Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-265

158 CCLXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 17. 1868.) minő hatással lenne ez a telekkönyvezésre?Ugyszólván alig lenne valaki, habár halasztást kapott is. kinek telekkönyve ne volna ily adótételekkel megterhelve. Miután ezen összegek a birtok értékéhez képest csekély összegek, nem hiszem, hogy a földbirtok és a földhitel érdekében állana, hogy annak tartozása, ki halasztást eszközölt ki, vagy a ki a rendkívüli körülmények miatt nem fizetheti adóját, mindjárt telekkönyveztessék rá. Egyébiránt azon, a mit előhozni méltóztatott, ugy hiszem, segitve van az által, hogy a 88 ik szakaszban határozottan benne van, hogy az adó hivatalok mindazoknak, kik birtokvásárlási alkuban állanak vagy ingatlan birtokra hitelezni kivannak, ha az eladó vagy kölcsönvevő egyszerű bizonyítványát előmutatják, kötelesek haladék nélkül az érdekelt birtokadó- és illetékhátralékot dij nélkül kimutatni. Tehát az óvatos vevőnek nem kell mást tenni, mint a szomszéd adóhivatalba menni és azt megtekinteni. Ennélfogva épen a rendes kezelés és sok irás elkerülése végett ajánlom a szerkezet elfogadását. Különben kénytelen volna a pénzügyminisztérium minden adóhivatalt oda utasitani, hogy egy év elmultával a tartozást bekeblezze, a mi költséggel járna és a czélnak sem felelne meg. Miután a 88-ik szakasz teljes provisiót nyújt, kérem a t. házat, hagyja meg a szerkezetet. (Maradjon!) Halmosy Endre: Miután a pénzügyminiszter úr mind elmondta azon okokat, melyeket én is a szerkezetet pártolólag fel akartam hozni, elállók a szótól. Elnök: Jendrassik képviselő úr módositványa fel fog olvastatni. Bwjanovics Sándor jegyző (olvassa Jendrassik Miksa módositványát.) Jendrassik Miksa : A tisztelt pénzügyminiszter úr által felidézett 86. szakaszt nem ostromoltam, nincs is ellene észrevételem ; sőt megvallom, kívántam volna, hogy az állam adóköveteléseinek elévülésére hosszabb idő engedtetett volna ; ezt kívánta volna meg az állam érdeke. -Jelenleg arról van szó, adassék-e 3 vagy 2 évi adó s illetékek hátralékainak a mindenekfeletti elsőbbségi jog, vagy pedig maradjunk e az eddigi törvényes iutézkedések mellett? továbbá arról van szó. vajon még a mások által korábban szerzett betáblázási jogok is háttérbe szorittassanak-e ilyes 3 évi adó- s illetékhátralékok elől, s egyenlő joggal birjon-e az adóhátralék és az illetékhátralék? Megvallom, én valamennyi javaslatból csak is a magán jogok károsultát látom keletkezni. Hogy az adóhivatalok a felől fognak bizonyítványokat adni, ki mennyivel tartozik adó vagy illetékek fejében, az nem lesz uj intézkedés, az ekkoráig is létezett; a különbség csak abból áll. hogy eddig a bizonyítványra 1 ÍVÍAS bélyeg kellett, most pedig bélyeg helyett irásdij fog fizettetni a bizonyítványért, mi alig ha szintén 1 frtra nem fog rúgni; ez intézkedés átvétetett a régi szabályokból, pénzügyi rendeletekből. A mi illeti az adókkal s illetékekkel bátramaradottak elleni betáblázásnak elodáztatását, hogy az egyelőre kedvezmény az illető félre nézve, azt megengedem, amennyiben az ez által netalán a bekeblezési költségek terhét kikerüli; de ha az ilyetén be nem keblezett államkövetelés mindamellett mások követelései, még a betáblá^-ottak előtt is elsőbbséggel birna, e kedvezmény másrészt csökkentené a birtokos bitelét: s ez az, mit én ki akarok kerülni az által, hogy hivatkozom a meglevő jé> törvényekre, és az eddigi törvény szerinti sorozatot kívánom megtartatni. A mi pedig az illetékeketilleti, azt az adóhivatalban nem is tudják, nem is tudhatják mindig, mert nem ők határozzák meg mindig azokat, s jelesen meg nem szabják a büntetés fejébeli illetékeket; legcsekélyebbek azon illetékek, miket az adóhivatalok megszabnak, holmi egyszerű stempel meg átírási illetékek azok: teszem azt, ha valami birtok adás-vevés alá került, hogy azon 3/2% megfizettessék. Pontosabbak a tudva sem levő, nem is gyanítható egyéb illetékek, s ezek közt a nagyobbszerü bírságok; volt eset, hogy 4000 írtban marasztaltatott el egy pálinkafőző azon faluban, a hol én lakom. Azt szeretném tudni, vajon megférhet-e az igazsággal s méltányosággal, hogy ilyetén kincstári követelés, a 4000 frt birság praejudicáljon a már telekkönyvi zálogjogot nyert jólelkű hitelezőnek, kinek a tárgyalás alatt levő szakaszok értelme szerint akár a csődön kívüli bírói eljárásnál, akár csődület esetében a birság elől hátrább kellene állnia, s ha az adós vagyona nem elégséges, kárt is vallania? Csengery Imre : Hogy minden kétség elkerültessék és a szerkezet világosabb legyen, azt I hiszem, hogy e szó után, mint a központi bizottság ajánlja : „két évig" következő szavak tétetnek : „ugy azon birtokot terhelő." (Elfogadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a központi bizottság véleményét ezen néhány szó betételével elfogadni ? (Elfogadjuk t) Horváth LajOS: T. ház! Ezen szerkezet, mint én felfogom, nem egészen világos : nevezetesen azon kitételt, hogy: ,,két évi közadó mellett," érthetem, hogy a múlt két évi, és érthetem, hogy a folyó és a múlt évi. Azt szeretném tehát kifejeztetni, vajon a folyó vagy a múlt évre vétetett-e? (Az utolsó évre!) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Következik a 86. szakasz. PaiSS Andor jegyző (olvassa a 86-ik szakaszt.) SomOSSy Ignácz : T. ház! Ezen szakasz