Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-267

196 CCLXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Junus 20. IS08.) a védelem eló'készitése tekintetéből, a vádlottak szabad használatára kellett volna kiadni. A mi illeti, t. ház, az igazságügyminiszter urnák azon észrevételét, hogy igenis hajlandó lenne ezen ügygyei felhagyni, ha én jótállok róla, hogy ez utolsó eset lesz, melyben a törvény meg­sértetik : én , midőn azon felszólalásomat intéz­tem a kormányhoz átalánosságban, hagyjon fel nem csak ezen eljárással, hanem mindenféle üldö­zéssel, nem kegyelemért folyamodtam a kormány­hoz, nem is különösen ezen esetben akartam kérni, hogy hagyja el a büntetést, nem azért*' szólaltam fel; hanem arra kértem a kormányt és a házat, tartsa és tartassa meg a törvényt minden személy­válogatás nélkül. (Felkiáltások jobb felöl : Epén azt kívánjuk mi is!) Ezt akartam kimondani; és most újra kérem a házat, méltóztassék ezen ügj^ben, mely a magyar törvénykezésre vonatkozólag igen nagy fontossággal bír, ugy intézkedni, hogy jövőben a mi birói eljárásunk a külföld birói eljárásával egy színvonalra állíttassák. Midó'n minap e házban [azt mondám, hogy oly eljárás követtetett el Böszörményi sajtópöré­ben, hogy ha az európai más nyelvekre kinyomat­nék, Európa, bennünket a civilizált népek sorából kitörölne : (Óhó! Zaj, nevetés) nevettek akkor, mint most is nevetnek a t, képviselő urak közül sokan, s rám jött másnap több hírlap és kinevetett; de ugyanazon hírlapok csak két nap múlva is kény­telenek voltak közölni azon lealacsonyító tényt, hogy a bajorországi törvényszékek nem akarták elfogadni a magyar törvényszékektől jött okmá­nyokat , és ezt azzal motiválták, hogy Magyaror­szágban a törvénykezés nem áll a jelen kor tör­vénykezése szinvonalam (Felkiáltások: Nem azért nem fogadták el!) Ez nem igen vigasztaló, sőt né­zetem szerint igen szomorú tanúbizonyság. Ez nagy befolyással van hitelünkre és anyagi érde­keinkre : mert mig Magyarországban a törvény­székek Európa színvonalán nem állanak, a sze­mély- és vagyonbátorság a legszigorúbb! törvé­nyek által biztosítva nincs, mig Magyarország­ban a bíróságok ugy rendezve nincsenek, hogy szorosan a törvény szerint, nem pedig a törvényen kívül és a törvények felett ítéljenek: addig ne mél­tóztassanak gondolni, hogy a külföldiek nagy tőkéket fognak beruházni Magyarországba. Ennek tulajdonképen oka nagy részben az is, hogy mig én párisi üzletemben 1 '/ 3 százalékra kapok pénzt, mikor szükségem van rá, addig a magyar pénz­ügyminiszter 10—12 szálaiékon volt kénytelen fel­venni pénzt, és ezt is csak fölötte nehezen és csak felében kapta. Nem csak a személyes bátorsággal, nem csak az alkotmányos szabadsággal, hanem hazánk hitelének megállapításával szoros össze­köttetésben van mind ez; és igy mielőtt határozná­nak, méltóztassanak figyelembe venni ezen érve­ket, és a szerint határozni. Elnök: A határozati javaslatot előterjesztett képviselő úr az utolsó szóval élt: következik a sza­vazás. A kérdés az, hogy a javaslat tárgyalás alá vétessék-e vagy pedig hogy Dapsy Vilmos által be­adott indítvány indokolt napirendre térésre néz­ve fogadtatik-e el? Ez inditvány fel fog olvas­tatni . BujanoViCS Sándor jegyző (olvassa): „Ha­tározati javaslat. A tárgy bíróság előtt levén, annak ítéletébe a ház vágni nem akar ; azért a javas­lóit határozat mellőzésével a napirenden követke­ző tárgyra tér." Elnök: Bátor vagyok ezen módositványt szavazás alá kitűzni, és kérni a t. házat, hogy a kik azt ugy, a mint felolvastatott, elfogadjak, méltóz­tassanak felkelni. (Megtörténik.) Vállyi János: A kérdéshez kívánok szólani. T ház! A házszabályok 35. szakasza világosan azt mondja, hogy az indítványozó kifejtvén indít­ványát, a ház szavazással dönti el, hogy az tárgyal­tassék-e vagy ne ? Azt hiszem, t. ház, senki nem von­ja kétségbe, hogy ettől a ház tettleg elállt,a tárgyalás megtörtént, és az indítványozó is élt jogával,melynél fogva indítványát még egyszer védelmezheti; azt hi­szem, t. ház, ez mindnyájunk előtt kétségtelen;s miu­tán ez kétségtelen,nem helyeslem azon kérdés kitüzé­sét,melyet az elnökség tett, hanem óhajtom és kérem az elnökséget, miután ezen ügy tárgyaltatott, egy­szerűen bocsássa szavazás alá azon indítványt, mely a tárgyalás tárgyát képezé. Zsarnay Imre: En ezen kérdésre nézve nem akarok határozatilag kimondani oly elvet, mert meglehet hogy jöhetnek — adja Isten, hogy ne jöjjenek — oly viszonyok, melyek kedvetlen helyzetbe hozhatnák az országgyűlést. {Zaj.) Nincs is reá kérdés, hogy egy fontos kérdés itt csak incidentaliter eldöntessék. Dapsy Vilmos kép­viselőtársam azt mondja, hogy mivel ezen ügy... Elnök (csenget és feláll) : Az elnök akar szólni, kötelessége szerint. (Halljuk!) A tárgy érdemére nem lehet visszamenni. A kérdés az : vajon helyesen tettera-e fel a kérdést vagy nem ? Zsarnay Imre: Épen a kérdéshez akarok szólni; és azt kívánom, hogy a kérdés egyszerűen ugy tétessék fel, hogy részint az adott felvilágosí­tás után, részint a miniszterek nyilatkozata után, a ház a napirendre tér át. Tisza Kálmán: En igazán csak szárazon a kérdéshez akarok szólani; és azt gondolom, erre vonatkozólag igaza van Vállyi János képviselő­társamnak, a ki azt monda, hogy a tárgyalás már megtörtént: tehát a kérdés nem lehet az, hogy tárgyaltassék-e ezen határozati javaslat vagy ne ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom