Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-268

CCLXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julius 21. 1868.) 221 csak ebből áll a különbség az absolutismus és alkotmány közt. A negyedik tény az, hogy a felfüggesztett polgármester hivatalába helyettest nevezett ki. A mi ezt illeti, t. ház! én e házban igen sokszor hallottam, és pedig azon oldalról (^4. jobb oldalra mutat), hogy a municipium tisztviselője csak a törvényhatóságnak felelős. Maga Zsedényi képviselőtársunk, ki — igazán megvallom — ily kérdésekben igen jártas és illetékes,min:ip,ehó l7-én,ha jól emlékszem, ugyan ezen szavakkal élt, hogy a tisztviselő csak a municipiumnak lehet felelős. Azt gondolom tehát, hogy ha csak a törvényhatóságnak felelős, csakis ez által vonható feleletre, és hogy csak ez substituálhatja. (Zaj. Szavazzunk!) Még egy pont van, a mit figyelmen kívül nem hagyhatok : az t. i., hogy a kormánybiztos a maga belátása szerint birói tények elővételébe bocsátkozik, t. i. ő maga mint biró jár el, intézkedik, vizsgál, mindenesetre nem nyilvánosan s rendesen, mert nem a törvényes közegek, hanem saját maga személyében; maga hoz határozatokat s maga végre is hajtja; saját maga belátása szerint elfogat és bezárat. Én. mint mondom, azt hiszem, hogy constitutionális államban ilyeneknek helye s szüksége csak rendkívüli időben van, midőn a rendes törvényhatóságok által nem lehet a czélt elérni, nem lehet a békét és rendet fentartani; most pedig tapasztalom, hogy másként is lehet. (Zaj. Szavazzunk!) Ám legyen! de megjegyzem,'hogy ebből következtetéseket is szabad lesz vonni, s ezt mások fogják, talán kárunkra fogják tenni. Minthogy tehát itt több olyan tény van, melyek az én csekély belátásom szerint szintén nem alkotmányosak: nem tudom, melyik tény által sértetett meg municipális joga Újvidék városának? De miután, mint már megjegyzem, a tisztelt belügyi miniszter ur maga mondja, hogy sértés történt, ezzel megelégszem; hanem hozzáteszem, hogy ez, legalább az én csekély véleményem szerint, alkotmánysértés volt. S ugyanazért már most itt, amint bátor voltam megjegyezni, a kérdés nem lehet más,minthogy volt-e elegendő ok arra ? Ha volt elegendő ok az eljárásra — ha nem is az én, hanem mások, nevezetesen a többség nézete szerint — akkor minden esetre igazolva lesz a tisztelt minisztérium ; ha nem volt, akkor mindenesetre az igen tisztelt ház a restitutiót in integrum fogja követelni. Ismétlem , az én véleményem szerint a kérdés itt csakis az: volt-e elegendő ok, vagy sem? (Zaj. Eléghez már\) Szavazzunk!) T. ház! Én megvallom, észreveszem, hogy nehezen esik sokaknak engem türedelniesen kihallgatni ; de azért mégis igen kérem a t. ház türelmét. En ugy hiszem, hogy a fen kitett kérdést mindaddig nem lehet alaposan eldönteni, illetőleg felette Ítéletet mondani, mig azon iratokat nem látjuk, a melyekre hivatkozás történt s melyek hát a szükséget igazolhatják. (Zaj. Elég már! Szavazzunk ! Én, kérem alásan, ilyen fontos kérdésnél azt tartom, hogy kötelességünk alaposan járni el. (Nevetés. Zaj.) Azoknak pedig, a kik e felett nevetnek, n egjegyzem, hogy én nem ismerek kérdést a vdágon, a mely felett nevetni ne lehetne; vannak akár hányan, a kik az Isten neve felett is nevetnek. Tessék! nevessen, a kinek tetszik; hanem azért én mégis a mellett maradok, hogy nézetem szerint a fenforgó kérdés nem csekélység. Tehát arra kérném a t. házat, hogy ha most méltóztatnának e kérdésről határozatot hozni, méltóztassanak mindenek előtt arról intézkedni, hogy az összes iratok terjesztessenek elő. S ha netalán az igen t. minisztérium azt tartaná, hogy azon iratok, oly tárgyakat foglalnának magokban, a melyeket nem lehet vagy nem szabad nyilvánosságra hozni, nevezzünk egy pár tagból álló bizottságot, a mely azokat megvizsgálván, terjeszszen a t. ház elé véleményt. (Zaj. Még csak az kellene!) Én végre is arra kérem a t. házat, ne méltóztassék ilv fontos kérdésbe'* felületesen intézkedni. Kuba JánOS: Nem akarok hosszas lenni, csak Miletics és Simonyi Ernő képviselőtársunknak egy tételére akarok szorítkozni: azon tételre t. i., hol kétségbevonják azt, hogy a polgármesternek nem lenne felügyelete alatt az árvapénztár a sz. kir. városokban. Miletics Szvetozár : A kezelés ! Kuba JánOS: Csodálkozom, hogy Miletics úr, midőn polgármesternek választatott, épen azon törvényt nem olvasta, melynek alapján ő polgármesternek választatott. Az 1848-ki XXIII. t. ez, 17-ik szakasza így szól: „A számolással tartozó hivatalnokok ezúttal a városi törvényhatóságnak részletes rendezéséig eddig viselt hivatalaikban meghagyatnak ugyan, a pénz-és több tárakra leendő felügyelés azonban a jelen törvény szerint választandó tanács felügyelősége alá helyeztetik." Már pedig szerintem a tanácsnak feje nem a főbiró, hanem mindenkor a polgármester, (igaz \) és pedig ugyanazon törvény 25. szakasza értelmében, a hol az mondatik: „ Azalatt, mig a törvény részletesen intézkedendik, a tanács azon hatósággal ruháztatik fel, a melylyel jelenleg a megyei kisgyülések birnak." Innen látszik, hogy a mit Miletics úr tagadásba akart venni, azt a felelősséget, a melylyel ő az árvapénztár kezelésének tekintetéből tartozik, a törvény épen rá háritja. T. barátom, Simonyi Ernő úr pedig épen | megfeledkezett, a mire hivatkozott, ugyanezen tör-