartja fen az adókivető bizottságoknak. Nem mondtam soha és nem is mondom, hogy Poroszországban az osztályadő nem máskép kezeltetik, mint a jövedelmi adó j de a mi ott jövedelmi adónak neveztetik, az ugy kezeltetik Poroszországban, mint a kisebbség véleményében van előterjesztve. Igazolta ezt pénzügyminiszter űr is előadásában; csak egyet emelt ki: hogy ott ezen bizottságoknak elnöke pénzügyi közeg. Ez igaz, és én minden alkalommal kész lennék elfogadni, hogy a vezetés a pénzügyi közegek kezébe tétessék oly bizottságokban, a melyeknek egy tagja sincs a pénzügyi közegekkel összeköttetésben, a melyek mind önálló független férfiakból állanak, és a melyekben az elnöknek csak akkor van szavazata, midőn ezen önálló férfiak véleménye egyenlőképen két felé oszlik. Ilyképen nem csak nem ellenzem, de bizonyos tekintetben jónak tartanám a porosz rendszer alkalmazását. Egyébiránt ezeket csaka tényállás constatálása végett emiitvén meg, továbbá is véleményemhez ragaszkodom. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyér.- Tisztelt barátom épen azon észrevételt tette, hogy előterjesztett javaslatomban az foglaltatik, miszerint az adókivetési bizottságban a pénzügyi közegek többségben volnának. Javaslatom 18-dik szakasza ezeket mondja : „A bizottsági taggá választott vagy a pénzügyminisztérium által nevezett,ha ebbeli felhivását alapos ok nélkül elfogadni vonakodnék, ennyi és ennyi birsággal büntetendő." A 18-dik szakasz értelméből tehát világos, hogy miután a pénzügyminiszter saját tisztviselőiről rendelkezik, és igy azokra nézve a birság elrendelésének esete elő nem fordulhat: ezen javaslatomnak más értelme nem lehetett, mint az, hogy a hatóság által kinevezett két taghoz a pénzügyminisztérium által nevezendő két tag szintén önálló és független ferfiu legyen. Egyébiránt ezen szakasznak ezen értelmezését a pénzügyi bizottságban is előadtam. Csak ezt akartam megjegyezni a t. képviselő úr előadására. Egyébiránt, t. ház, épen mert adórendszerünkben a jövedelmi adó reformját a legfontosbnak tartom; mert óhajtanám a közérdek tekintetéből, hogy már ezen évben az e törvényjavaslat értelme szerinti kivetés alkalmaztassák ; és mert meggyőződésem szerint a kisebbség véleménye, mely előadatott, még sincs ugy formulázva, hogy azon esetre, ha azt a t. ház elfogadná, annak gya3
